Krisztina tér 8.
Google Street View
Kultúra ismeretlen budapest

Mozgalmas történelmű ház tűnik el az Alagút közeléből

Az életveszélyes állapotú ház utódja a Krisztina tér felé továbbra is régi arcát mutatja majd.

Rövidesen eltűnhet a Budai Váralagút közelében álló I. Krisztina tér 8. alatti ház – adta hírül vasárnap a Falanszter.

Az oldal az egyemeletes, zárterkélyes épület mozgalmas történetének főbb eseményeit is felidézte. Az 1887-ben a lisztkereskedő Beranek Elek megrendelésére, Schumy Rezső tervei szerint épült ház lakólistája magáért beszél, hiszen nem csak a Budai Dalárdát négy évtizeden át vezető zeneszerző-pedagógus-szakíró Hoppe Rezső, és a Budapest ostroma alatt felrobbantott budapesti hidak roncsainak kiemelésében, illetve a Kossuth híd építésében oroszlánrészt vállaló gépészmérnök, Machovits István nevét találhatjuk meg rajta, de Dóczy Lórándét is, aki a Honvéd Repülő-Kísérleti Intézet, illetve a német-magyar együttműködésből a háború közepén született Dunai Repülőgépgyár mellett a mai Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ősét is terelgette a megvalósulás felé.

A lakóház történetének persze árnyoldala is volt: az építése után épp húsz évvel Szőcs Elek fül-orr-gégész tulajdonába átvándorolt egyemeletes házban végzett magával 1913-ban a századforduló legnépszerűbb magyar nótáinak tekintélyes részét jegyző Dóczy József. Az ötvenéves férfi tettét jó eséllyel nemcsak betegsége, de négyéves lánya alig egy hónappal korábban bekövetkezett halála indokolta.

Dóczy József Nótáskönyve
Mike és Portobello Aukciósház Dóczy József Nótáskönyve

A Krisztina körút 8. 1930-ban az Országos Magyar Al­koholellenes Egyesületet – egy ideig ennek központja is a házban volt – is vezető Szőcstől az építész Goszleth Lajos kezébe került, aki egy évvel később át is alakította azt. A munkák nem csak az épület járókelők által látható képének megváltozását hozták – hiszen ekkor született meg az 1893 óta tervezett, zárterkélyre helyezett hagymakupola –, de három és fél méterrel a pinceszint alatt egy középkori alagutat is felfedeztek, ami a Várnegyed Tárnok utca 19. számú házával, illetve több, évszázados gyökerű házzal is összeköttetésben állt.

A járat nem maradt sokáig kihasználatlan, hiszen két évvel később az épületben borkimérést nyitó Kalmár János itt tárolta a nagyméretű gönci hordóit. A szokást a halála után az üzletet átvevő fia is folytatta – írja a Falanszter, hozzátéve, hogy a Budapest ostroma alatt egy időre óvóhellyé változott alagút a Rákosi-érában, illetve 1956 után is borokat rejtett: a borozót átvevő Tabdi MGTSz használta.

1967-ben a Fővárosi Tanács két újabb emeletet akart a házra építeni, sőt, az alagút feltérképezése is napirenden volt, de erre pénzhiány miatt végül nem került sor – olvasható az oldalon.

Megmenthető?

Az épület, illetve a XX. századi magyar sajtótermékek által mindössze két alkalommal, 1931-ben említett középkori alagút semmiféle védettséget sem élvez, sőt, utóbbinak létezéséről sem az I. kerületi Önkormányzat, sem az eljáró építési hatóság által megkeresett örökségvédelmi részleg sem tud, sőt, az alapozáshoz végzett próbafúrások sem találtak erre utaló jeleket.

Az alagút említése a Vasárnapi Könyvben (1931)
Arcanum Digitális Tudománytár Az alagút említése a Vasárnapi Könyvben (1931)

A védettség hiánya a homlokzatot látva talán érthető is – hiszen nincs semmiféle egyedi, máshol nem látható építészeti jegye, ami gyökeresen megkülönböztetné a város más lakóházaitól –, az azonban vitathatatlan, hogy a Krisztina tér 8. a századfordulós Budapest egy, az utcaképbe ma is jól illő darabja, aminek eltűnése, majd új, modern lakóházzal való helyettesítése egyértelműen rombolná az utca ezen oldalának képét.

