Kultúra

Huszonöt éve még egy nyomornegyedben érezhettük magunkat a kisföldalattin

Sem a II. világháború, sem a forradalom nem volt képes komoly sebeket ejteni az évszázados vonalon. A vandálok, és a vasfüggöny leomlása azonban megoldották.

Az európai kontinens első földalattijaként, illetve a világ első villamos hajtású vonalaként 1896. május 2-án megnyitott kisföldalatti (eredeti nevén a Milenniumi Földalatti Vasút, melynek alig három évtizedet élt Deák Ferenc téri megállója – a világ legszebbjeinek egyike volt) Budapest világvárossá alakításának fontos lépése volt, karbantartásában azonban nem igazán jeleskedett a nemzet: a vonalat 1923-ban átvevő, frissen alakult BSzKRt-nak hét évébe került, hogy kicserélje az addigra már balesetveszélyessé vált síneket, és felújítsa a fa- illetve acélburkolatú kocsikat.

Buda és Pest egyesítésének századik évfordulójára azonban a főváros kitűnő érzékkel megszabadult tőlük, helyüket pedig a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek közös munkájaként megszülető sárga járművek – ezeket láthatjuk ma is – foglalták el. Ekkor fedték be a Városligeten keresztülfutó, eredetileg nyitott szakaszt is (ld. a fenti képen), valamint született meg a meghosszabbított vonal új, Mexikói úti végállomása.

A vandálok és az elemek támadása azonban alig másfél évtized alatt elintézte a vonalat: 1987-1990 között ugyan sikerült javítani a Hősök tere és Kodály Körönd közti szakasz szigetelésén, valamint az Andrássy út alatt futó tartóoszlopokat is megerősítették, ez az egész vonal biztonsága, illetve az utazás komfortja szempontjából viszont fabatkát sem ért, köszönhetően a veszélyessé vált, már korlátozott sebességnél sem biztonságos síneknek, a beázásoknak, illetve a megállók összképének.

Bajza utca
A csempe nélkül maradt peron (Bajza utca)
Kodály körönd, 1995
Vörösmarty utca

A vonal századik születésnapjára (valamint a Honfoglalás 1100. évfordulójára, és az 1996-os világkiállításra) készülő fővárosnak az IHO szerint 1993 végére sikerült összegyűjtenie a felújításhoz szükséges összeget, 1995. márciusában pedig elindulhattak a munkák: az Andrássy út majdnem teljes hosszában láthatóvá vált az alagút, mely új födémeket, szigetelést, illetve egy Oktogonnál lévő visszafordítót is kapott.

A November 7. tér felirat mögött előtűnt az állomás 1896-ban kihelyezett neve, az akkori helyesírással: “Oktogon-tér”

A fenti képek tanúsága szerint már szörnyű állapotú megállók is megújultak, bár a Zsolnay gyár mindössze az állomások feliratainak elkészítésében vállalt szerepet, így az eredetire megszólalásig hasonlító csempéket egy másik gyártó készítette.

Az elmúlt két évtizedben a vonalat szerencsére elkerülték a vandálok, az 1995 novembere óta újra működő Millenniumi Földalatti pedig az Andrássy úttal és a Hősök terével együtt immár tizenöt éve a Világörökség részét képezik. Felújítása persze tervben van, sőt, új metrókocsik beszerzéséről, illetve a vonal meghosszabbításáról is szó esett.

Fotók: Fortepan/00596, IHO

Ajánlott videó

Olvasói sztorik