KovacsDaniel / Wikimedia Commons
Kultúra ismeretlen budapest

Átépítik az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

Egyelőre nem tudni, hogy az 1945 utáni épített örökség egyik fontos példája mekkora átalakuláson fog átesni, de félő, hogy képe gyökeresen megváltozik majd.

A budapesti építészet szempontjából igen erősen indult a 2021-es év: tovább folytatódna a világörökségi területhez tartozó Várkert rakpart tetőlakásának túlépítése, bontás vár a magyar kártya szülőházaként, illetve Wichmann Tamás legendás kocsmájának épületeként elhíresült Kazinczy utca 55-re, rövidesen méretes társasház nyomja el a főváros legidősebb, folyamatosan működött húsboltját, eltűnik az 1793-ban alapított, néhány hete bezárt Márványmenyasszony egykori otthona, nemsokára pedig a BME két épületének helyén is egy modern óriás jelenhet meg.

A sor ezzel még nem ért véget: néhány órával ezelőtt az Artmagazin főszerkesztője, Topor Tünde által a Facebookon közzétett poszt szerint megindult a Magyar Tudományos Akadémiához tartozott Központi Kémiai Kutatóintézet bontása.

Az 1945 után született állami tervezőintézetek egyike, az IPARTERV mérnökei, Hóka László (1929-) és Szalay László tervei szerint 1958-1968 közt született épületegyüttes a szocializmus évtizedeiben született állami projektek egyik nívós példája, így védelme, sőt műemlékké nyilvánítása az elmúlt három évtized feladata lett volna. (Hóka László mellesleg a két világháború közti építészet zsenije, Molnár Farkas veje volt.)

A Pusztaszeri út mentén álló, részben kiugratott homlokzatú menzaépület, a hozzá kapcsolódó irodatömb, illetve a mögötte sorakozó épületek mind saját koruk kreativitását tükrözik, elvesztésükkel, vagy akár csak átformálásukkal pedig egy újabb darab tűnik el a kormány által az elmúlt években minden lehetséges eszközzel pusztítani kívánt – gondoljunk itt csak a Várnegyed szélén állt Országos Villamos Teherelosztóra (ép. Virág Csaba, 1974-1979), illetve a kecskeméti Kodály Intézet lebontani kívánt könyvtárára (ép. Kerényi József, 1973) – 1945-1989 közti időszak épített örökségéből, pedig azok is a magyar településének fontos, sőt szervesült részei.

Galéria

Átépítik az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

Átépítik az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

Fotó megosztása:

A Magyar Tudományos Akadémia 1952-ben alapított Központi Kémiai Kutatóintézete tényleges működését 1954-től, Schay Géza (1900-1991) akadémikus igazgatói kinevezésétől számítjuk, helyettese – és egyben a szerves kémiai kutatások vezetője – pedig a később kémiai Nobel-díjjal is elismert, 1956-ban emigrált Oláh György (1927-2017) volt. A munkák a Hungária körúti Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutatóintézetben, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem kampuszán folytak, néhány év alatt megszületett tehát az igény a laboratóriumok és irodaterek egy területre költöztetésére.

Az épületek egy 1957-ben, az építési makett alapján született grafikán
A Kémiai Kutatóközpont története Az épületek egy 1957-ben, az építési makett alapján született grafikán

Így kerültek a figyelem középpontjába a harmincas években felparcellázott Pusztaszeri út menti, kihasználatlan területek, amelyek elég messze voltak a város szívétől ahhoz, hogy a radioaktív izotópokkal való kísérletek akár csak minimális veszélyt is jelentsenek a főváros lakóira.

Az 1958-ban indult munkák során előbb az igazgatósági, illetve a két laboratóriumi épület készült el, így a koncentrációban

a berendezések színének összehangolásával is segített

kutatók jó része már 1963-től itt dolgozott, de az 1968-ban befejeződött munkák során végül öt, üvegfalú folyosóval egymáshoz kapcsolt épület jött létre, majd vált a hazai kémiai kutatások legfontosabb helyszínévé.

Galéria Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában

Átépítik az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

Átépítik az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az épületegyüttes képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az épületegyüttes makettjének képe a Magyar Építőművészet 1961/6. számában
Az átadás előtt álló laboratóriumi épület fotója a Kisalföld 1961. november 2-i számában.
Fotó megosztása:

A falak közt emellett közel ezer szabadalom is született – köztük a hazai gyógyszergyártás új hatóanyagainak jó része –, de nemcsak az orvostudomány, hanem az ipar, illetve a mezőgazdaság is profitált az itt dolgozók életművéből. 1997-ben az egyszerűen csak Kémiai Kutatóközpont nevet felvett intézmény magába olvasztotta az Izotópkutató Intézetet, illetve a Szervetlen Kémiai Kutatólaboratóriumot, 2004-ben azonban öt részre vált szét.

A belső tér részlete.
Késő-modern építészet Magyarországon A belső tér részlete.

A lilásszürke, gyöngyössolymosi kővel borított, úgynevezett száraz-alumíniumpanelekből született épületegyüttest 2012-ben kiürítették, az itt dolgozókat pedig a BME és az ELTE épületeinek is otthont adó lágymányosi kampusz Természettudományi Kutatóközpontjába költöztették, sőt, 2019-ben az MTA teljes kutatóhálózatát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz kapcsolták.

