Szalay Zoltán / Fortepan
Kultúra

Pécsi Ildikó legemlékezetesebb film- és tévés szerepei

A 80 éves korában elhunyt Pécsi Ildikó túlzás nélkül nemzedéke egyik legnépszerűbb színésznője volt, akinek az ismertségét sikerfilmek és közkedvelt tévésorozatok alapozták meg. A színésznő legkedvesebb szerepeiből válogattunk ki hetet.

Kapcsolódó

Meghalt Pécsi Ildikó
A Kossuth- és Jászai-díjas színésznő 80 éves volt.

Pesti háztetők (1961)

Pécsi Ildikó alig múlt húszéves, amikor megkapta első filmes főszerepét, egy szintén fiatal rendező, Kovács András filmjében. A színésznő partnere Cs. Németh Lajos volt, aki egy javítóintézetből szabadult fiút játszott, aki beleszeret a Pécsi Ildikó alakította Kláriba. A film igen rossz kritikai fogadtatást kapott ugyan, de ez sem Kovács, sem Pécsi karrierjét nem befolyásolta negatívan, sőt, a fiatal színésznő alakítását sokan megjegyezték, és innentől futószalagon jöttek a további szerepek. „A Pesti háztetőkben aztán új filmsztár született. Azóta kialakult körülötte az a bizonyos skatulyafal: ő a laza-erkölcsű, modern leányzó…” – írta évekkel később Geszti Pál. Magát a színésznőt zavarta is ez a skatulya, mint később kiderült: „Ha szükség van egy rossz lányra, itt vagyok én” – nyilatkozta egyszer, de ez az alakításai értékén nem változtatott.

Az aranyember (1962)

A hatvanas években még éltek és dolgoztak azok a veterán magyar filmrendezők, akik a második világháború előtt kezdték a pályájukat, de be tudtak illeszkedni a szocialista filmipar új keretei közé is. Közülük volt az egyik legnagyobb tekintélyű mester Gertler Viktor, aki nemcsak az Állami áruház és a Dollárpapa frenetikusan népszerű vígjátékait forgatta le, hanem ugyancsak a lehető legszélesebb közönséget célzó irodalmi adaptációkat is. Vagyis valóban nem túlzás azt állítani, hogy 1962-ben az egész ország láthatta a Színművészeti Főiskoláról éppen csak kikerült Pécsi Ildikót.

Ő volt Noémi, Timár Mihály valódi szerelme, aki megtestesítette mindazt, amire a férfi főhős igazán vágyott: a szabadságot és a vadságot, a tisztaságot és a szenvedélyt. Pécsinek egy olyan nőt kellett eljátszania, akire titkon mindenki vágyik, ez pedig egyszerre hálás és nehéz feladat. A fiatal színésznőnek annak ellenére is sikerült megőriznie természetességét, hogy minden jelenetében azt kellett érzékeltetnie, a földi Paradicsom ott van, ahol ő. Nem csoda, hogy a meghasonlott Timár Mihály egy idő után már senki másra nem tud gondolni, csakis Noémire.

Hattyúdal (1963)

Az aranyember után nem volt kérdés, hogy Pécsi Ildikót szerepeltetni kell a sikervárományos produkciókban, és egyből számos új szereppel kínálták meg. Egy évvel később mutatták be a mozik a Hattyúdal című zenés filmvígjátékot, melyben a főszerepeket ugyan férfiak – Páger Antal, Bodrogi Gyula és Sztankay István – alakították, hasonlóan emlékezetes volt a női szereplők játéka is. Itt Béres Ilona és Pécsi Ildikó alakították ezeket a női szereplőket, utóbbi Marát játszotta, „a tünedező Valéria-telep Lollobrigidáját”, alakítását ki is emelték a korabeli kritikák.

Ő maga is úgy nyilatkozott, ez volt az első filmszerepe, amelyben már teljesebb értékű filmszínésznőként ismerhették meg, a Képes Újság pedig úgy írt róla:

A Villa Negra nem apácazárda című fergeteges sikerű jelenetben olyan twisztelést csap, hogy a nézőtér tombol.

A Tenkes kapitánya (1964)

Ez sem főszerep volt, de Rózsa, a cigánylány szerepével mégis sokan azonosították Pécsi Ildikót, aki már természetes volt, hogy az első magyar tévéfilmsorozatban is szerepet kap. A sorozat olyan népszerű volt, hogy a filmes szerepeit a háttérbe szorítva 1966-ban már így mutatta be a színésznőt A Hét című lap: „A Tenkes kapitánya egyik női főszereplője, ő a híres cigánylány.” Pécsi maga azt mondta, számára azért volt a leginkább emlékezetes ez a szerep, mert egyrészt ennek kedvéért kellett megtanulnia lovagolni, másrészt a forgatás idején egy alkalommal arra járó cigányok is maguk közül valónak nézték, számára ez utóbbi az alakítása igazi elismerése volt.

