Carolco Pictures / Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP
Kultúra

A film, ami a gépek lázadása helyett Los Angeles lázadását indította be – 30 éves a Terminátor 2.

1991 júliusában mutatták be a filmet, amely nemcsak a nagyköltségvetésű akciófilmek új korszakát hozta el, de kis túlzással talán még az 1992-es Los Angeles-i zavargások sem törtek volna ki nélküle. Ez a film a Terminátor 2., aminek ironikus módon egy olyan alakváltó robot a főgonosza, ami a történet részében egy rendőr bőrébe bújva garázdálkodik. Bár ezt még nem tudhatta az a férfi, aki a film forgatása mellett azt is felvette, ahogy a rendőrök letartóztatás közben összeverik Rodney Kinget.

James Cameron első igazi saját filmje az emberek és az őket kiirtani akaró gépek csatáját időutazással megspékelő, Arnold Schwarzenegger hollywoodi karrierjét új szintre emelő 1984-es Terminátor – A halálosztó volt. Az R-es korhatárbesorolású, azaz 17 éven aluliaknak nem ajánlott sci-fi hatalmas siker lett a viszonylag alacsony költségvetése ellenére, de a filmezés előtt többek között teherautósofőrként is dolgozó Cameron kénytelen volt egy dollárért túladni a jogokon, hogy megcsinálhassa a filmet. Ezért a folytatás évekig fel sem merült komolyan.

Végül 1991 júliusában mutatták be a franchise második részét Terminátor 2. – Az ítélet napja címen, új dimenziókat nyitva meg Hollywoodban a filmben használt számítógépes effektekkel.

Photo12.com – Collection Cinema / Photo12 via AFP James Cameron és Linda Hamilton a Terminátor 2. – Az ítélet napja forgatásán

Ha nem lett volna Terminátor 2., nem tudtuk volna megcsinálni a Jurassic Parkot

mondta az évforduló kapcsán a Ringer újságírójának Dennis Muren, aki az Industrial Light and Magic munkatársaként mindkét film vizuális effektjeiért felelt. Ezt a véleményt egyébként a film kanadai rendező-forgatókönyvírója is osztotta.

A másik forgatókönyvíró, William Wisher azzal frappáns megjegyzéssel érzékeltette, mit is jelentett a gyakorlatban, hogy a kilenc számjegyű költségvetésével a maga idejében ez számított a legdrágább filmnek, hogy

csak a T2 nyitófőcíme nagyjából a Terminátor költségvetésének megfelelő összegből készült.

De nemcsak a film vizuális effektjei, hanem a mögötte beinduló marketinggépezet is új dimenziókat nyitott meg. A Subway-szendvicsek mellé terminátoros poharakat adtak 1991 nyarán az Egyesült Államokban, valamint a filmből többféle videójátékot, játékfigurákat és kártyákat is kiadtak a gyűjtőknek.

A stúdió egy igazi nagyágyút keresett a film betétdalához is, a Guns N’ Roses (és a You Could Be Mine) pedig ideális választásnak bizonyult, hiszen a filmben van egy ikonikus jelenet, amikor a Schwarzenegger által alakított robot – aminek egyébként közös jelenete is van a klipben a zenekarral – előkap egy rózsák közé rejtett shotgunt.

A felhajtás meg is hozta a gyümölcsét, a bemutatás évében 520 millió dollárt kaszált a film, és később is tovább aratott – egy évtizeden át a legjövedelmezőbb R besorolású filmnek számított. (Érdekes módon pont egy másik, emberek és gépek posztapokaliptikus párharcát bemutató folytatás, a Mátrix újratöltve taszította le erről a trónról.)

