Mobil

Végigkövettük, hogy születnek meg Kínában a csúcsmobilok

Pintér Mónika
Pintér Mónika

techtud rovvez. 2017. 08. 13. 08:00

A mobilok mekkájában, a kínai Sencsenben követtük végig, hogyan jut el egy okostelefon az első tesztelésektől a gyártósoron át a boltokba került végleges változatig. Őrült tempóban megy a fejlesztés, kész csoda, ha csak a bemutató szól nagyot, a készülékek nem.
Korábban a témában:

Hihetetlen tempóban fejlesztik az okostelefonokat, minden évben legalább egy csúcsmobilt, ha nem rögtön kettőt dobnak piacra a legnagyobb gyártók – s akkor az alsó- és középkategóriás szegmens szóba se került.

Példaképp ősszel érkeznek az újabb készülékek, legyen szó a Samsung Note 8 vagy az iPhone jubileumi készülékeiről, ahogy az IFA berlini kiállítás keretében is tömegével mutatnak be új kütyüket. A még tavasszal bemutatott új csúcsmobilok, mint a Samsung S8, az LG G6 vagy éppen a Huawei P10 közben már elérhetőek Magyarországon is. Pedig ezek a készülékek a március elején tartott Mobil Világkongresszus (MWC) margóján vagy az azt követő hetekben mutatkoztak be.

Az új Panton-zöldben pompázó P10 a sencsei Huawei üzletben Fotó: 24.hu

Arról azonban kevesebb szó esik már, hogy ezek a telefonok milyen hosszú utat tesznek meg, na nem csak a főleg kínai gyártósortól a boltok polcaiig, de az első ötletmorzsától odáig, hogy megvalósuljon ebben a formájában a végleges koncepció.

Mérnökök, designerek dolgoznak azon a háttérben, hogy minél több mindent, abból is a legjobbat zsúfolják bele a minél vékonyabb, könnnyebb, szebb vázba. Hosszú hónapok eredménye, hogy megkezdődjön a tömeggyártás és a szállítás.

Rohanásból robbanás

A nagy rohanást jól példázza, hogy évente, hanem félévente új csúcsmobilokkal rukkolnak elő a nagy gyártók. Sokszor éppen ez az őrült tempó megy a minőség rovására, ahogy történt az tavaly, a Samsung Note 7 esetében is, amikor vélhetően millimétereken tévedve hoztak létre gyulladó-kiégő mobilokat. Az akkumulátorhiba aztán visszahíváshoz, majd a gyártás-eladás leállításához vezetett. Az új S8 készüléket állítólag éppen ezért nem a hagyományoknak megfelelően a barcelonai MWC-n mutatták be, hanem csak egy hónappal később. Ahogy mindenki izgatottan várja azt is, hogy a botrányos Note 7 milyen utódot kap augusztusban.

MINDENT ELLENŐRIZNEK

A Huawei P10 harmadik, de még nem végleges verzióját tavaly októberben kezdték tesztelni, derül ki a sencseni Huawei Device Labben, ahol a munkatársak szinte minden egyes komponenst külön vizsgálatnak vetnek alá. Aztán az eredmények alapján fejlesztik tovább a készüléket, s rakják össze a végleges verziót.

Ez azt jelenti, hogy körülbelül 5-6 hónappal a debütálás előtt még javában zajlik az az ellenőrzési folyamat, amely garantálja, hogy minden rendben legyen az okostelefonnal, mire a vevők kezébe kerül.

Az ázsiai Szilícium-völgy

Sencsen Kína déli határán fekszik, Guangdong tartományban. Az ország ötödik legnagyobb és legtehetősebb városa. Ez az okostelefonok szülővárosa is, azonban már régen nem csak egy gyárváros, sokan az ázsiai Szilícium-völgyként hivatkoznak rá. Az egykori halászfalu cirka 30 év alatt vált high-tech metropolisszá.

Csak 3 napig azt figyelik, hogyan reagál a készülék, ha tűző napon hagyjuk, milyen elváltozások jelennek meg. Húsz napra egy sötét dobozba is beteszik, hogy aztán 4 napon át intenzíven használják a készüléket – ezzel például a fiókba félrerakott mobilokban keletkező változásokat követik le.

Persze végrehajtanak törésteszteket is: a szemünk láttára helyezték bele egy tartóba a telefont, hogy aztán egy méterről földhöz vágják – előbb az alját, aztán kijelzővel lefelé, majd a legnagyobb rombolást okozva sarokkal a föld felé.

Egy rugalmas textilbe is belehelyezik, hogy aztán egy ívelt tappanccsal nagy nyomásnak tegyék ki, csak úgy mint amikot betesszük a nadrág hátsó zsebébe, majd teljes súllyal ráülünk. Csak ez a kar legalább negyvenszer “ül rá” a telefonra.

Meglepetésemre a töltőt és a kábelt is különböző teszteknek vetik alá. Volt olyan szerkezet, amely az össze- és bedugott töltő kábelét pöckölgette, legalább ötvenszer. Így nézik, hogy ha éppen kevésbé ideális helyen van bedugva a telefon töltőre, mennyire strapabíró a gyári kiegészítője.

MELLEIM KÖZT A REJTETT KAMERA?

Ha elkészült egy Huawei készülék végleges változata, akkor jöhet a gyártás. Buszba ültünk, hogy egyórás utazás után egy telepen szálljunk ki a dongguani gyártósornál.

