A Várnegyedben, a Mátyás-templom és a hosszú ideje újjáépülő Pénzügyminisztérium – ennek költségei már 61 milliárdnál járnak – tőszomszédságában négy évtizeden át állt modern Diplomataház, vagy ahogyan többen ismerik, a Burg Hotel 2022-es lebontásának ügye sokadszorra is kitűnően világított rá arra, hogy miként gondolkodik a kormány a kor jó minőségű struktúráinak jövőjéről.
A lapunk által tucatnyi cikkben taglalt, az építészszakma egy része mellett a kerület vezetése, illetve a különböző szervezetek ellenállása ellenére is haladó projekt most újabb lépcsőfokához ért: az utódnak szánt konferenciaközpont – ami a Budapest ostroma során elpusztult épületek többé-kevésbé való visszaidézését tűzte ki célul – immár
– derült ki a kortárs építészet egyik legfontosabb alakja, a Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, valamint MMA-tag Balázs Mihály DLA Facebook-oldaláról.
A képen jól látszik, hogy a beruházó jegybanki alapítvány egy sor fotó nyomán születő színházi díszletként tekint az épületre, ezzel pedig a poszt alatt feltűnt építészek is egyetértenek: Balázs szerint ez a szemlélet nem erősíti, hanem
hamisságával rombolja a nemzettudatot, és gyengíti az identitást.
Az építész ezután hozzátette: az ügy politikai vetülete helyett érdemes a jelenséget, illetve annak építészeti vetületét vizsgálni – így például azt, hogy
mit jelent a forma másolása az eredeti szerkezeti megoldások mellőzésével, vagyis mitől lesz vasbeton és előregyártott szerelt műkő a vakolt téglafalból? A hitelesség-hamisság tudatformáló következménye foglalkoztat.
Egy másik ismert tervező ennél sarkosabban fogalmazott:
Valószínüleg azért sem lehet építészet, mert építészeti gondolat és hagyományos értelemben vett építészeti tudás sem társul hozzá. Olyan újraépítés, ami hasonlítani próbál valamihez, de csak úgy tud, ahogy tud. Mivel ez a hasonlóság se geometriában, se anyaghasználatban, se mesterségbeli tudásban nem teljesül, így építészet sem lehet, csak egy építészetmentes protézis.
A készülő központ terveit részletesen itt mutattuk be.
