A zeneipart Magyarországon is hatalmas bizonytalanságba taszította a járvány, de az utóbbi hónapokban legalább volt egy kimondott cél, ami a zenekarok és a szervezők szeme előtt lebeghetett: mindenki a bűvös dátumot, az augusztus 15-ét várta, ami után elvileg megindulhatnak a zenés-táncos tömegrendezvények. A bevétel szempontjából kulcsfontosságú nyári szezon nagy része már mindenképp ment a levesbe, de még ott volt a remény egy augusztus végi, nagyon sűrű programra. Eleve a huszadikai hétvégére volt meghirdetve a Strand Fesztivál és a B my Lake, majd még több kisebb és közepes méretű fesztivált is nyár végére halasztottak, mint a Fishing on Orfű, a Kolorádó vagy az EFOTT.
A hírre több ismert zenész is felemelte a szavát, Majka például videóban osztotta meg azzal kapcsolatos keserűségét, hogy a „könnyűzenei iparág ilyen mértékben van megszívatva”, és hozzá hasonlóan sok zenész kettős mércét emlegetett azzal kapcsolatban, hogy míg a koncerteket tiltják, addig az 500 főnél nagyobb létszámú focimeccsek megtartását engedélyezik. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón ezt a kérdést azzal intézte el, hogy a sportesemények és a fesztiválok között az alkoholfogyasztás a különbség, és egyébként is, nem a zenekaroké a legnagyobb veszteség a járványban, hiszen nekik még ott vannak a lemezeladások is.
A válasz nem aratott osztatlan sikert a zenészek között, a „csalódottságot és tehetetlen dühöt” érző Fluor Tomi például úgy reagált „ennél azért jobb hazugságot érdemeltünk volna”, Lovasi András pedig azon élcelődött, hogy ha az idei Fishing kényszerűen el is marad, rendeznek egy nyitómeccset, ahol a 30Y focizik majd a Vad Fruttikkal, mert azt lehet. Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy végső döntés csak július 29-én várható az ügyben. A HVG információi szerint azonban a jövő kedden a kormány elé kerülő előterjesztés augusztus 15-e után sem fogja engedélyezni a tömegrendezvényeket, sőt, Kásler Miklós emberminiszter az 500 helyett 200 főben maximalizálná a kulturális események látogatószámát. Ezzel az egész idei fesztiválszezon elmaradna, ami sok előadót hozna nehéz helyzetbe. Népszerű zenekarokat és fesztiválszervezőket is kérdeztünk arról, mit gondolnak a kialakult helyzetről, illetve hogyan tudnak egyáltalán tervezni a nyár hátralévő részére.
Minden kollégának, partnernek azt tudtuk mondani, hogy mi úgy készülünk, lesz Strand és B my Lake, ellenkező esetben azt kockáztatnánk, hogy nem készülnénk el időben, nem érkeznének meg az eszközeink. Leállítani egy ekkora gépezetet nem egyszerű feladat, de újra indítani sokkal nehezebb lenne
– mondta Lobenwein Norbert, a VOLT Produkció vezetője, aki szerint az utolsó hónap szervezési hajrának számít. A fesztiválok tehát nem tehetnek mást, bizakodnak. Ami viszont biztos, hogy az elhúzódó bizonytalanságot és az eddig féléves, de várhatóan jóval hosszabb bevételkiesést az iparág minden szereplője, így a legfoglalkoztatottabb magyar fesztiválzenekarok is megérzik.
Itt az ideje kiereszteni a tököt
A robogó szekér meginogni látszik – mondta a 24.hu-nak a Punnany Massif frontembere, Farkas Roland, alias Wolfie. Nekik utoljára februárban volt koncertjük, azóta semmi. És a nyár hátralévő része sem ígér túl sokat: jelenleg négy-öt fellépésük van betervezve, és az még a jobbik eset, ha ezek tényleg megvalósulhatnak, hiszen egyre több jel utal arra, hogy marad a tiltás. Wolfie már Palkovics lebegtetős nyilatkozata után arra kérte a honatyákat a Facebookon, hogy
Azóta sem lett bizakodóbb. Szerinte ugyanis, amikor manapság így megszellőztetnek egy döntést, kicsit olyan, mintha egy film trailere lenne, így szinte borítékolható, hogy azt be is fogják vezetni. E mellett a külföldi példák sem a nyitás felé mutatnak, hiszen többfelé romlik a helyzet, és a legtöbb országban úgy számolnak, hogy idén nem lesz már semmi. Ám Wolfie szerint az a nagy különbség, hogy a legtöbb országban azért „nem hagyják szarban az előadókat, és ha minimálisan is, de honorálják őket. Itthon nem ez a helyzet.”
Azt, hogy focimeccseket lehet rendezni több ezer nézővel, míg ötszáz fős szabadtéri koncerteket nem, Wolfie is kettős mércének tartja. Gulyás Gergely indoklását, miszerint az alkoholfogyasztás a különbség a kettő között, egyszerűen nevetségesnek.