Szolgálunk és félünk

A film második részében már nem egy Arnold Schwarzenegger által vászonra vitt T-800-as robotot küldenek vissza a múltba, hogy megakadályozza az emberek jövőbeli ellenállását vezető John Connort még azelőtt, hogy a gépeket irányító Skynet nevű programot létrehozták volna, hanem egy fejlettebb, T-1000-es modellt, amire már nem is igaz az „élő szövet a belső fémvázon” leírás, hiszen egy higanyszerű, alakváltó robotról van szó, ami nemcsak pengéket tud csinálni a végtagjaiból, vagy át tud folyni a rácsokon, de mások megjelenését is le tudja utánozni, ha hozzájuk ér.

A játékidő nagy részében Robert Patrick által megjelenített második generációs halálosztó egy rendőr bőrébe bújik, ami nagyban megkönnyíti a 10 éves John Connor megtalálását a 90-es évek Los Angelesében.

Kassar / Pacific Western / Collection Christophel / Collection ChristopheL via AFP

Bár a film első, 1984-es felvonása is remekmű a maga nemében, a Terminátor második része azon kevés folytatások egyike, amit sokan jobbnak tartanak, mint az első epizódot. Ez nemcsak a folytatás megnövekedett költségvetésének és a számítógépes trükkök fejlődése miatt alakult így (Cameronék az 1989-es A mélység titkában próbálták ki a számítógépes effekteket, amiken a T-1000-es képességei alapultak), vagy épp azért, mert Arnold Schwarzenegger karaktere már a történet jó oldalán állt, hanem a film történetének köszönhetően is.

A hidegháború legkeményebb éveiben felcseperedő, 1954-es születésű Cameron fejében a saját bevallása szerint már gyerekkora óta visszatérő rémkép a nukleáris apokalipszis gondolata, amin a Terminátor-filmek története is alapszik. Bár itt a gépek lázadása áll amögött, hogy az emberek atomfegyverekkel kiirtják egymást, a rendező szerint nem az ember-gép párharc a fontos a történetben, hanem az út, ahogy az emberiség eljut idáig.

Linda Hamilton által megformált Sarah Connor (John anyja) a filmben majdnem maga is kegyetlen gyilkológéppé válik, amikor felkeresik a Skynet tervezőjét, míg Schwarzenegger védelmező szerepbe kerülő karaktere halálosztó robot létére nem gyilkolhat.

Kassar / Pacific Western / Collection Christophel / Collection ChristopheL via AFP

A történet valódi gyilkológépe pedig úgy néz ki, mint az állami erőszakmonopólium megtestesítője, a törvény őre, egy rendőr. Igaz, a T-1000-es Cameron forgatókönyvíró-társa szerint azért lett zsaru, mert így észrevétlen maradhat. Ha megy és csinálja a dolgát (mármint John Connor levadászását), akkor senki nem fogja kérdőre vonni – hiszen a rendőrök azok, akik a törvények betartatása érdekében legálisan lehetnek erőszakosak.

Csak annyi volt, hogy szórakoztam egy hatósági személlyel. De van ennek egy tematikus vonatkozása is, mégpedig az, hogy mi, emberi lények halálosztókká válunk. Megtanuljuk, hogy hogyan lehet nulla együttérzésünk. A Terminátor végső soron nem a gépekről szól. Hanem arról a hajlamunkról, hogy géppé váljunk

– fogalmazott ezzel kapcsolatban a rendező, aki nemcsak a forgatókönyvet írta, hanem a film producere is volt, szóval valóban a szívügyének tekinthető az alkotás. Bár James Cameron munkásságában nehéz lenne olyan filmet találni, amire ez nem igaz.

Azt, hogy miként szórakozott ezzel a karakterrel, Rebecca Keegan The Futurist: The Life and Films of James Cameron (A futurista: James Cameron élete és filmjei) című 2009-es életrajzi könyvében fejti ki a rendező. A könyv szerint Cameron úgy érezte, hogy a karakter kegyetlenségét még jobban ki tudja emelni, ha Patrickot rendőrruhába öltözteti. Úgy vélte, hogy a rendőrök tökéletesen képviselik azt az embertelenséget, amely a gyilkos robotok létrehozásához vezetett.

