Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez a jelenség: aki a kormánypárttal jó viszonyt ápol, az nem járt rosszul az elmúlt tíz évben, sőt.
Ahogy azt a színészeknél is említettük, a zenére is igaz az, hogy a rendszerváltás óta megjelent a szakmában a politikai megosztottság, mely még a Szörényi-Bródy tandemet is szétrobbantotta. Bár számos ismert zenészről kezdettől fogva lehet tudni, merre húz. Ez nem feltétlenül jelentett direkt politikai szerepvállalást, a Fidesz 2010-es fülkeforradalma óta azonban ez is megváltozott, és különösen szembetűnő a magyar pop-rock oly sokat emlegetett nagy öregjeinek csaknem kollektív kiállása az NER mellett. Ugyanakkor a könnyűzenéből hiányzik a színházi életet összetartó struktúra, nem is látszik olyan tervszerűség, továbbá Vidnyánszky kaliberű központi figurája sincs az Orbánt támogató zenészeknek, ezért a feladat egy külsősre, Demeter Szilárdra maradt, aki tavaly óta kormánybiztosi rangban felügyeli az egész könnyűzenei szféra társadalmiasítását. Ettől függetlenül itt is ugyanúgy látható a folyamat, és a színészekhez hasonlóan megvannak a Fidesz nyilvános rendezvényein szerepet vállaló vagy a párt mellett nyilvánosan kiálló közismert zenészek, akiket színházigazgatói posztok helyett kitüntetésekkel és állami támogatásokkal jutalmaznak.
Radnai Dániel Szabolcs az Új Egyenlőség blogon megjelent cikkében a NER emlékezetpolitikai programja részeként ír a Kádár-kor popzenéjéről, és a folyamatban szerinte fontos szerepe volt egyrészt annak, hogy a korszak gyakran ünnepelt zenészei ma már a saját ellenállói mivoltukat domborítják ki, másrészt nagy mértékben épít a sima nosztalgiára: „A jelenlegi kultúrpolitika egyszerre igyekszik életben tartani az »ellenállás története« narratívát, valamint egy újabb retróhullám révén a korszak könnyűzenéjének voltaképpen ártalmatlan nosztalgikus értelmezését” – írja Radnai. Hogy ez mennyire tudatos és megtervezett stratégia, arról senkinek nincsenek biztos információi, mint ahogy arról is lehet vitatkozni, joggal érezhették-e esetleg úgy ezek a zenészek, hogy a korábbi kormányok nem becsülték meg őket eléggé, az viszont tény, hogy ezeken a népszerű zenészeken keresztül egy egész generáció életérzését is sikerült becsatornázni. Azt pedig pontosan nyomon is követhetjük, hogyan került a hatvanas-hetvenes évek magyar pop-rock színtér legjava a Fidesz uszályába.
A rendszerzáró házibulitól a hű harcosokig
Az épp csak színre lépett Fidesz esetében az akkor még liberális párt laza, fiatalos image-e kezdettől fogva összekapcsolódott a rockzenével, és nem véletlen az sem, hogy a Fidesz kampányzáró buliján 1990 márciusában a korszak legnagyobb hazai sztárjai énekelték együtt Orbán Viktorral a Boldog szép napokat. Ezt akkor még nem követte szorosabb együttműködés a fellépő zenészek és a párt között, az 1994-es választásokon azonban már Balázs Fecó és Frenreisz Károly is szerepelt a párt megyei listáin, még ha nem is befutó helyeken (előbbi a Vas, utóbbi pedig a Pest megyei listán), míg az Omega a Fidesz kampányához kapcsolta a saját koncertjének reklámját, melynek keretében Kóbor János egy óriásplakáton volt látható Deutsch Tamással.
Igazán lendületet azonban az első Orbán-kormány idején vett a magyar rockzenészek és a Fidesz közeledése. A párt XI. kongresszusán, 1999 májusában a 168 óra tudósításából már kiderült, hogy jelen volt Benkő László és Vikidál Gyula is, majd három évvel később, az elveszített első forduló után a választások második fordulóján az emlékezetes Kossuth téri nagygyűlésen Pataky Attila énekelte a Győzni fogunk című Edda-slágert (ez mondjuk csak nyolc évvel később vált valóra), de a színpadon Orbán Viktor mögött ülő közéleti személyiségek között helyet foglalt Cseh Tamás és Varga Miklós is (a fiatalabb nemzedéket Kovács Ákos és Szandi képviselték). Pataky, Varga, Szikora Róbert és Vikidál a pokolgépes Kalapács Józseffel kiegészülve még egy választási indulót is énekelt, Kitörő örömre lelj végre, Magyarország! címmel. Ezt követően lépett színre a színészekről szóló cikkben már említett, rövid ideig működő Értékmegőrzők Polgári Köre, amit a Bojtorján zenésze, Kemény Győző alapított, és ebben már jelen volt a fentieken és Balázs Fecón illetve Vikidálon kívül Dolly és Kékes Zoltán is a Dolly Rollból, Németh Alajos a Bikiniből (ő a következő évben már a Fidesz kongresszusán is jelen volt), továbbá Szikora Róbert, Tolcsvay Béla, Homonyik Sándor és Makrai Pál. És ott volt a polgári kör első nyilatkozatát aláírók között már Demjén Ferenc is (aki pedig nyolc évvel korábban még az SZDSZ-t támogató zenészek dalaiból a kampányra összeállított CD-n képviseltette magát, Koncz Zsuzsa, Dés László és Bródy János társaságában, igaz, nem sokkal később már a Honfoglalás Koltay Gergely szerezte betétdalát énekelte).