A Magyar Tudományos Akadémia végül hat évvel ezelőtt vált meg a fél évszázadon át szolgált Pusztaszeri úti pavilonoktól, melyek egy nyilvános árverésen, 2,7 milliárd forintért (ez mindössze 172 ezer forintos négyzetméterárat jelent) a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány tulajdonába kerültek.

A 2015. január 15-én aláírt szerződésről, illetve az alapítvány más vásárlásairól készült vizsgálati jelentés szerint a kikiáltási áron vásárolt ingatlannal az MNB egy

közösségi oktatási, kutatási, tudományos és kulturális funkciókkal ellátott fejlesztést kíván megvalósítani, erről azonban azóta sem tettek közzé publikus információkat.

A dokumentum hozzáteszi:

Az ingatlan előnye, hogy a budapesti Rózsadombon, 15 658 m2 területen, kiemelkedően rangos helyen található. Forgalmi értéke magas. Funkcióváltással méltó helye lehet a hazai és nemzetközi innovációs jellegű kutatásoknak, fejlesztéseknek. A főépület és a labor-épületek szerkezetileg jó állapotban vannak, az átalakításnak számos lehetőséget kínálnak. Hátrány, hogy az átalakításokhoz az alapítványnak jelentős összegeket kell előteremtenie. Hátrány az is, hogy a beépítettség maximuma 10 % lehet. A jelenlegi beépítettség ennél magasabb fokú, és ha bontásra kerül sor, a szerzett jog elveszhet.

A vásárlás után alig fél évvel, 2015. augusztus 6-án a tulajdonos az épületekben kialakítandó K+F és Innovációs intézet létrehozásának előkészítésére vonatkozó átfogó szakmai koncepció elkészítésére 30,05 millió forintos szerződést kötött a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft-vel, ami teljesítette a megrendelést – derül ki egy 2018-ban elérhetővé vált dokumentumból. Nem ez volt az egyetlen szerződés a témában, hiszen az Index egy 2017 februárjában született cikke szerint a PADI 15 millió forintért szerződött egy másik céggel, az Innoticával is, hogy fejlesszék tovább a hasznosítási koncepciót, sőt néhány workshopot is szervezzenek ehhez. Mindezek fényében úgy tűnt, hogy az MNB nem számol teljes bontással, a Pusztaszeri út 59-67. jövőbeli hasznosítási célja nem vált ismertté.

Gazdáról gazdára

Az épületegyüttes 2018 januárjában a Domus Innovationis jogutódjához, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítványhoz került, ahonnan 2019 novemberében a Seven House Ingatlanhasznosító Kft-hez vándorolt tovább.

A Seven House néhány héttel korábban még a Magyar Nemzeti Bank megmaradt alapítványát kezelő Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd a Garda Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alaphoz került – olvasható a Menedzsment Fórumon, ami az azóta történtekről is beszámolt.

A Garda a cikk szerint két ütemben, alig három és fél hónapos különbséggel talált új gazdára: előbb a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt. – aminek jogelődjét, a Primestone-t a korábban a letelepedési kötvény-üzletben is érdekelt magánbefektető, Földvári Gábor tartotta kézben – vette át,

majd 2020 februárjában a Matolcsy György fiával jó kapcsolatot ápoló korábbi Origo-tulajdonos Száraz Istvánhoz köthető, az MKB Bankban közvetve komoly részvényhányadot kézben tartó Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt-nek adta tovább.

A kétlépcsős megoldás Földvári szerint nem volt indokolatlan: a Garda összértéke ugyanis 100 millió euró fölé nőtt, így kezelése túl sok humán-erőforrást vett volna igénybe, másrészt pedig több fejlesztés előtt állt, mint amivel a Capstone elbírt volna.

A tulajdonjog ezután már nem változott, a földhivatali adatlapon azonban azóta is feltűntek új bejegyzések: 2020 júniusában egy 3 milliárd forintos jelzáloggal való terhelésről szóló bejegyzés jelent meg, október 1-jén pedig – egy önkormányzati rendeletnek köszönhetően – a II. kerületi önkormányzatnak elővásárlási joga keletkezett az ingatlanon.

Mi lesz az épületekkel?

A munkák megindulását a cikkünk elején bemutatott fotók bizonyítják, bontási, illetve építési engedélyről azonban az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) nem tartalmaz bejegyzéseket, így sem a munkák időtartama, sem azok célja nem ismert.

Egy dolog azonban biztos: az épített örökség egyre nagyobb tempójú pusztítása Budapesten sosem látott méreteket öltött, ez pedig a városkép gyökeres megváltozását hozza magával.

Frissítés

A Telex értesülései szerint azonban az épületet nem bontják le, hanem felújítják, formai jellegzetességei pedig megmaradnak, így cikkünk címében a bontás szót átépítésre változtattuk. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy a területet 2015 óta a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallasz Athéné Alapítvány tartja kézben. Az írást frissítettük az aktuális tulajdonviszonyokat leíró bekezdésekkel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.