Első körben minden táskát, telefont, eszközt fenn kellett hagyni a buszon. Újságíróként teljesen csupaszon éreztem magam, hogy így kell megnézzek egy helyszínt, és aztán bizonyíték hiányában csak a szavaim állnak majd ki értem, hogy valóban ezt láttam, ezt hallottam, ezt tapasztaltam.

Tábla figyelmeztet: tilos bármit is rögzíteni! Fotó: 24.hu

Felmentünk hát az emeletre, ahol az ékszereket, órákat, öveket gyűjtötték be rólunk zárható tároló szekrényekbe. Kaptunk hajvédőt, fehér köpenyt és persze szandált is, mert a cipő sem maradhatott rajtunk.

Itt még mindig nem ért véget az ellenőrzés. Jöttek a detektoros kapuk, s ha felvillant a piros fény és vijjogott a műszer, lehetett visszasétálni, hogy vajon akkor a farmer fém gombja a ludas, vagy a melleim között rejtegetek egy kamerát.

A dongguani gyár bejárata Fotó: 24.hu

ELKÉPESZTŐ SZÁMOK!

Végre! Jön a gyártósor megtekintése. A modern változat már messze nem úgy néz ki, mint ahogy laikusként elképzelném. A gyárban 17 gyártósor van, de vannak teljesen automatizált részek, és emberi munkát igénylők is. A gyárakból ismert ABB-karok nagyban segítik a folyamatokat.

Pontos számokat ugyan nem oszthatok meg a nagyérdeművel – érthető okokból -, de egyetlen soron több ezer Huawei-telefon készül el naponta, s akkor képzelhetik, hogy az egész gyárban milyen sok készülék kerül ki szállításra készen.

Mindössze 30 másodperc telik el két készülék között, mire elkészül egy újabb. A gyárban ráadásul 99 százalékos pontossággal dolgoznak, azaz mindössze a telefonok 1 százaléka landol a szemétben. Hihetetlen volt látni, milyen megfeszített tempóban zajlik a munka.

DOBOZBAN KERÜL FEL AZ ANDROID

A 3D-nyomtatók, robotkarok, automatizált és gépesített folyamatokat érdekes volt látni. Hogyan lesz a beszippantott szálakból alaplap, hogy kerül bele a processzorchip, memória, tárhely. Még messze nincs okostelefon alakzata, de már egy narancssárga robotkar beemeli a szűz lapkát egy dobozba, ahol feltelepül rá a Huawei által módosított Android.

Bevallom, sosem gondolkoztam el azon, hogy vajon mikor és hogyan kerül fel egy mobilra a szoftver, de ha a látogatás előtt bárki megkérdi, azt mondtam volna, hogy már a kész telefonra telepítik. Hát nem! A szűz lapkára telepítik az operációs rendszert, s csak utána kerül rá a burkolat, a szenzorok, és egyéb komponensek.

AZ EMBER, AKI FELÉLESZTI A MOBILOKAT

Összesen 21 ezer ember dolgozik a dongguani gyárban, két műszakban 7/24. Főleg a kalibrálást, ellenőrzést végzik.

Láttam azt az embert (legalábbis az egyiket), aki feléleszti a készülékeket, aki mindannyiunk előtt először veszi kézbe a mobilokat, aki a kész telefonokat legelőször bekapcsolja. A felvillanó fehér kijelző szélén végighúzza az ujját, s ott megjelenik egy piros csík. Majd ha mindent rendben talált, akkor kapcsolja is ki, és megy tovább a telefon.

Külön: előbb gép, majd ember is teszteli az alapfunkciókat, és az oprendszer működését, hogy minden rendben van-e. A képernyőt kallibrálják, ellenőrzik színenként, ahogy a jack fülessel ellenőrzik, hogyan szól a zene a telefonon. Aztán a folyamat legvégén jönnek az utolsó simítások, a dobozolás, fóliázás, hogy aztán a sor végén egy ember szállításra alkalmas dobozba pakolja az aktuális mobilokat – jelen esetben a kész Huawei P10-eket.

Balra Dongguan lakónegyede sejlik fel a háttérben Fotó: 24.hu

A fejlődés pedig nem áll meg: a Huawei gyára mellett több más cég épülete is megtalálható, ahogy jelenleg is folyik az építkezés. A gyárak mellett pedig lakóépületek dzsungele húzódik. Az egész hasonlít egy hatalmas egyetemvároshoz, ahol mindent egy helyben megtalál az ember: a lakó- és munkahelyet, a boltot, a gyógyszertárat, ami csak kell.

A MUNKA GYÜMÖLCSE

Kínában járva sokszor hallottam újra és újra, hogy az elért siker a rengeteg munkának köszönhető. A szorgos kínai nép márkái és termékei pedig – ha csak az okostelefonos piacot nézzük – uralják a globális toplistákat.

A Huawei tavaly összesen 139 millió okostelefont szállított ki globálisan, ebből több mint tízmillió az akkori zászlóshajó: a P9 és P9 Plus volt. Ez nagy mérföldkő volt a cégnek, hiszen először sikerült a felső kategóriában több mint tízmillió okostelefont eladni.

A hivatalos Huawei üzlet Sencsenben, Kínában Fotó: 24.hu

Idén az első negyedévben több mint 50 százalékkal gyarapodott az okostelefon kiszállítás a világ 52 országában. Összesen 34,55 millió telefont adtak el. Az IDC adatai szerint a mobilpiaci részesedése a Huaweinek 9,8 százalékra nőtt, s ezzel megerősítették helyüket mint a világ harmadik legnagyobb okostelefon gyártója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.