A Fidesz mellett nyíltan kiálló zenészek közül többen aztán a 2002-es önkormányzati választási kampányban is közreműködtek, ennek apropóján közölt cikket a Veszprémi Napló a már említett polgári körről, de az akkor még ellenzékben lévő Fideszt támogató zenészek még úgy tűnt, próbálták tompítani az állásfoglalásuk erejét: Szikora Róbert azt mondta, meggyőződése, hogy „a zenész és a politikus közül az utóbbi jár jobban, mert mi odavisszük neki azt a több ezer embert, akiért húsz év alatt mi küzdöttünk meg.” Sőt, fogadalmat is tett: „Ha kell, írásban adom, hogy engem többé nem lehet megvenni pártcélokra.” Balázs Fecó pedig büszkén beszélt róla, hogy az Orbán-kormány idején kapott kitüntetéséhez az MSZP is gratulált, és még azt is mondta, soha nem vett részt országgyűlési választási kampányban (arról nem beszélt, hogy azért választáson már indult). Másfél évvel később ugyanő részt vett a Fidesz szövetségi gyűlésén is, ahol Varga Miklós és Komár László társaságában adták elő az Egy nap süt ránk című dalt, a párt 2006-os választási indulóját pedig már Demjén Ferenc énekelte.
A 2006 őszén kirobbant, erőszakba torkolló tüntetések után ugyan történt kísérlet a két oldal összebékítésére: a Szeretem Magyarországot Klub szervezésében készült videoklipben együtt énekelt Szikora és Balázs Fecó Bródyval és Zoránnal, de az árkokat mégsem sikerült betemetni.
(Cseh Tamás utolsó interjújában orbánistaként jellemezte magát, és beszélt az Orbánnal való régi ismeretségéről is, melynek keretében az akkor miniszterelnök Orbán unszolására vett fel egy lemezt régi katonadalokból.)
A rockzene csípi a sátáni Soros szemét
Látható tehát, hogy 2010-re már úgy fordulhatott rá a Fidesz, hogy a Kádár-kori zenészelit tekintélyes részét sikerült megnyernie, az egymást követő kétharmadok pedig még jobban szélesítették a bázist. Egyeseknek kiemelt szerep is jutott, így Pataky Attila a Békemenetek élén vonult Bayer Zsolt oldalán, míg mások megelégedtek azzal, hogy időnként feltűntek a különböző fideszes eredményvárókon, mint Dolly vagy Frenreisz Károly. Sőt, további közkedvelt zenészek jelentek meg fideszes pártrendezvényeken, mint például Deák Bill Gyula a XXV. kongresszuson, annak ellenére, hogy pár hónappal korábban még azt nyilatkozta: „Nem politizálok, semleges vagyok, a családunk is az volt. Egyszer azt mondtam erről, bluesista vagyok, nem politikus.” A 2018-as választásokon ugyanő aztán György István fideszes képviselőjelölt mellett kampányolt. Az egykori HBB-tagok közül még a direktben sosem politizáló Tátrai Tibor is elmesélte, amikor átvette az Érdemes Művész kitüntetését, hogy 2002-ben a Fidesz felhívására a kokárda három hónapig még rajta volt, azért, hogy bosszantsa „a komcsikat és az SZDSZ-t”. Az Omega pedig ugyan továbbra sem politizált nyíltan, 2015-ben mégis előadta a Beatmise című műsorát a felcsúti arénában, mely lépés valódi nyilatkozatháborút robbantott ki a zenekar és a régi tag, Mihály Tamás között, aki később ki is lépett az Omegából.
