Egy helyi védettséget élvező nyaralóépület védelmének megszüntetését kérte egy ingatlanberuházó cég Balatonalmádi vezetésétől, hogy az így felszabaduló területen, illetve környékén gond nélkül építhessenek villaparkot – derül ki az ügyben rövidesen döntést hozó város önkormányzatának honlapjáról.
Az Országos Gyermekvédő Liga Zsófia Gyermekszanatóriumának egykori területét, a Pápai Irgalmas Nővérek két világháború közti nyaralóját, illetve a part menti Yacht Campinget is magában foglaló nyolchektáros ingatlanok tulajdonosa a földhivatali adatok szerint 2020 óta a Délker Invest Kft., ami a településsel hosszú ideje együttműködő Völgyzugoly Műhely, valamint Lukács Péter és társai munkájaként ugyanebben az évben született előzetes telepítési tanulmányterv szerint rövidesen gyökeresen átalakítja a főúttal, illetve a vasútvonallal is elválasztott telkek arcát.
A dokumentum szerint a part menti földdarabot szimplán csak fejlesztenék, megtartva annak már meglévő jellegét, a másik oldalon azonban gyökeres átalakításra készülnek: a tervezési terület északi, a ma még védett épületet is magában foglaló részén egy két hektáron elnyúló, mobil bungalókkal, illetve sátor- és lakókocsi-helyekkel csábító új kemping ötletét vetették fel, a 4-4,5 hektáros déli részen pedig
Részletes építészeti tervek ekkor még nem léteztek, így a tanulmány mindössze annyit közöl, hogy a zöldterületen
A fejlesztési elképzeléseknek a leírás szerint része az is, hogy a leendő nyaralók gond nélkül eljussanak a strandra, így a főutat és a vasútvonalat felüljáróval, aluljáróval, vagy végső esetben pedig szimpla gyalogátkelőhellyel kötnék össze.
Az irgalmasok nyaralóépületéről a szövegben csak egyetlen mondat erejéig esik szó: eszerint a beruházó bontásban gondolkodik, hiszen az
alulhasznosított, évtizedek óta üresen álló épület állaga meglehetősen leromlott.
Nincs túlépítés
A tervvázlat alapján úgy tűnhet, hogy a Délker az ingatlanra jelenleg vonatkozó építési korlátokat bőven túllépné, ez azonban nem igaz, hiszen lényegi változást a dokumentumban leírtak szerint mindössze a villaparkhoz kapcsolódó áruház és vendéglátóhely mérete miatt kértek – az ehhez leválasztandó telken 20 helyett 30 százalékos maximális beépítési mutatóhoz ragaszkodnak.
A figyelmet az idős, de jó egészségi állapotú, magas esztétikai értékű fákra, így a platánokra, tiszafákra, valamint ezüst- és selyemfenyőkre is felhívó tanulmány megszületése után röviddel az események felgyorsulni látszottak – derül ki Balatonalmádi honlapjáról, hiszen a beruházó kezdeményezésére a képviselő-testület a projekt leendő helyét kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, azért, hogy a beépítési határok módosítása (ez a folyamat végül a következő év októberében indult el) gyorsabban és egyszerűbben mehessen végbe.
Az erről beszámoló határozat szerint a Délker
Az ezek szerint 2025 végére befejezni kívánt munkálatok során a 24.hu-hoz eljutott dokumentumok szerint a villaparkot átlagosan hatszáz négyzetméteres telkekre szabdalnák, majd bruttó 100 m² alapterületű, kétszintes épületeket húznának fel rájuk.
Az elmúlt két év változásaira a város hivatalos honlapja nem ad választ, az azonban egyértelmű, hogy a településrendezési szerződés 2021 márciusi megkötése után elindult a tervezési folyamat, a tervcsomag egy frissített verzióját pedig a Völgyzugoly Műhely június elején adta le a hatóságoknak. A munkák ennek ellenére mostanáig sem jutottak el az építési engedélykérésig – derül ki a lehetetlenül hosszú nevű Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerből (ÉTDR), ami a folyamat elindulásáról sem számolt be.