A ház az elérhető földhivatali adatlapok szerint 1996 óta társasházi tulajdon, így az elmúlt huszonhat évben látszólag nem került furcsa hátterű cégek tulajdonába. A Budavári Önkormányzat 2016-os éves közmeghallgatásáról készült dokumentum azonban arra enged következtetni, hogy a kerület akkor már hosszú ideje gondolkodott a ház eladásán:

Egyes ingatlanok eladása a városkép javítása érdekében történik –mint az elbírálás alatt álló Krisztina tér 8. sz. épület, mely évek óta üres, és időnként illegális beköltözések történnek. Eladásával a szomszédos tűzfalak eltűnését és egy igényes lakóépület megjelenését segítjük elő.

A Krisztina tér felé néző főhomlokzat.
Google Street View A Krisztina tér felé néző főhomlokzat.

Az információt a 24.hu kérésére az I. kerületi főépítész, Csány Éva is megerősítette, sőt, kijelentette:

a házat 2016-ban nyilvános pályázaton, a legmagasabb árat ajánló cég részére értékesítették, a Budavári Önkormányzat azonban a szerződés értelmében egészen addig résztulajdonos marad az élvetveszélyes állapotú házban, amíg az új tulajdonos jogerős építési engedélyt nem szerez.

Ennek első hallásra talán nincs túl sok értelme, pedig a 2020. március 1-jével életbe lépett változások – a kerületektől ekkor kerültek a Kormányhivatalokhoz az építési jogkörök, így az engedélykéréseket már nem az önkormányzatok bírálják el – hozta helyzetben tökéletes eszközzé váltak a századfordulós homlokzat teljes eltűnésének megakadályozása érdekében.

Csány szerkesztőségünknek küldött levelében hozzátette:

a kétszintes épület „eltörpül” a szomszédos épületek mellett, így logikus a ráépítés, amivel a két oldalán meredező tűzfalak is takarásba kerülnének.

Biztosra vehető tehát, hogy a Krisztina tér szélén a következő években egy magasabb épület fog megjelenni, és az is, hogy mindez a jelenlegi épület bontásával jár, hiszen a jelenlegi építési szabályok kötelezővé teszik az autóparkolás telken belüli megoldását, így a jelenleg nem lakható, komoly statikai problémákkal küzdő lakóház alatt garázscélú pincének kell megjelennie.

A Naphegy utcai homlokzat.
Google Street View A Naphegy utcai homlokzat.

A bontás tehát az egyetlen megoldás, az önkormányzat azonban fontosnak tartja a homlokzat képének megőrzését, sőt, résztulajdonosként ráhatása van a Kormányhivatalokhoz eljuttatott építési engedélykérésekben látható tervekre is, így biztosra vehető, hogy a két utcára néző épület főhomlokzata eredeti megjelenésében fog újraépülni, a Naphegy utca felől pedig modern képet kap majd az egyelőre ismeretlen méretű és arcú társasház.

A 2016-os eladás óta számos engedélykérés is elindult Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya felé: a 2017-ben és 2018-ban tett egy, illetve két próbálkozás még csak a ház bővítésére irányult, másfél évnyi szünet után, 2020 szeptemberében, illetve decemberében azonban már bontásról volt szó.

A 2020-as engedélykérések
ÉTDR A 2020-as engedélykérések

Az ügyekben egyelőre nem született döntés, de a fejleményekről természetesen a későbbiekben is beszámolunk majd.

Erősen indult az év

Az elmúlt két hétben előbb a világörökségbe rondító Rogán-kötvényes vállalkozó túlépítési vágya, majd a Wichmann- és a Márványmenyasszony-ügy borzolta a kedélyeket. A századforduló óta működő, védett belső térrel rendelkező Mester utcai húsboltról mindemellett kiderült, hogy óriásbérházzal építik körbe, és megindult az MTA egykori Kémiai Kutatóintézetének ismeretlen célú épületegyüttessé való, természetesen rombolással kezdődő átalakítása is.

 

A projektek persze nem csak a XIX. és XX. századi építészet egy-egy, fennmaradást érdemlő példájának eltűnésével járnak: az Újpesti-öbölben toronyházas, túlépített városnegyed születhet, de a következő évben a Kazinczy utca Király utcához közeli szakaszának képe is gyökeresen megváltozhat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.