Közélet
Budapest, 2017. május 19.
Sneider Tamás, az Országgyûlés jobbikos alelnöke felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. május 19-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Sneider: Ősztől új alapokon politizál a Jobbik

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 07. 24. 18:23

Az új kihívásokra új módszereket ígér a pártelnök.
Korábban a témában:

Új stratégiát kell kidolgoznia a Jobbiknak: szeptember végére leteszik az új alapokat, amelyek mentén politizál majd – jelentette be az ellenzéki párt elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Sneider Tamás azt mondta, az elmúlt hetekben arra hívta fel a figyelmet a Jobbik vezető testületeiben, hogy bár összességében úgy néz ki, változatlan, amit a Fidesz csinál, valójában átlépett egy szintet az országgyűlési választás utáni törvényhozásával, az új kihívásokra pedig új módszerekkel kell válaszolni.

Közölte, új politikai helyzet állt elő, amelyben azért is nagyobb a felelősségük, mint korábban, mert közvélemény-kutatások szerint ha most tartanák a voksolást, akkor egyedüli nagy ellenzéki pártként csak a Jobbik kerülne be a parlamentbe. Hozzátette, hogy a választás óta a Fidesz egyrészt politikai, másrészt gazdasági törvényeket alkotott. Sneider Tamás az előbbiek közül kiemelte a gyülekezési jog átalakítását, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) juttatott kutatási pénzek átcsoportosítását.

Az intézkedések azt mutatják, hogy az utóbbi hónapokban nem csupán folytatódott, de szintet is lépett a „szabadságjogoknak az elmúlt nyolc évben már megszokott szűkítése”, ami semmiképpen sem örömteli – hangoztatta. Úgy fogalmazott: az új gyülekezési törvény „orwelli állapotokat tükröz”, megszorításai miatt „a gondolatrendőrségnek is meg kell alakulnia”.

A forráselvétel az MTA-tól pedig szerinte azt mutatja, hogy beszűkül az innováció. Megjegyezte, hogy bár sok tudományos témával ő sem ért egyet, fontosnak tartja a kutatás sokszínűségét. Az intézkedés Magyarország leszakadását eredményezi majd az elkövetkező időszakban – jelentette ki.

A gazdasági jellegű jogszabályok közül Sneider Tamás a cafeteriát átalakító, valamint az 55 év felettiek foglalkoztatására vonatkozó kedvezményt eltörlő rendelkezést emelte ki. Előbbiről azt mondta, hogy jövőre akár csaknem 100 ezer forinttal is rosszabbul járhatnak a dolgozók. A másik intézkedéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a Fidesz embertelenül viszonyul a fizikai munkát végző 55-60 éves férfiakhoz. Megjegyezte, ők teszik ki az 52 ezer forintos bérhez jutó közmunkások jelentős tömegét.

A Jobbik elnöke mind a politikai, mind a gazdasági törvényhozás folyamatát negatívnak értékelte. Úgy vélekedett, hogy komoly elégedetlenségi hullámmal járhat a gazdasági válság, amely a választás után állt elő, „hiszen előtte nem volt, csak azóta létezik”. Egyre több háborgó csoport lesz, és a kormányzat épp azt akarja elérni, hogy akár fizikai erőszakkal is könnyedén megakadályozhassa a valószínűleg már ősztől induló tiltakozásokat – jelentette ki Sneider Tamás.

Arra a kérdésre, milyen irányban újul meg a Jobbik, a pártelnök azt mondta: továbbra is „szociális nemzeti néppártot” akarnak építeni, az irányvonal tehát marad, de valószínűleg sokkal fontosabbak lesznek a szabadságjogok. Hozzátette, jól látszik, hogy az Országgyűlésben nincs túl sok lehetősége az ellenzéknek. Szerinte személyes megjelenéssel kell biztosítani a lakosság szélesebb körű tájékoztatását, és tisztábban, közérthetőbben kell fogalmazni. Sneider Tamás közölte, hogy kongresszuson hirdetik majd meg az új stratégiát.

A „Soros-adó” bevezetését inkább politikai lépésnek nevezte. Komoly összegek nyilvánvalóan nem folynak be az intézkedésből – mondta. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy Kulcsár Gergely regionális igazgatói poszthoz jutott a Jobbikban, Sneider Tamás közölte: erről a pártigazgatót kell megkérdezni, ő dönt az ilyen ügyekben. Kulcsár Gergely már évekkel ezelőtt megbánta kifogásolt tetteit, és büntetést is kapott a Jobbikon belül – jegyezte meg. (MTI, fotó: MTI / Balogh Zoltán)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.