Bár a Skynet a katonai vezetést és a hatalommal való visszaélést szimbolizálja, a brutalitás rendszere egészen az utcáig terjed. A rendőrök ugyanúgy részei az erőszakos hatalmi struktúrának, amely arra ösztönzi őket, hogy agresszívan lépjenek fel azokkal szemben, akikről úgy érzik, hogy alattuk állnak. James Cameron szavaival élve:

A zsaruk minden nem-zsarut kevesebbnek tartanak, mint amilyenek – ostobának, gyengének és gonosznak. Dehumanizálják azokat az embereket, akiknek a védelmére felesküdtek, és érzéketlenné teszik magukat, hogy ezt a munkát végezhessék.

Bár azután kevésbé meglepőek ezek a szavak, hogy a 30. évforduló kapcsán Cameron elmondta: egy ecstasy tablettának és egy beakadt Sting-számnak köszönhetően találta ki azt is, hogy John Connor tini legyen a filmben.

Egy kazettán Rodney Kinggel, a rendőri brutalitás első videóra vett áldozatával

Az 1992-es Los Angeles-i lázadásokat kiváltó videófelvétel – amin az ittasan gyorshajtó, színesbőrű Rodney Kinget brutálisan összeverik a Los Angeles-i zsaruk – szintén 1991-ben készült, a film forgatásának ideje alatt. Persze ennél több összefüggés van a film és az amerikai rendőrök túlkapásait elsőként megörökítő videó között.

A rendőröket felmentő ítélet után kirobbanó zavargásokról a lenti cikkben lehet többet megtudni.

20 éve borult lángba Los Angeles
20 évvel ezelőtt törtek ki a Los Angeles-i zavargások, melynek során hírcsatornák kamerái közvetítették élőben az utcai harcokat, fosztogatásokat és gyújtogatásokat.
Bill Nation/Sygma via Getty Images Rodey King a rendőröket felmentő ítélet után 1992-ben

A film DVD kiadásának audiokommentárjában Cameron elmondja, hogy a Terminátor 2. ikonikus jelenetét, Schwarzenegger karakterének kabát- és Harley-lopását egy olyan motoros bárnál vették fel, ami három sarokra volt a helytől, ahol Rodney Kinget megverték, és még aznap éjjel is forgattak. A brutális videót készítő George Holliday pedig a film forgatását akarta felvenni eredetileg, és ezért volt kéznél a videókamerája, amikor a rendőri brutalitást kiszúrta.

Így aztán a sajtónak elküldött videókazettán a Rodney King bántalmazát megörökítő felvételek előtt a Terminátor 2. forgatásáról készített felvételek voltak.

Holliday akkoriban vett egy kamerát a feleségének, akivel a San Fernando völgyben található forgatási helyszín közelében laktak, úgyhogy az 1991. március 3-i incidens előtti héten azzal volt elfoglalva, hogy felvegye, ahogy Arnold Schwarzenegger elhajt egy Harleyval a motoros bártól, vagy ahogy a jelenet elején bemegy meztelenül a bárba.

Aznap éjjel hajnali egykor hatalmas zajra ébredtek, amit a korábban 188 km/h-val menekülő Kinget megállító rendőrök csaptak, és rögtön a kamerája után nyúlt, majd kiment az erkélyére, ahonnan több mint nyolc percig kamerázta, ahogy a Los Angeles-i egyenruhások rugdossák és gumibotokkal ütik a földön fekvő Kinget.

A kazettát pár nappal később elküldte a KTLA nevű helyi televíziócsatornának – ahol még az esti híradóban adásba került az anyag –, de Holliday soha többet nem látta a kazettán lévő többi felvételt, ugyanis a nyomozás során lefoglalták a csatornától (akiknél kölcsönben volt ötszáz dollárért cserébe), és azóta is az FBI-nál van.

Számomra ez a legelképesztőbb irónia, tekintve, hogy a Los Angeles-i rendőrség a Terminátor 2.-ben erősen dehumanizált erőként jelenik meg

mondta Cameron a film premierje után 1991 júliusában a Los Angeles Timesnak.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.