Ez nem érv, ez egy vicc. Úgy érzem, tényleg itt az ideje, hogy a zenészek végre kieresszék a töküket. Sokszor azért nem szólalnak meg, mert egy teljes csapat megélhetése függ tőlük. Én is többször csöndben maradtam a csapat érdekében. Például tavaly, amikor a Volt Fesztivál nagyszínpadán játszották be Orbán rendszerváltó beszédét az átállások közben. Nagyon mérges voltam miatta, de nem mondtam semmit, mert egy több tízfős motort kell mozgatnunk folyamatosan, és úgy éreztem, ez felelősséggel jár. Most viszont már olyan a helyzet, hogy muszáj kiállnunk magunkért
– mondta Wolfie, aki szerint az eleve probléma, hogy a rádiók sem játszanak elég magyar zenét, a járvány miatti korlátozások pedig csak egyre nagyobb kárt okoznak a közönség és a zenekarok kapcsolatában. Szerinte valami olyan alternatív platformra lenne szükség, ahol nem a fentről jövő nyomás, hanem a közönség döntheti el, mit akar hallgatni.
A Demeter Szilárd által beígért ötmilliárdos popzenei mentőcsomaggal kapcsolatban is azok a félelmei, hogy szerinte az túlzott központosításhoz vezethet:
„Kicsit azt érzem, hogy a zeneiparban is olyan rendszerre törekednek, mint az újságoknál: eltüntetni a helyi szerkesztőségeket, és függővé tenni egy központi »MTI«-től, ahonnan szépen meg lehet rendelni a készre gyártott hírcsomagokat. Ha egy ilyen totális monitorozás van a zenekaroknál, akkor abban simán szerepet kaphat a lojalitás, és akár odáig vezethet, hogy aki nem megfelelően viselkedik, azt nem engedik fel a színpadra.”
Nemcsak a zenekarokról szól
A többi megkérdezett azért ennél bizakodóbb. „Amíg nem mondják ki véglegesen, hogy augusztus 15. után sem lehetnek fesztiválok és nagyobb koncertek, addig mást nem tudunk tenni, minthogy arra készülünk, hogy mégis lehetnek, mert ez mint egy falat kenyér, annyira kell a zeneiparnak. Most is lesz próbánk a héten, illetve átbeszéljük a zenekarral a különböző lehetséges forgatókönyveket, nagyjából ennyit tudunk tenni ebben a helyzetben” – mondta lapunknak Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere, aki a bizonytalanságot viseli a legnehezebben, ezért nagyon várja a július 29-ét, hogy legyen végre valami bizonyosság. Szerinte nagyon nagy a tét, mert egész évben leállt a zeneipar, ők pedig egy koncertzenekar, amelynek a januártól április elejéig tartó időszak a holtszezon, és igazából április második felében, pláne májusban indul el az évad számukra.
Ha úgy döntenek, hogy ez az év teljesen a kukába megy, az a mi esetünkben egy másfél éves leállást jelent majd, és persze egy csomó másik zenekar esetében is. Ez minden szempontból borzasztó hosszú idő
– mondta Marsalkó, aki szerint fontos látni, hogy a zenekar nemcsak arról a hét emberről szól, akik a színpadra állnak, hanem azokról is, akik a csapatukat alkotják és alájuk dolgoznak, mint például a látvány- és hangtechnikusok, a beszállítók, a színpadépítők, a biztonsági szolgálat emberei vagy a fesztiválok kiszolgáló személyzete. Így a Halott Pénznek is egy negyvenfős saját stábja, illetve rengeteg, szorosan együttműködő partnere van, gigantikus állandó költségekkel. Marsalkó a színpadtechnika tárolását vagy a szállító cégeket említi példaként, utóbbiak sok esetben hitelre vásárolt autókkal, buszokkal szállítják a zenekarokat, és nekik most semmi bevételük nincs, miközben a hitelek azért pörögnek.
„Én annak a részének örülök, hogy ez a téma publicitást kap, és sokan odajönnek az utcán hozzám, hogy megkérdezzék, mi a helyzet, vagy hogy elmondják, mennyire hiányzik a koncertezés” – folytatta Marsalkó, aki szerint a nyilvánosság segíthet az iparágon. „Bízom benne, hogy amennyiben ennek a szektornak segélycsomagra lesz szüksége, akkor az nagyon átgondolt döntések sorozata lesz, megfelelő hozzáértéssel. A legjobban ugyanis a fesztiválokat és a többi olyan zeneipari szereplőt kellene megsegíteni, akiknek óriási állandó költségük van, és biztosítani kellene, hogy a munkaerő és a szaktudás itt maradjon az iparágban. Nagy félelmem ugyanis, hogy ha rengeteg fontos szakmabeli lesz kénytelen pályát módosítani, annak a jövőben az élő fellépések színvonala látná a kárát. Ezt a szakmai hátteret itt kell tartani” – mondta a Halott Pénz frontembere.
