II. Erzsébet királynő hosszú uralkodása alatt természetesen a popkultúrára is komoly hatással volt. Mozgóképes megszemélyesítőit külön cikkbe gyűjtöttük össze, de ezen felül is máshogy nézne ki a poptörténet nélküle. Mit köszönhet neki a populáris zene, és ő személyesen hogyan viszonyult a zenéhez?
God Save The Queen
A leghíresebb dal, melyben megemlítik a királynőt, az Isten óvja a királynőt kezdetű, mely az Egyesült Királyság himnusza, már amikor királynő ül a trónon, és nem király. Ugyanez a címe a királynőről szóló leghíresebb popdalnak, bár a God Save The Queen a megjelenésekor, 1977-ben sokkal inkább tűnt sokkoló antimonarchista támadásnak, mára a Sex Pistols legendás száma egy hírhedt, de elismert, régi sláger. Sláger volt a hagyományos értelemben is, hiszen a második helyig kúszott fel a hivatalos brit kislemezlistán, sőt, sokan a mai napig úgy gondolják, csalással fosztották meg a Sex Pistolst az első helytől. Míg mára egy királyság intézménye elleni kirohanás nem vált ki erős indulatokat, 45 éve még nagyon más volt a helyzet, és a Sex Pistolsnak a királynő ezüst jubileumára időzített száma maga volt a megelevenedett felségsértés.
„Isten óvja a királynőt és fasiszta rezsimjét” – indul a dalszöveg, melyben az akkor még Johnny Rotten művésznéven nyomuló frontember, John Lydon később még arról is énekel, hogy „a névleges vezetőnk nem az, aminek látszik”, és hogy a királynő nem emberi lény, a szöveg pedig arra fut ki, hogy nincs jövő. Mindez pont akkor jelent meg, amikor hatalmas indulatok feszítették szét a brit társadalmat, a gazdaság romokban hevert, a munkanélküliség az egekbe lőtt ki, és tényleg nem látszott, hogyan tudná összekaparni magát a gyarmatbirodalmától megfosztott ország. Fontos azonban megjegyezni, hogy a dalszöveg nem személyesen Erzsébetről, hanem a királyság intézményéről íródott. Ettől még a BBC betiltotta, Lydont és a dal producereit borotvával támadták meg az utcán, és jókora botrányt kavart a dal. Igaz, Lydon évtizedekkel később már azt mondta, ő személyesen nagyon büszke a királynőre, és nagyra tartja, mindössze a monarchiát nem helyesli, Károlyról pedig kifejezetten rossz véleménye van: “Ez az az ember, aki Pink Floydot játszott a káposztáinak” – mondta.
The Queen Is Dead
II. Erzsébet sosem beszélt a Sex Pistolsról és a God Save The Queenről, noha egész biztosan értesült a brit közvéleményt lázban tartó botrányról, amit a szám okozott. Lehet azonban, hogy a másik híres monarchiaellenes számot, melynek a címében ugyancsak szerepel, nem is hallotta: a Smiths dala, a The Queen Is Dead (A királynő halott) ugyanis nem is volt kislemezdal, bár az együttes a legjobbnak tartott albumát is erről a számról nevezte el. A Smiths pedig a nyolcvanas évek közepén rendkívül népszerű alternatív zenekar volt ugyan, de a slágerlisták csúcsát azért nem nagyon ostromolták. A God Save The Queenhez hasonlóan ez sem feltétlenül II. Erzsébet személyéről szól, noha Károly herceg is igen szellemesen meg van idézve benne: „Charles, nem vágytál rá soha, hogy a Daily Mail címlapján jelenj meg, anyád menyasszonyi fátylában?”
A szójátékokkal, sejtetésekkel és szürreális képekkel teletűzdelt szöveg pedig a Smiths énekese, Morrissey talán legnagyszerűbb szövegírói teljesítménye, melyben nemcsak a monarchiáról beszél, mint a lakosságtól eltávolodott, lejárt intézményről, de megidézi Michael Fagan emlékezetes betörését is, aki néhány évvel korábban kétszer is bemászott az ablakon a Buckingham-palotába, másodszorra pedig bejutott a királynő hálószobájába is:
Így hát betörtem a palotába
Egy szivaccsal és egy rozsdás csavarkulccsal
A királynő azt mondta: »Eh, tudom, ki vagy és nem tudsz énekelni«.