A legnagyobb fogás azonban Nagy Feró lett, aki az SZDSZ-ből indulva MIÉP-es kanyarral jutott el a politikából történő teljes kiábrándulásig, 2010-ben azonban már meglátta a lehetőséget: „Egyértelmű, hova szavazok: a kétharmadra” – mondta 2010 tavaszán a Heti Válasznak, hozzátéve: „Leginkább persze szimpátiaalapon szavazok, nagyon bírom Orbán Viktort.” Ez később abban is megmutatkozott, hogy a zenész a Fidesz egyik éltámogatója lett, aki számtalan interjúban állt ki a kormány politikája mellett. Ha kellett, a migránsoktól rettegett nyilvánosan, máskor a magyar egészségügyet magasztalta, vagy éppen Mészáros Lőrincet nevezte tehetségesnek.
Ezzel egyébként nem volt egyedül, hiszen
Varga Miklós elmondta a 888-nak, hogy a Sargentini-jelentés arról szól, hogy megleckéztessenek egy kis országot, amely „felemelte a fejét és hallatja a véleményét”; Szikora Róbert amellett, hogy videóban köszöntötte fel születésnapján Orbánt, sátáni figurának nevezte Soros Györgyöt, és azt sem rejtette véka alá, hogy a liberálisok nem szeretik a hazájukat. De beszállt a kórusba tavaly novemberben Szörényi Levente is, aki pedig korábban amolyan különutas jobboldaliként szólalt meg többször is a médiában, a Mandinernek adott interjújában viszont készséggel beleszállt az SZFE-be és a „partizánkodó” Bródyba; kifejtette, hogy Trumpot a világbolsevizmus buktatta meg „szavazástechnikai trükkökkel”, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a hazai ellenzéknek „Gyurcsány a kötőanyaga, a góréja és Cipollája”. Végül legutóbb Tátrai Tibor szállt síkra Eperjes Károlyhoz hasonlóan a politikai kérdéssé lett vakcinaügyben az orosz Szputnyik mellett: „Ha megjön a Sputnik, én betolom. Egész életemben ilyet kaptam. Nehogy valakinek megremegjen a lába az orosz vakcinától!” – mondta a nyomtatott Mandinerben.
Póka Egon pedig talán valamennyiüket beelőzte, amikor a 888-nak beszélt arról, hogy „a rockzene a Soros-féle, kamu »multikulti« fogyasztói társadalomnak is csípi a szemét”, illetve hogy Magyarországot élhetőbb helynek tartja, mint a nyugat-európai világot, mert
rossz érzés olyan helyeken mozogni, ahol bármelyik pillanatban joggal lehet aggódni amiatt, hogy azt találja ki valamelyik liberális idióta, hogy ő márpedig felrobbantja magát vagy elkezd lövöldözni.
Bár Póka még az első szabad önkormányzati választáson fideszes jelöltként került a kőbányai képviselőtestületbe, a direkt politizálással egy ciklus után felhagyott, és inkább zeneiskolát indított a kerületben. Baráti kapcsolatot is épített ki György Istvánnal, a korábbi fideszes polgármesterrel, jelenlegi országgyűlési képviselővel, aki mellett nyíltan kampányolt is a választások idején.
Díjak és támogatások
Bár a Kossuth-díj története mindig is szorosan összenőtt a politikával, 2010 után ez a kapocs is erősebb lett, különösen azóta, hogy a második kétharmad után a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségének nagyobb beleszólása lett a díjazottak kiválasztásába. Így az első ciklusban még befért a díjazottak közé a semlegességére kínosan ügyelő Hobo, továbbá Kovács Kati és az Omega tagjai is – rajtuk kívül a könnyűzenét Kovács Ákos és Demjén Ferenc képviselték (utóbbi azt mondta, Gyurcsánytól át se vette volna), illetve az ugyancsak a Fidesz-nagygyűlések rendszeres fellépőinek számító Csík Zenekar. 2015-től kezdve viszont már csak az egykori polgári kör-tag Tolcsvay Béla, továbbá Balázs Fecó, Frenreisz Károly és Koltay Gergely képviselte a könnyűzenét, vagyis semlegesnek mondható zenész már nem került oda az egy szem Kalákát leszámítva. De a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével jutalmazottak között is Balázs Fecó és Frenreisz neve ismétlődik, kiegészülve Póka Egonnal és Révész Sándorral, míg a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozata kitüntetésben részesültek között is találkozhatunk Szikora Róbert, Németh Alajos, Nagy Feró, Pataky Attila, Varga Miklós, Deák-Bill Gyula és Koltay Gergely nevével. A Magyar Érdemrend középkeresztjét pedig egyedüli rockzenészként Demjén Ferenc kapta meg 2010 óta. És ne feledkezzünk meg a 2018-ban alapított Máté Péter-díjról sem, mely pénzjutalommal és nyugdíjhozzájárulással jár, és megkapta már Póka Egon és Németh Alajos is, akárcsak a kormánynál újabban jól fekvő Ismerős Arcok tagjai is.
