Múlt héten mutatták be Rákay Philipék Petőfi-filmjét, amelynek azóta sokan értekeztek történelmi torzításairól. Többek között mi is írtunk erről kritikánkban, de a Széchenyi-díjjal is elismert történész, az 1848-1849-es események elsőszámú kutatója, Hermann Róbert is hosszan részletezte, milyen „ordas hamisítások” vannak a filmben, amiket szerinte a kalandfilmes megközelítés sem indokolna.
A producer most Facebook-bejegyzésben válaszolt a kritikákra, amit ő történelmi hűségg miatt „okoskodóknak” címez.
Szögezzük le a legelején: a Most vagy soha! egy kalandfilm, amely ezzel a felirattal kezdődik: »Ahogy történt és ahogy történhetett volna«. Itt már be is fejezhetnénk ezt a tréfás párbeszédet, de folytatom.
– kezdi érvelését, amelyben megkapják a magukét „a patriotizmussal nehezen vádolható haladár sajtó felkent kritikusai.” Szerinte tragikomikus, amikor olyanok aggódnak bármiféle történeti hűség és a magyar történelem „lábbal tiprása” miatt, „akik máskor fennhangon hirdetik a művészi szabadság megkérdőjelezhetetlenségét, fekete Kleopátrákat ünnepelve. De ők azok is, akik szerint teljesen korhű és tetsző a Bridgerton című Netflix-borzalom is, amely – az eltörléskultúra szent zászlaja alatt vonulva – Sarolta angol királyné udvarát úgy ábrázolja, hogy abban szinte minden angol arisztokrata távol-keleti vagy fekete.”
Ám a Megafon egyik arca szerint, ha lehet, még náluk is eggyel rosszabbak
a hangosan kesergő valódi történészek, akik együgyű szakbarbárként képtelenek felfogni, hogy egy kétórás film írásakor, készítésekor millió egyéb szempontot is figyelembe kell vennünk, s bizony élnünk kell a történetmesélés folyamán a sűrítés, a leegyszerűsítés vagy épp a felnagyítás filmnyelvi eszközeivel.
– írja Rákay, hozzátéve, hogy ők kispórolták a kutatási munkát, csak a történelem ismeretéből szerinte még nem következik egyenesen egy nézhető film. Ezt követően a Gladiátorból, az Egri csillagokból, a Rettenthetetlenből és a Titanicból vett példákkal igyekszik igazolni, hogy a nagyszerű filmek a történelmi pontatlanságokat is elbírják. Ennek ellenére szerinte a filmjüket lehet bírálni:
van akinek tetszik, van akinek nem a kedvence, sebaj! De könyörgöm: ez csak egy film Nem az a küldetése, hogy történelem kisdoktorit lehessen írni belőle, hanem az, hogy orientáljon, átadjon egy életérzést az adott korról, hogy megszólítsa a fiatalokat, hazaszeretetet ébresszen, hasson az emberekre és felemeljen.
Hermann azon kritikájára a producer nem tér ki, hogy egy ilyen költségvetésű filmnek miért nem volt történész szakértője, ahogy arra sem, hogy valójában nem a fikcionalizálást kérte számon, hanem a minimális hitelességre való törekvést.
Ezek csak a súlyos történelmi hibák, amelyeknek a felsorolásával nem oda akarok kilyukadni, hogy nem alkothattak volna egy fikciós kalandfilmet a szerzők. Dehogynem, természetesen alkothattak volna. No de akkor is illett volna legalább megpróbálni korhűnek és hitelesnek maradni. Ez viszont nem sikerült, és ezért helyenként átmegy önmaga paródiájába a mozi.
– mondta a történész.