Elkerülni a csődöt
A Strand Fesztiválon a nagyszínpadon pont a Halott Pénz előtt játszana a Follow The Flow, amely jelenleg épp újratervez, hiszen a kormányzati kommunikációból nagyon az látják, hogy nem lesznek idén már koncertek, legalábbis 500 fő fölött, és erre próbálnak meg berendezkedni.
„Először belebegtették, hogy lehet, nem lesz augusztus 15. után sem enyhítés, majd miután sok jelentős zeneipari szereplő is felszólalt, elodázták a döntést két héttel, ezzel párhuzamosan elkezdtek pedzegetni egy állami mentőcsomagot – ezekből arra tudunk következtetni, hogy nem lesznek tömegrendezvények.
Most már az a tét, hogy életben tartsuk a menedzsmentet és a stábot, és a jövő évi szezon kezdetéig ne jelentsenek csődöt. Ezért dolgozunk mostantól, ezért megyünk el egy bejátszónak szánt, kisebb klubokba szervezett turnéra, hogy legalább ők tudjanak majd pénzt keresni
– mondta a 24.hu-nak Szakács Gergő, a zenekar énekese.
Az ötmilliárd forintos mentőcsomag számára nem tűnik kevésnek, amennyiben jól találják ki az elosztás módját. Szerinte akkor az élet újraindulásáig mindenki tudna keresni valamennyit, és ezen a lélegeztetőgépen ki tudná húzni az iparág ezt az idényt. Abban viszont biztos, hogy náluk a három frontember nem fogja igénybe venni a mentőcsomagot, bármilyen konstrukcióról is lesz szó, mert az a legfontosabb, hogy ez a pénz olyan helyre kerüljön, ahol az életben maradás a cél:
Nagyon bízom egy olyan konstrukcióban, ami lehetővé teszi, hogy rentábilis legyen egy alacsonyabb nézőszámú koncert is, így sok zenekar juthatna bevételhez.
Gulyás Gergelynek a lemezkiadásról szóló megjegyzése szerinte nyilván ugyanolyan vicces, mint a focimeccs és a koncert közötti különbségtétel az alkoholfogyasztás alapján: „Nekünk is a koncertekből származik a bevételeink legalább hetven százaléka. Igaz, nekünk szerencsénk a menedzsmenttel és a crew-val, illetve a zenekari tagokkal szemben, hogy van jogdíjunk szerzőként. Ezért – bár mi bukjuk a legtöbbet – a jogdíjaknak köszönhetően vagyunk olyan helyzetben, hogy nem lesznek kenyérgondjaink még jövő áprilisban sem –, már ha nem leszünk hülyék, és nem cseszünk el minden pénzt. De addig az embereink számára nekünk kell majd megelőlegezni azt a pénzt, amivel túl tudnak élni a jövő évi szezon kezdetéig. Ez a mi esetünkben húsz-huszonöt embert és ugyanennyi családot jelent” – mondta Szakács Gergő.
Ki kell próbálni mindent
A Lóci játsziknak jelenleg tizenkét koncert van beírva augusztus 15. és szeptember 1. közé, és a frontember, Csorba Lóci nagyon bizakodó, hogy kerítéssel, korlátozással, helykijelöléssel vagy valamivel, de megmarad a fellépési lehetőség.
Szombaton autósmozi koncertet tartottunk a MüPában, és bármennyire is furcsának, disztópikusnak tűnt elsőre, végül nagyon erős koncert kerekedett belőle. Az alternatív megoldások korát éljük: a szervezők, a zenekarok nagy része és a közönség is nyitott rá – ki kell próbálni minden variációt
– mondta. Ő mázlistának tartja magát, mert a vészhelyzet elején sikerült felmondania az albérletét, és a katás adókedvezmény is érintette, így jelenleg azt a tartalékot éli fel, amit egy tizenöt éves terv részeként néhány éve egy majdani saját lakásra tett félre: „Mentőcsomagról, bejelentésekről folyamatosan érkeznek szupertutinak beharangozott »belsős infók«, de eddig egyik sem úgy volt, ahogy elpletykálták, szóval inkább kivárom a sajtótájékoztatót.”
Csorba Lócit a sok zenész által megemlített koncert/focimeccs kettős mércéről is megkérdeztük, amire szintén bizakodó választ kaptunk: „Ha a bennem lakozó jó reményű és bizakodó állampolgárra hallgatok, akkor úgy gondolom, hogy biztos hatástanulmányok ezreit átnézve jutottak a vezetők erre a nehéz döntésre, és nem random kivételezés útján. De sokszor elnyomja ezt a józan hangot a bennem üvöltő »aranytestű rockisten«, aki azt hajtogatja, hogy már nagyon zenélne.”
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka /MTI