Azt mondtam: »Ez semmi, hallanod kéne, ahogy zongorázom!«
A szöveg persze Morrissey teljes életművéhez hasonlóan elsősorban mégis saját magáról szól, de a királynő ehhez kiváló ugródeszkaként szolgált. A dal egyébként zeneileg is a Smiths mesterműve, és vélhetően 2022. szeptember 8-án este óriásit ugrott a hallgatottsága a YouTube-on és a Spotify-on is.
Bár ez a két leghíresebb dal, mely megidézi a királynőt, a brit poptörténelemben se szeri, se száma a királynő említésének, elsősorban a két fenti dal után született antimonarchista kirohanásokban, melyek a Stone Rosestól a Manic Street Preachersig számos nagy zenekar pályáját is színesítették, és sokszor keményebbek is a nevesebb elődeiknél.
A királynő egyszer az enyém lesz
De mi van azokkal a zenészekkel, akik számára a királynő nem volt közellenség? Muszáj a sort a Beatlesszel és személy szerint Paul McCartney-val kezdeni, aki az Abbey Road albumot záró, az album borítóján fel sem tüntetett, kevesebb mint fél perces Her Majesty című számban énekelt az uralkodóról. A dal valójában McCartney vágyakozásáról szól, hiszen a szöveg szerint „Őfelsége egyszer az enyém lesz”. Ami persze viccesként hathatott, de McCartney jóval később elmondta, tizenévesen tényleg vonzódtak a fiúk a csinos nőnek tartott Erzsébethez:
Tizenéves fiúk voltunk Liverpoolban. … Ő számunkra egy filmsztárnak tűnt.
A dal is ezt az időszakot örökíti meg, amikor a kamasz McCartney még álmában sem gondolta, hogy valaha tényleg találkozni fog a királynővel, pedig így történt: 1965-ben kitüntette a Beatles tagjait, akik az első rockzenészek voltak, akiket ez a megtiszteltetés ért. McCartney később még számos alkalommal találkozott a királynővel, sőt, 2002-ben el is játszotta a Her Majestyt Erzsébet arany jubileumán.
Világsztárok a királynő előtt
Egyébként nemcsak McCartney, hanem számos brit és külföldi popsztár lépett fel a királynő előtt: a Royal Varietynek nevezett jótékony célú eseményeken átlag kétévente II. Erzsébet is megjelent, és láthatott olyan sztárokat, mint Cliff Richard, Dusty Springfield, Sylvie Vartan, Shirley MacLaine, Tom Jones vagy a Bee Gees. Sőt, a Beatles is fellépett egy ilyen show-n 1963-ban, ám azon akkor csak Erzsébet anyakirályné, illetve Margit hercegnő képviselték a királyi családot. Később aztán újabb és modernebb sztárokat is a királynő elé engedtek: ilyen volt a punkból kinőtt Adam and the Ants 1981-ben, mely basszusgitárosának, Kevin Mooneynak ez volt az utolsó fellépése a zenekarral, mivel a végén földhöz vágta a gitárját, és a hiszti miatt távoznia kellett az együttesből.
Ezt követően olyan fiatalabb sztárok is felléptek Erzsébet előtt, mint a Spice Girls, Jennifer Lopez, Lady Gaga és Robbie Williams – a későbbi Royal Variety estéket már mások előtt rendezték, II. Erzsébet utoljára tíz éve vett részt ilyenen. De ettől még bőven láthatott további sztárokat: így az arany, a gyémánt és a platina jubileumokon, melyeken fellépett Ed Sheerantől kezdve Diana Rosson és Elton Johnon át az Adam Lamberttel kiegészült Queenig.
Ezeket a koncerteket II. Erzsébet udvariasan végigülte és megtapsolta a végén, de magától nem feltétlenül ezeket a zenéket hallgatta. Tavaly ugyanis egy BBC-dokumentumfilmből kiderült, a királynő elsősorban musicaleket, katonai indulókat és egyházi himnuszokat szeretett, de a kedvenc számai közé befért Gary Barlow egy dala is, vagy éppen a második világháború idejének szupersztárja, Vera Lynn, lévén II. Erzsébet még a húszas évek gyereke volt.