Kapcsolódó

Ízekre szedték a kritikusok A Tenkes kapitányát
Írhattak azonban az újságok bármit, minden idők talán legnépszerűbb magyar tévésorozata lett. Hogy fogadták a bemutatásakor, és milyen mai szemmel?

Veri az ördög a feleségét (1979)

Mire számítsunk attól a magyar filmtől, amely augusztus 20-án játszódik, és a játékidő harmadik percében bontják fel a első üveg házipálinkát? Nos, nagyjából olyan szintű lealjasodásra, mint amit András Ferenc is bemutat első nagyjátékfilmjében, amelyben a pesti pártfunkcionárius titkárnője meghívására vidékre látogat, hogy tradicionális és autentikus környezetben, vagyis mértéktelen italozás közben vegyen részt az új kenyér ünnepén. András a gulyáskommunizmus egyik legtalálóbb szatíráját forgatja le akkor, amikor még egyáltalán nem számított magától értetődőnek, hogy egy ilyen, erősen rendszerkritikus film átjut a cenzúrán. A Veri az ördög a feleségét talán amiatt kerülhetett a közönség elé, mert alapvetően vígjátéki hangnemet követ, méghozzá a csehszlovák új hullám stílusában, amit igen szerettek itthon. A filmben két világ ütközik, a pártbizalmi és családja összeismerkedik a falusiakkal, a kétféle élet- és rendszerszemlélet között pedig Pécsi Ildikó karaktere közvetít. Nagyvilági, kacér és mondén nőt alakít, de hogyan és meddig lehet valaki „nagyvilági” 1979-ben, Magyarországon? Pontosan ez Jolán tragédiája, mert elég okos ahhoz, hogy felismerje, Pesten a főnökei soha nem fogják többre tartani igyekvő, mutatós nőcskénél, de az is egyértelmű, hogy az otthoni, végtelenül provinciális közege is elviselhetetlen. Mi marad ezek után? A házibor és a „régi jó nullás lisztek”, meg a kétségbeesett női összekapaszkodás.

Indul a bakterház (1980)

A Rideg Sándor regényén alapuló filmben Pécsi a beszédes nevű Csámpás Roziként jelenik meg, és Pécsi alakításának az egyik legemlékezetesebb figuráját köszönheti Mihályfy Sándor alkotása. Egyik ikonikus mondatára még ma is sokan emlékeznek a filmből: olyan hanglejtéssel tudta mondani a főszereplő Bendegúznak (Olvasztó Imre), hogy Taknyon tenyerellek!, amitől csak megijedni vagy röhögőgörcsöt lehetett kapni. A színésznő a filmmel kapcsolatos egyik legviccesebb sztorija Koltai Róberthez kapcsolódik, aki az utolsó forgatási napon nem tudott ott lenni. A színész több jelenetben is szerepelt volna aznap, többek között a Pécsi Ildikóval közös, szénakazalos szerelmi jelenetben. Pécsinek végül az az ötlete támadt, hogy Koltai cipőjét támasszák oda a szénakazalhoz, mintha a férfi abban feküdne, a szexjelenetet pedig a színésznő egyedül forgatta le.

Kapcsolódó

„Én a tehenet ütöttem, a paraszt meg engem” – negyvenéves az Indul a bakterház
Olvasztó Imre seggbe rúgta a rendezőt, és majdnem megvakította Koltai Róbertet, aki pedig a házat döntötte rá kollégáira. Horváth Teri torkig volt a fejkendős nénikkel, Haumann Péter verekedéseket szerelt le a Sanyikám szóval.

Linda (1984-)

Bár a Tenkes után is számos sorozatban játszott, Pécsi Ildikó legközelebb igazán csak húsz évvel később kapott megint olyan szerepet, amellyel egy ország azonosítani tudta, nem is beszélve a fiatalabb nemzedékről. A színésznő addigra már rég maga mögött hagyta a “rossz lány” korszakát, és nagyszerű párost alkotott a Linda édesapját alakító Bodrogi Gyulával, komikusi vénáját is felvillantva. A sorozat 1990-ig készülő további évadai állandó helyet biztosítottak a színésznő számára a tévében, nem beszélve a későbbi ismétlésekről. Így aztán több generáció is inkább már ezt az arcát ismerte a legjobban Pécsi Ildikónak, aki ezzel és színházi pályájával is igazolta, nem lehetett őt semmilyen skatulyába beszorítani.

Kapcsolódó

35 éve van velünk a törékeny nő, aki rendbe tette a szekrényméretű pasikat
1984. november 2-án mutatták be a Linda filmsorozat első részét. Miben képviselte a sorozat a közeledő rendszerváltást és miben számíthatott még nemzetközi szinten is újdonságnak?
Vlagyimir Putyin hatalmát nem sok minden fenyegeti, ám ezek egyike biztosan Alekszej Navalnij. Az orosz ellenzéki vezető által kiszivárogtatott felvételek szerint az elnöké a világ legdrágább palotája. Ezek a képek rettenetes politikai károkat okozhatnak az orosz elnöknek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.