A Yacht Camping területén azóta valamilyen változásnak azonban kellett történnie, hiszen a cég megrendelésére 2021 tavaszán négy mobilház, illetve egy konténer recepció tűnt fel a cég Balatonalmádiban, illetve Szántódon lévő ingatlanán:
Védett, mégis eltűnhet
A fentebb látható 2020-as vázlatrajz szerint a közel százéves nyaraló egyértelműen útban van, így a Délker a másfél évvel ezelőtti településrendezési szerződés miatt nemrég kérte a védettség eltávolítását.
A Paulai Szent Vincéről elnevezett Magyarországi Irgalmas Nővérek Központi Háza – a rend mostanra lebontott budai iskolájukról, illetve átalakításra váró pesti párjáról korábban hosszú cikkben számoltunk be – által 1918-ban megvásárolt, akkor még Alsóörshöz tartozó telken néhány évvel később, a pápai nővérek számára építtetett nyaralóépület pontos építési éve, illetve tervezőjének neve nem ismert, az azonban biztos, hogy az 1923-as térképen már látszó körvonalak egy csinos egyemeletes épülethez tartoztak:
A ház földszintes, íves nyílásokkal kialakított teraszát a harmincas években emeleti résszel bővítették, majd az 1950-es államosításokig jórészt változatlan arccal várta a pihenésre vágyó vendégeit.
A Rákosi-kor derekán a gyermekszanatóriumhoz csatolt villaépület már az intézmény igazgatói lakásának, illetve irodájának adott otthont, állapota pedig a rendszerváltás óta romlik – olvasónk nemrégiben készített fotóin már bedeszkázott nyílászárókkal, de még mindig felismerhető eredeti részleteivel együtt látszik:
A védelem megszüntetéséről való döntést a képviselő-testület egy szakvélemény, illetve a városi főépítész, Bogdán László véleményének figyelembevételével hozza majd meg – írják egy erről november 23-án kiadott tájékoztatóban.
A szavazás pontos ideje sajnos nem ismert, a Lázárterv által jegyzett tartószerkezeti szakvélemény azonban már olvasható: eszerint
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a mielőbbi beavatkozásra, hiszen
A felmérést végző építőmérnök mindezek fényében gazdasági szempontból teljesen érthető kijelentést tesz: javasolja a teljes elbontást, mert
a mai piaci környezetben nem gazdaságos
a teljes felújítás.
Ez persze nem lehet az egyetlen szempont, amit egy ilyen épületnél figyelembe kell venni, hiszen
fennmaradását – épp úgy, ahogyan korábban a Györgyi Dénes által tervezett iskolaépület esetében is tették, szembemenve a tankerület által készített, csak a védelem eltörlésével megvalósítható tetőtér-beépítési tervvel.
A Völgyzugoly az Önkormányzat számára már 2009 augusztusában is készített szabályozási tervet a környékre: akkor nem foglalt állást a bontás vagy megtartás kérdésében, ellentétben a dokumentumot véleményező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli irodájával, ami nemcsak felhívta a figyelmet a házra, de
A rendszerváltás óta eltelt harminc év
A nyaraló három évtizede üresen áll. Állagmegóvására, illetve felújítására a Veszprém Megyei Önkormányzatnak nyilvánvalóan nem volt pénze, sőt, a környékével együtt minél gyorsabban túl akart adni rajta: a megyei közgyűlés már 1992 júniusában hozzájárult az egykori nevelőotthon területének eladásához, a próbálkozások azonban csak tizenöt évvel később, 2007 végén hoztak sikert – olvasható egy, az Állami Számvevőszék által kiadott iratban.
Egy röviddel az eladás előtt született értékbecslés szerint a terület a rajta álló négy épülettel együtt 237,93 millió forintot ért, a kikiáltási árat azonban a megye végül valamivel magasabbra helyezte: bruttó 300 millió forintot (250 millió forint + ÁFA) kértek érte, amit az egyetlen pályázó, a Fidelio Gold Ingatlanforgalmazó Kft. meg is adott, így a nyaraló és környéke a tulajdonukba került.
