Félreértés ne essék: ez itt nem kormánypárti cikk. Az Orbán-rezsimet e sorok szerzője 2010 óta szisztematikusan bírálja (előtte pedig az előző hatalmat bírálta ugyanígy), de értelmetlen túlzások mellé csak nem kéne odaállni. Az úgynevezett ellenzék például akkor teszi magát igazán nevetségessé, ha árnyékra vetődik, és ott is diktatórikus intézkedést kiált, ahol nincs – vagyis szépen hozza az úgynevezett ballib hisztiről szóló sztereotípiákat.
Mert ugye mi is történik?
- A Momentum már konkrétan el is temette a gyülekezési jogot,
- a DK akciókat szervez a gyülekezési jog korlátozása ellen,
- a Jobbik már az előkészítési szakaszban orwelli állapotokról beszélt (igaz, később megszavazta a törvényt);
- az egyik ellenzéki lap arról cikkez, hogy két ember beszélgetését is be lehet majd tiltani,
- a másik arról beszél, hogy innentől az áruházak parkolóiban nem lehet majd tüntetni az áruházak ellen.
És a többi, és a többi.
Ezekkel szemben a nyers és egyszerű valóság az, hogy az új gyülekezési törvény pontosan úgy néz ki, amilyennek egy Európai Uniós tagállamban, vagyis egy liberális (értsd: jog-) államban egy gyülekezési törvénynek ki kell néznie. Nem korlátoz értelmetlenül, hanem szabályoz, mint bármelyik, a szólás- és véleményszabadság zászlóshajójaként tisztelt európai állam.
Az egyik nagy sirám, hogy a nyilvános gyülekezést, micsoda csoda, a törvény minimálisan két főhöz köti. Hát ehhez valószínűleg az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (OSCE) sorvezetőjét vették alapul, ami bizony így hangzik: ’an assembly, by definition, requires the presence of at least two persons’ , vagyis legalább két főnek jelen kell lenni ahhoz, hogy gyülekezésről beszélhessünk.
Aztán ugye lehet sikoltozni amiatt is, hogy magánterületen csak a tulajdonos engedélyével lehet majd gyülekezni. Ez a tipikus eset, amikor a liberális demokráciákban honos két alapjog elvileg (és gyakorlatilag is) ütközhet egymással: az egyik a szabad gyülekezés joga, a másik meg a nem-gyülekezők szabad mozgásához, a nyugalmához, valamint a privát szférához – hozzá kapcsolódóan a magánterület használatához – való jog.
A Mérce blog szerint ezzel a kormány azt akarja elérni, hogy a multinacionális áruházak parkolójában ne lehessen tüntetni. Hát, nem tudom, a kormánynak ehhez miféle érdeke fűződne, de azt tudom, ha én áruház volnék, nem szeretném, ha az engedélyem nélkül ellenem tünetnének nálam.
A Momentumban külön vicces volt, hogy Orbán háza előtt demonstrált „utoljára”. Ezúton megnyugtatnék mindenkit, hogy Orbán háza előtt simán lehet tüntetni ezentúl is – már amennyiben a háza előttön az utcát értjük –, mert az közterület.
Ha egy törvényről beszélünk, érdemes elolvasni magát a törvényt. A 13. § elég körültekintően rendelkezik arról, milyen feltételekkel lehet betiltani egy politikus háza előtti tüntetésre vonatkozó kérelmet: akkor, ha az időtartama vagy az alkalmazott technikai eszközök miatt alkalmas a magán- és családi élet megzavarására. Egy normális, békés demonstrációt az új gyülekezési törvény szövege alapján semmiféle közterületen nem fog tudni megakadályozni senki. (A kertjébe meg tényleg ne menjünk be semmiféle politikusnak; bármennyire utáljuk az illetőt, ő is ember.)
Az összes uniós országban be kell jelenteni előzetesen a gyülekezést (illetve Franciaországban nem, ott csak a tüntetéseket kell). Nézzük Brüsszel városát: a szervezőnek írásban, a rendőrséghez kell benyújtania a kérését, legkésőbb tíz nappal mindenféle közterületen tartott összejövetel, tüntetés, felvonulás előtt. A polgármester ad rá engedélyt, de meg is tagadhatja. Brüsszelben ugyanis jóval szigorúbbak a köztéri demonstráció feltételei, mint Budapesten. Például a főtéren egyáltalán nem lehet gyűlést és tüntetést tartani, soha. Vannak városrészek, ahol szombatra tüntetést szervezni alapból tilos. Az engedélyezéskor pedig a polgármester saját jogon állapíthatja meg a tüntetés feltételeit.
És hát attól rendre eltekintenek a kritizálók, hogy az új gyülekezési törvénynek melyek a pozitívumai. Nézzük:
- a törvény rögzíti, hogy mindenkinek joga van békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezni, azokon részt venni.
- Lehetővé teszi a spontán gyülekezést; tehát amennyiben közvetlen kiváltó oka van, a demonstrációt nem köti semmilyen engedélyhez, bejelentéshez vagy létszámhoz. Vagyis, ha ma délután Orbán mond valamit, amivel nagyon felbőszít, kimehetek ordítani a Kossuth térre azonnal, akár sokadmagammal, és senki sem akadályozhat meg ebben – persze csak addig, míg békésen ordítok.
- Sőt, a törvény olyannyira védi a demonstrálókat, hogy egy párhuzamos Btk.-módosítás révén egy évig terjedő börtönnel sújtja azt, aki engedélyezett gyűlést akadályoz vagy ellehetetlenít.
Mindez együtt azt jelenti, hogy abszolút EU-konform gyülekezési törvény lépett hatályba október elsején. Értem a gyanakvást, magam is gyanakvó vagyok, mert ez így sehogy nem passzol az Orbán-rezsim eddigi nyilvánosságellenes, a politikai ellenvéleményt elhallgattatni próbáló attitűdjébe – gondoljunk csak arra, hogy tavaly még az ellenzéki tüntetőket a lakásukon vegzálta a rendőrség.
A gyülekezési jog nyilvánvalóan a demokrácia egyik próbaköve.
Legyen úgy, jó az irány. Már csak a közhivatalnokok nyilatkozattételi jogát meg az állami média pártatlanságát kellene helyreállítani, felszámolni a nomenklatúrát és a korrupciót, kiszabadítani a tudományos kutatást és oktatást a pártállami kontroll alól, különválasztani a hatalmi ágakat, keresztényországozás helyett újra teret engedni a vallási és lelkiismereti szabadságnak, abbahagyni a civil szervezetek vegzálását, megszüntetni a más népek és kultúrák elleni központilag finanszírozott uszítást, valamint biztosítani a rászoruló állampolgárok szociális jogait.
Akkor még akár kereszténydemokratának is lehetne mondani a rendszert.
Horribile dictu, talán még szavaznék is rájuk a következő választáson.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