De a díjkiosztásnál is egyértelműbb a helyzet az állami támogatások terén. Itt az Emberi Erőforrások Minisztériumának mindenkori vezetőjének van például mozgástere ahhoz, hogy a miniszteri keretéből támogassa azt, akit jónak lát. Balog Zoltán minisztersége idején kapott Balázs Fecó 15 milliós, Fenyő Miklós 10 millió forintos támogatást koncert szervezésre: itt ne tévesszen meg senkit, hogy Fenyő nem politizál, a kulcs a koncertet szervező Kő-Vár Park Vendéglátóipari Kft., az Orbán Viktorral több évtizedes jó viszonyt ápoló Rózsa István cége. Ugyancsak 10 milliót kapott hasonló célra Szikora Róbert is. Balog minisztersége idején Pataky Attila kétszer is kapott támogatást: egyszer öt, egyszer pedig hatmillió forintot, ugyancsak koncert illetve „turnéindító musical előadás megvalósítására”. Ugyancsak Balogtól kapott nyolcmilliót a rendszeresen teltházas Aréna-koncertjére Demjén Ferenc is (a szervező itt is Rózsa István cége volt), és ugyanő húzott be két és félmilliót is CD kiadására, miközben a vizes vb himnuszáért is kapott ötmilliót az úszószövetségtől. Rózsa cégeit összesen 58 millióval támogatta meg Balog az első ciklus alatt, míg a másodikban is kapott 25 milliót Charlie 70. születésnapi koncertjére, és további 50 milliót a Tabán Fesztivál szervezésére. Balog a második ciklusa idején pedig további 30 milliót osztott ki Balázs Fecónak (CD-kiadásra és koncertszervezésre). És ugyan a miniszter adott 12 milliót például Hobónak is, a kisebb összegeknél pedig nagyobb volt a szórás, de jellemzően a tízmilliós nagyságrendű összegek a nagy öregekhez kerültek, akik vagy személyesen, vagy a koncertjüket szervező cég útján kötődtek a NER-hez, miközben a sajtóban megszólaltatott iparági szereplők jelezték, ezek az összegek kirívóan nagyok a hazai koncertpiacon, ráadásul olyan befutott zenészek kapták, „akik e nélkül is rentábilisan hoznák az eseményt”.
Nem változott a helyzet Kásler Miklós minisztersége idején sem: Demjén Ferenc az első évben mindjárt 25 milliót kapott a születésnapi szuperkoncertjére a miniszteri keretből, 2019-ben Szikora Róbert koncertjére jutott hétmillió, Deák-Bill Gyuláéra hárommillió, a tavaly év végén elhunyt Balázs Fecó pedig újabb tízmilliót kapott DVD és CD megjelentetésére. Tavaly Pataky Attila kapott a minisztertől újabb nyolcmilliót egy Edda-koncertre, de a változó időket jelezte, hogy a nemzeti rock is bekerült Kásler kánonjába: 20 millió forinttal támogatta az Ismerős Arcok videóklipjét, 12 millióval az Ismerős Arcokról szóló dokumentumfilmet, de négymillió forint jutott a Kárpátia zenekar dokumentum- és koncertfilmjének vetítésére, és még egy olyan székelyföldi koncertet is támogatott az NKA, amin a Romantikus Erőszak lépett fel. Ami pedig Rózsa Istvánt illeti, az ő neve került elő újra a koronavírus miatt nehéz helyzetben lévő zenekarok, előadóművészek megsegítésére szervezett raktárkoncerteknél is, ahol az élő legendák kategóriájába tartozó koncertek szervezését bízták rá.
Noha a fideszes térfoglalás az első két ciklusban inkább a gazdasági életre korlátozódott, azóta megjelent az átrendeződés a magyar kultúrmecenatúrában is. Ebben Póka Egon külön intézménnyé nőtte ki magát, és az NKA Zenei Kollégiuma tagjaként évek óta tagja a támogatások kiosztásáért felelős zsűrinek, mely döntéseinek kedvezményezettjei között szép számmal képviseltetik magukat az általa alapított Kőbányai Zenei Stúdió diákjai. Apropó, Kőbányai Zenei Stúdió: az intézmény tavaly kapott 440 millió forint támogatást, emelt szintű könnyűzenei képzési központot létrehozására. Az idén januárban támogatottak között pedig ott volt a stúdió két oktatója mellett Póka veje, de kapott azért pénzt Nagy Feró is, akinek jó hónapja volt, hiszen ugyancsak januárban felköszöntötte a születésnapja alkalmából Orbán Viktor is.