A cég tervei végül sosem váltak publikussá, az álmuk pedig a gazdasági világválság miatt szétfoszlott, így a parthoz közeli, méretes földdarab 2009-ben előbb rövid időre az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárhoz, majd a Konzum II. Ingatlan Befektetési Alapjához került.
Az alap mögött álló befektetési alapkezelő a harmadik Orbán-kormány idején vált ismertté, hiszen az igazgatótanácsa élén előbb a mára nemzeti nagytőkéssé vált Jászai Gellért tűnt fel, majd vezetésében 2017-ben Mészáros Lőrinc három gyermeke is helyet kapott. A cég két évvel később a felcsúti milliárdos zászlóshajójának számító Opus Globalba olvadt.
Az egymást követő gazdáknak a nyaralóépülettel való viszonya nem volt ismert, az állagmegóvás azonban a helyszínen nemrégiben készült fotók tanúsága szerint sosem volt igazán a fókuszban, pedig Balatonalmádi ma is aktuális településképi rendelete szerint
Ennek egyik tulajdonos sem tett eleget, így a helyzet mostanra nyilvánvalóan olyan pontra ért, ahonnan a további romlás folyamatát már csak nagy anyagi ráfordítással lehetne visszafordítani, ezt a lehetőséget a jelenlegi tulajdonos azonban nyilvánvalóan kivitelezhetetlennek tartja.
Lassan halad a projekt
Az építészeti tervekkel, illetve a projekttel kapcsolatban az ország első négycsillagos üdülőfaluja, az 1996-2003 közt született Villapark Várgesztes modelljét adaptálni kívánó Délkernek is kérdéseket kívántunk feltenni.
Választ végül a többségi tulajdonos MONTAN-tól kaptunk, aminek ügyvezetője, a mintaprojektnek tekintett várgesztesi együttest annak húsz évvel ezelőtti átadásakor azonnal megvásárló Antal László egy személyes találkozó során mesélt a projekt alakulásáról.
A beszélgetés során kiderült, hogy a terület beépítési határait érintő változtatásokat csak a 2022 nyarán megjelent új településképi rendeletbe sikerült beilleszteni, így a fejlesztési terület kiemeltté nyilvánítása semmit sem gyorsított a projekten.
Antal hozzátette: a nagy terület keleti oldalára – így a nyaraló helyére – tervezett új kemping ötletét a Kormányhivatal nem hagyta jóvá, a jelenleg legfrissebb tervvázlatok szerint így
Ezek az adatok a jövőben azonban még változhatnak, hiszen a tervezés folyamata egyelőre még csak az infrastruktúra megteremtésének szakaszában jár, így az építészeti tervek előreláthatólag csak 2024-ben indulhatnak el az építési engedély felé. Koncepciótervek persze már most léteznek, a tehetséges tervezőket felvonultató MCXVI Építészműterem által jegyzett négy, meglepően csinos tervverziót a Délker azonban nem szeretné publikálni, hiszen semmi sem garantálja, hogy a házak végső arca hasonlítani fog azokra.
A faállomány értékes darabjait megtartani kívánó, sőt, azok számát tovább növelni kívánó projektnek a jelenlegi állás szerint a 71. számú főút, illetve a Felsőörsi út közt régóta tervezett, a villákhoz vezető magánutaktól sorompóval elzárt útszakasz is a részét képezi majd, emellett pedig egy élelmiszeráruház kap majd helyet, hogy a környéken nyaralóknak, illetve élőknek ne kelljen messzire mennie a bevásárlásért.
Antal találkozónkon arról is beszélt, hogy az önkormányzat maga sem tartja megtartandó értéknek a megszületése óta többször átépített egykori nyaralót, így a képviselő-testület december 15-i ülésén
Az épület megmaradásának esélyeiről, illetve magáról a projektről Balatonalmádi Önkormányzatához, valamint főépítészéhez is címeztünk néhány kérdést, ezekre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
