A napilap szerda reggel szinte a teljes címlapján és az 5. oldal felén is a 2024-es budapesti olimpiai pályázattal, pontosabban annak hatástanulmányával, még szűkebben csak a lehetséges kockázatokkal foglalkozik. Azt ígérik, sorozatban dolgozzák fel a terjedelmes dokumentumot.
De lássuk mire jutottak. A lap az 1372 oldalas tanulmány kockázatokat felsoroló részét “rendkívül esetlegesnek” nevezi, mondván a mindössze hatoldalas táblázat magyarázat nélkül sorol kockázati kategóriákba bizonyos eshetőségeket. Ezek közül “bevallottan nagy kockázat, hogy megfelelő rendezői tapasztalatok híján idehaza nincs meg a kellő szakértelem egy sikeres pályázáshoz, illetve hogy a korlátozott kapacitások és a szűk határidők miatt nőhetnek a tervezett építőipari árak.”
Látványtervek a Csepel-sziget végében található olimpiai létesítményekről
Forrás: bom.hu
De közepes vagy magas a kockázata annak is, hogy a költségek alulbecsültek – vagy a bevétel lesz a vártnál kevesebb, mert ki tudja nem lesznek-e drágák a magyar embereknek a jegyárak- , továbbá, hogy drágíthatja a rendezést az árfolyamváltozás.
A tanulány kockázati tényezőként tekint a magyar gazdaság kis méretére és arra is, hogy sok infrastrukturális beruházás kell az olimpia megrendezéséhez.
A Népszabadság kiemeli az olimpia össznépi és politikai elfogadottságának kérdését is. “A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt preferálja, ha az ellenzék is támogatja a jelentkezést, hogy azt kormányváltás se veszélytesse – jelzi a dokumentum, de azzal még nem számolhatott, hogy a baloldali pártok a rendezés ellen foglalnak állást.”
A Puskás Stadion “stadion a stadionban” koncepciója
Forrás: nsk.hu
A lap a pályázat hiányosságaként rója fel, hogy a tanulmány “közvélemény-kutatást nem mellékel, csak annyit közöl: „a jelenlegi támogatottsági mérések biztatóak, azonban ennek stabil fennmaradása elengedhetetlen egy sikeres pályázathoz”. Az Ipsos februári mérése szerint a lakosság 60 százaléka pártolná a pályázatot. Így egy esetleges népszavazás – amelyre nincs jogi kötelezettség -, ahol az ellenzők kezdeményezhetnek referendumot a rendezéshez szükséges olimpiai törvényről jelentős kockázatot rejt.
A lap szerint “a tanulmány nem említi súlyuknak megfelelően a korrupciós kockázatokat, a sikerkritériumok közé sorolja viszont az átláthatóságot, ami nem biztató fejlemény a megvalósíthatósági anyagot is titkoló kormánynak.”
A vizes-világbajnokságra impresszív terv készült
Forrás: musz.hu
A lap kissé lebecsüli a magyar építőipart, amikor megjegyzi, a 2017-es vizes-világbajnokságra tervezett és az olimpiai pályázatban szereplő uszoda “teteje egyedi megoldást igényel, ilyet magyar cég még nem produkált, ahogy a Puskás stadionhoz mérhető arénát sem tervezett és épített hazai vállalat. Még nagyobb a kockázat a Kvassay-zsiliphez tervezett 60 ezres olimpiai főstadionnál. Azt 15 ezresre bontanák vissza, ám 45 ezres átmeneti lelátóra a világon alig van példa (ez azért jelentős túlzás, mert például a Sydney.i olimpián csak ilyen volt szinte – a szerk.). Az Etele térre álmodott 15 ezres ideiglenes csarnok felhúzása is bonyolult feladat, mert ekkora fedett létesítmény egyedi épületszerkezetet igényel.
