Hosszú Katinka két sajtótájékoztatójával és kommünikéivel – első itt, második itt – azt jelezte, hahó, ez itt a XXI. század, miközben nem csak a Magyar Úszó Szövetség, hanem szinte az egész magyar sport a XX.-ban, “Mutyiországban ragadt”. Ezzel szemben, ahonnan az edző-férj-menedzser, Shane Tusup érkezett, ott már elég régóta értéke van mindennek.
A 24.hu a meglepő elemekkel – széttépett szerződés, semmibe vett, faképnél hagyott szövetségi kapitány – tarkított szerdai Hosszú-sajtótájékoztató után ezért megkereste Gyárfás Tamást, a Magyar Úszó Szövetség elnökét és nekiszegezte azt a kérdést, amit még senki sem kapott választ.
Mi váltotta ki az eddig harmonikusnak tűnő munkakapcsolat után a lassan kezelhetetlennek tűnő nézetkülönbséget?
A kazanyi vb előttig azt hittem, a legnagyobb egyetértésben dolgozunk együtt. Akkor vetődött fel, hogy készítsünk egy, a 2017-es budapesti világbajnokságot promótáló filmet (alább a 30 másodperces “mozi”). Hangsúlyozom, nem kereskedelmi célú reklámfilmről van szó, hanem Magyarország közös ügyéről, lévén ekkora sporteseményt még nem rendezett az ország. Katinka is első szóra igent mondott, majd nem sokkal később Amerikából felhívott és az iránt érdeklődött, mennyi honoráriumot kap a szereplésért. Nagyjából harminc másodperces, kurta beszélgetés lett belőle, mert jeleztem, természetesen a háromszoros olimpiai bajnok Kásás Tamástól, a műúszokon, a műugrókon át Gyurta Dánielig mindenki ingyen vállalta, ezért, ha így gondolja, köszönjük, de nem szükséges szerepelnie benne. Azt terveztük, Dani mellett ő zárja a filmet. Nem így lett.
Publikus, hogy mekkora összegről volt szó?
Nem az összeg nagysága a lényeg, hanem az elv.
A sportági szövetségek többsége viszonylag régen úgynevezett marketing szerződésben rögzíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az ilyen eseteket hivatottak eldönteni a válogatott sportoló és a szövetség között. A MÚSZ-nem rendelkezett ilyennel?
Nem. Nem volt rá szükség eddig, mert soha nem merült fel ilyen jellegű kérdés. Teszem hozzá, Katinka a 2017-es világbajnokság pályázatakor a legnagyobb lelkesedéssel vállalta a pályázat prezentáló szerepet a miniszterelnök, a MOB elnöke és főtitkára mellett, ami nem kevés kényelmetlenséggel járt számára, hiszen a 2013-as barcelonai világbajnokság előtt korábban kellett kiutazzon, reprezentálnia kellett, kvázi nem csak és kizárólag az úszással, a saját eredményességével kellett foglalkozzon.
Nem érzi úgy, hogy rossz és nem megfelelően kommunikált döntés volt elkésve, utólag, Hosszú első sajtótájékoztatója után egy nappal “karácsonyi ajándéknak” titulálni azt a juttatást, ami mellé egy szerződést is kaptak a versenyzők?
Tudomásom szerint mindenki örömmel fogadta, egyedül Katinka nem küldte vissza. Széttépte. Egy viszonylag egyszerű, egyoldalas dokumentumról volt szó amúgy. Tudja mi állt benne?
Katinka elmondta a lényeget: aki aláírta, az elfogadta, hogy a vb-kampánya alatt rendelkezésére áll a szövetségnek. Ezt ő úgy értelmezte, hogy nem az eredményeket honorálja ezzel a szövetség, hanem feltételekhez köti a támogatást.
Így is lehet értelmezni, de a lényeg az, hogy a sportolók külön kapják meg a vb és az Eb-szereplés alapján kiérdemelt pénzjutalmukat. Ez az összeg extra támogatásként, a felkészülésük zavartalan érdekében került felajánlásra. Tanulva a történtekből, a szerződésben arra kértük versenyzőinket, hogy átlagban havi egy alkalommal, nem kereskedelmi célú igény esetén álljanak a szövetség rendelkezésére. Hangsúlyozom, ezt a múltban mindenki, így Katinka is papír nélkül megtette.
Nem érzi úgy, hogy a szövetség hibás reflexei miatt fajult el úgy a kapcsolat a legjobb versenyzővel, hogy jelen állás szerint egy öles vaslemezt könnyebb meghajlítani, mint Katinkát kibékíteni?
Nézze, nyilván semmi sem hófehér, vagy koromfekete. Nem mondom, hogy a szövetségnek mindenben igaza van, de klasszisunknak sem. Viszont számos megfontolandó és előremutató dolgot vetett fel az ügy, ezeken mindenképp változtatnunk kell. De, ha ma lenne a tavalyi forgatás, és olyan előzményekkel, ahogy akkor, most is ugyanígy cselekednék. Az úszó-vb közös ügyünk. Őszintén mondom, a siker érdekében eddig nem tudtam olyat kérni, amelyet ne teljesítettek volna, legyen szó kormányképviselőkről, parlamenti pártok vezetőiről, gazdasági szakemberekről, sportolókról, de akár a szállodák képviselőiről dolgozóiról, bárkiről. Mindenkit kész mozgósítani a 2017-es úszó-vb. És akkor éppen egy úszó, mondhatni napjaink legnagyobb magyar versenyzője mond nemet?