A futsallban, hokiban bevett szokás, hogy a kapust a végjátékban lehozzák az egyenlítés reményében. Úgy látszik kézilabdában is alkalmazzák már ez a taktikai húzás, mert a magyarok és a svédek is rendre emberhátrányos helyzetüket próbálták egalizálni azzal, hogy támadásoknál kapust cseréltek és mezőnyjátékost hoztak be a helyére.
A svédek simán ráépítették a figurát a kapus helyett beálló “extra” cserejátékosra – gól lett belőle
Forrás: youtube.com
Válogatottunkban rendre Bulath Anita váltotta vagy Bírót, vagy Kiss Évát az oroszok elleni nyitómeccsen (29-29), de nem sok sikerrel. Igazából a magunk részéről nem láttuk értelmét a cserének, mert Bulath rendre csak pár másodpercet töltött a pályán, addig, amíg “zavaró repülés” jelleggel egyszer balról jobbra keresztbe nem futott, aztán azonnal lement. jelenlétének így nem lehetett célja a gólszerzés, vagy a létszám tényleges kiegyenlítése.
Ha már csere, úgy érdemes lenne felvállalni azt a kockázatot, hogy lövésig vigye a csapat hat-hat elleni szituációt, ahogy azt a svédek tették.
Az Eb másik házigazdája, a horvátok elleni nyitómeccsen például a svéd vészkapus, Johanna Ahlm gólt lőtt a, majd kapusként is védett egyet. Ők kevésbé kézenfekvő módon a plusz emberre játszották a figurát, ő maradt tempóelőnyben védőjével szemben, így be is talált a kapuba. A svédek végül 30-28-ra verték a házigazdákat.
Érdemes lenne tanulni tőlük.
