Kultúra ismeretlen budapest

Irodaházként újul meg a húsz éve üresen álló Almásy-palota

Az 1817-ben, a Belváros szívében született, egykor felbecsülhetetlen értékű műkincseket is rejtő palota 2022 végén nyithatja meg a kapuit.

Budapest tele van megmentésre váró, értékes épületekkel, ezek azonban sokszor annyira a környezetükbe szürkülnek, vagy épp kevesek által járt utcákban állnak, hogy a legtöbben a létezésükről sem tudnak. Szuper példa erre a tíz, megmentésre váró szellemházat bemutató, három évvel ezelőtti cikkünkben már emlegetett Almásy-palota, ami az Astoriát a Ferenciek terével összekötő forgalmas Kossuth Lajos utcától mindössze néhány lépésnyire bújik meg a kíváncsi szemek elől.

Tíz budapesti szellemház, amit bűn lenne nem megmenteni
A főváros tele van szebbnél szebb, de ürességtől kongó épületekkel. Ezek közül emeltük most ki a legveszélyeztetebbeket.

A Szép és Reáltanoda utcák találkozásánál lévő, hosszú éveken át állványerdőbe temetkezett egyemeletes ház két évszázados története regénybe illő, hiszen a kor egyik legfontosabb építésze, a Magyar Nemzeti Múzeumot és a Sándor-palotát is jegyző Pollack Mihály tervei szerint 1817-re megszületett palota közel hét évtizeden át az Almásy grófok otthonául szolgált, mielőtt 1885-ben öröklés útján gróf Szapáry Gézáné tulajdonává vált volna.

A ház ekkor vált a művészeti világ fontos helyévé, hiszen a a grófné férje épp ebben az évben jutott az utódok hiányában kihalt velencei Morosini-család felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményének egy részéhez (valamint egy, a Canale Grande mellett álló épülethez), aminek darabjai épp ebben a házban foglalták el az új helyüket. A többek közt Tiziano, Tiepolo, Lorenzo Lotto és Tintoretto munkáit, valamint évszázados bútorokat, kárpitokat és velencei tükröket is magában foglaló tárgysor 1907 decemberéig pihent itt, ekkor azonban egy tűzvész elpusztította egy részüket, a gyűjtemény legértékesebb darabjai azonban restaurálhatók maradtak, vagy épp egyáltalán nem sérültek meg, sőt, a család rövidesen újabb festményeket vásárolt, köztük egy Goya– és egy Tintoretto-portrét.

A felújítás részeként a főlépcsőház feletti üvegtetőt kapó épület az I. világháború után a Zichy grófoké lett, 1938-ban pedig a néhány lépésnyire Pest legjobb divatáruházát – az Úttörő Áruház elődjét – létrehozó Nagykovácsy Milenkó vette meg az ingatlant, aki az államosításig használta a jó eséllyel nem épp szegényesen berendezett szobákat. A műkincsek ekkor már nyilvánvalóan nem voltak a házban, hiszen a grófi családok már hosszú évekkel, vagy épp évtizedekkel ezelőtt megváltak tőlük, ma pedig minden bizonnyal műgyűjtemények mélyén pihennek.

Nagykovácsy nem látott értéket a házban, így lebontására kért engedélyt, hogy abba az irányba bővíthesse az áruházát. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ehhez előbb hozzájárult, majd észbe kapott, így megóvta azt az eltűnéstől.

Budapest ostroma végül kis híján elintézte, amit a vállalkozó nem tudott, a házat azonban helyreállították, majd a Rákosi-érában a Kereskedelmi Beruházási Vállalat székhelyévé vált.

Az udvar felől háromemeletessé vált épület a szocializmus évtizedeiben számos kisebb átalakításon ment át, ennek ellenére azonban máig megőrizte a Zichy, a Szapáry és az Almásy családok nyomát: korai klasszicista homlokzata és lépcsőháza például ma is eredeti képét mutatja.

Az ezredforduló óta üres ház állapota évről évre egyre rosszabbnak tűnt, így 2020 elején futótűzként futott végig a hír a magyar építészeti világon, hogy az értékes fővárosi ingatlanok felújításával és bérbeadásával foglalkozó Optinvest Zrt. vásárolta meg a természetesen műemléki védettséget élvező épületet, ahol 2022 végén exkluzív irodaházat hoznak létre.

 

Az Opten cégadatbázisából az is kiderül, hogy a munkálatokat a 2016-ban még DIXSTRICT-2016 Ingatlanfejlesztő Kft. néven létrehozott, 2020. januárjában Palazzo Almásy Kft.-re átnevezett projektcég végzi majd, amit dr. Szőllősi Gergő egy személyben irányít. A cég előző neve, a DIXSTRICT-2016 a palota történetét követők számára ismerős lehet, hiszen annak egyik ügyvezetője, Priszjazsnyuk Roman Nyikolajevics a 2016-os műemléki keretből akkor 15 millió forintot kapott az Almásy-palota felújítására.

A munkákat végző építésziroda neve eddig ismeretlen volt, néhány nappal ezelőtt azonban kiderült, hogy a terveket a Telenor üzletek új arculatát, illetve az egykori Gizella Malom loftlakásokká való alakításának terveit is megálmodó Pyxis Nautica készítette el.

A belső állapotokat megörökítő fotók a Pyxis Nautica saját oldalán érhetők el, azokat látva pedig egy biztos: a tervezőknek nem lesz feltétlenül egyszerű dolguk.

A projekthez látványtervek egyelőre nem elérhetők, de amint ezek nyilvánossá válnak, mi is azonnal bemutatjuk őket.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik