Kultúra ismeretlen budapest

Elfeledett, évszázados hidak bújnak meg a Városliget szélén

Korábban a témában:

A ma legtöbbször kisföldalattiként emlegetett, az Andrássy út teljes hossza alatt futó Milleniumi Földalatti Vasút immár százhuszonkét éve, Ferenc József általi 1896-os megnyitása óta teljesít szolgálatot, túlélve a második világháborút, a kis sárga kocsikkal pedig jó eséllyel mindenki utazott már, aki életében legalább egyszer Budapesten járt.

A kor, melyben milliók nyüzsögtek a Városliget mára eltűnt épületeiben
Budapest ezekkel a monumentális építkezésekkel ünnepelte az államalapítás ezredik évfordulóját.

Közismert tény, hogy a budapesti Európa második legrégebbi – és egyben a világ első elektromos – földalatti vasútja, így csak a Londonban 1863-ban felavatott, valójában föld alá vezetett gőzhajtású vonat előzi meg, azt azonban már jóval kevesebben, hogy az átadása után a Vörösmarty (egykor Gizella) tér és a Széchenyi (egykor Artézi) fürdő közt közlekedő kocsik részben a felszínen közlekedtek:

a millenniumi emlékmű mögött a kisföldalatti ugyanis kidöcögött az alagútból, majd az Állatkerti körút és a Városligeti tó közötti vékony sávban lévő Állatkert megállót közbeiktatva a Széchenyi fürdő mellé gurult.

A 463 méteres felszíni szakasz több mint hetven éven át működött, a Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójára készülő főváros azonban a befedése, sőt, a vonal meghosszabbítása mellett döntött. Így is történt: 1973. december 30-án megnyílt a Mexikói úti új végállomás, a régi kocsikat pedig felváltották a ma is látható sárga Ganz motorvonatok.

Sok szempontból világelső a budapesti kisföldalatti
Csúszás és költségnövekedés nélkül, a legkorszerűbb technikával épült meg az első villamos üzemű föld alatti vasút Budapesten.

A bővítés nem tüntette el azonban az egykori felszíni nyomok mindegyikét: a fürdő melletti első végállomásnak és a síneken való átkelést lehetetlenné tévő kerítésnek ma már semmi nyoma sincs, az átkelés egyetlen módját jelentő híd még mindig áll,

 sőt, az eredeti vonal építése miatt eltüntetett szigetre vezető híd is látható, noha annak jó része már rég a föld alá került.

Az egyetlen mód a biztonságos átkelésre / Fotó: Hampage

A Szépművészeti Múzeum mellől a Városligeti-tó széle felé indulva feltűnő, a semmi felett átívelő díszes építményt ma sem nehéz észrevenni:

A vonal Deák Ferenc téri, 1924-ben lebontott állomásépületét is megálmodó Brüggemann György alkotása az ország egyik első vasbeton hídja volt, szerkezetét a XX. században megszokottá vált vasháló helyett azonban vasbetétek adják.

A Wünsch-féle híd fénykorában

Építését az egész vonal betonszerkezetéért, valamint föld- és szerelési munkáit is tervező Wünsch Róbert cége végezte, saját szabadalom alapján.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A 10,6 méteres támközű, két méter szélességben járható, T alakú hidat legutóbb 2006-ban újították fel, mára pedig már újra látszanak rajta az időjárás és a festékszóróval alkotók nyomai.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A tó felől induló lépcsők közt még egy apró, a szavak közti közökkel kissé szűkmarkúan bánó márványtábla is helyet kapott, Brüggemann helyett azonban csak az építő Wünsch neve látható rajta:

BETON
VAS-SZERKEZETŰHID
WÜNSCH ROBERT
cement-technikus és épitőmester
SZAB-RENDSZERESZERINT
BUDAPEST
1896

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Van azonban egy másik elveszett híd is a Városliget szélén – ehhez a Széchenyi fürdő felé kell indulnunk, néhány lépésre eltávolodva a tó partjától:

A ma egy étterem alá szorult hídmaradvány története egy fokkal talán még érdekesebb, hiszen megszületésének okaiért száz évvel a metróépítés előttre, a Városliget kialakulásának idejére kell visszatekintenünk.

A Boráros tér nevét adó pesti városbíró, Boráros János 1794-ben tett, a terület mulató- és üdülőhellyé való átalakítása érdekében tett javaslata a következő évtizedekben valóságos ligetlázat indított el Pesten: előbb a Batthyány József hercegprímás által felkért Witsch Rudolf a mocsaras részek feltöltése után hozott létre tavat, szigeteket, csatornát és sétányokat, majd a Királyi Szépítő Bizottság által felkért, legtöbbször Nebbien Henrikként emlegetett Christian Heinrich Nebbien vette kezelésbe a terület ügyét. A több magyar kastély parkját is rendező német mérnök természetesebb hatású parkot hozott létre, munkája nyomán pedig egy igen élhető, a város szélén megbújó park alakult ki, ahol a kikocsizó urak és hölgyek mellett bárki pihenhetett, vagy épp szórakozhatott, köszönhetően Pest itt állt három gyógyfürdőinek, a filléres mutatványosoknak, a bábszínháznak és a széles sétányoknak.

A milleniumi ünnepségek közeledtével persze a Városliget is átalakításra szorult: 1894-ben, a tó medrének kikotrása után egy földalatti csatornán bevezették a Rákos-patak vizét (ez a rendszer 1971-ig, a földalatti bővítéséig működött), a jókora

Nádor-szigetet pedig egy csatorna megszüntetésével a szárazföldhöz csatolták.

A híd egy 1882-es térképrészleten, kékkel jelölve

A földalatti építése így, egy jókora akadály eltűnése miatt jóval egyszerűbbé vált, sőt, méretes helye lett a vonal utolsó két megállójának.

A Nádor-sziget nyomát azonban ma, közel százhuszonöt évvel annak megszűnése után is őrzi a megközelítéséhez egykor használt hídjainak egyike, melynek Hősök tere felé néző oldalán még mindig találkozhatunk a terület átépítését szorgalmazó József nádorra utaló felirattal:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A nemrég helyreállított, az 1881-ben megnyitott artézi fürdő könnyebb megközelítése érdekében épített fehér mészkő hídon Budapest címere is szerepel, amint ez a Városliget Barátai néhány hónappal ezelőtti, a növényzet kiterjedése előtt készült fotóján látszik:

Fotó: Városliget Barátai

A kisföldalattit az 1973-ra időzített bővítése után alig két évtizeddel a vandalizmus és a használat újra teljesen elintézte. A kilencvenes évek első felében készült, korábban általunk is bemutatott fotók ijesztő képet mutatnak az állapotokról: a sínek nem voltak biztonságosak, a beázások mindennapossá váltak, a megállók pedig úgy festettek, mintha egy háború sújtotta zónában járnánk.

Huszonöt éve még egy nyomornegyedben érezhettük magunkat a kisföldalattin
Sem a II. világháború, sem a forradalom nem volt képes komoly sebeket ejteni az évszázados vonalon. A vandálok, és a vasfüggöny leomlása azonban megoldották.

A honfoglalás 1100. évfordulójának közeledtével, 1995 telére aztán helyreállt a rend, bár a megállókat egykor borító Zsolnay-csempéket nem a pécsi gyár készítette el újra. A vonal az Andrássy úttal együtt már tizenöt éve a Világörökség része, nemsokára pedig újabb bővítést kap majd: a Deák téren lift, a Hősök terénél és az Oktogonnál újabb kijárat, a Vigadó és a Hungária körút alatt pedig új megállók nyílnak a következő években.

Két és félmilliárdból tervezik meg a kisföldalatti korszerűsítését
Növelik az állomások kapacitását, lift és Vigadó téri állomás is lesz.

A közlekedés- és várostörténeti jelentőségű hidak pedig továbbra is büszkén feszítenek majd a vadkacsák és sirályok nyüzsgésével teli tó partján.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.