Kultúra

A két világháború közti építészet magyar zsenijének munkái bukkantak fel a Nagykörúton

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 07. 25. 20:36

Korábban a témában:

A Margit körúti Átrium Filmszínház, egy sor fővárosi lakóház és villa, illetve a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep két épületének tervezőjeként ismert Kozma Lajos építészként szerezte diplomáját, négy évtizedes karrierjének azonban csak második felét töltötte épületek tervezésével. Diplomája megszerzése után illusztrációi, belsőépítészeti munkái, bútortervei és grafikái – főként a gyomai Kner nyomda és a Nyugat által kiadott kötetek számára készített illusztrációk, illetve árucsomagolások – tették ismertté a nevét, noha Lajta Béla irodájának munkatársaként, majd annak vezetőjeként több, városképi jelentőségű épületen, így a Vas utcai kereskedelmi iskolán, illetve az Erzsébetvárosi Bank Rákóczi úti székházán is rajta hagyta a kézjegyét.

Eladó a magyar modern építészet legszebb zsákutcájának egy darabja
A Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen álló ház kívülről nézve nyolcvanöt évvel repít minket vissza az időben. Negyedmilliárdért pedig a miénk is lehet.

A szecesszió szele által megérintett Kozma az évek alatt saját, népművészeti – főleg kalotaszegi, dunántúli és székelyföldi – hatásokat is felmutató stílust dolgozott ki. 1913-ban megalapította a Budapesti Műhelyt, az ország első nyitott iparművészeti műhelyét, melynek állandó kiállításán minden társadalmi réteg megtalálhatta a számára tervezett, megfizethető árú bútorokat és belsőépítészeti megoldásokat.

Munkáira a húszas évek derekára ráaggatták a Kozma-barokk jelzőt, székei és asztalai pedig a New York-kávéház mellett a Rózsavölgyi Zeneműboltban (ezek a darabok 1961-ben a bolt teljes belső terével együtt elégtek egy tűzben), Stühmer-kávézókban, illetve az ország számos üzletében, valamint a kor divatját követő családok otthonaiban voltak jelen.

A második világháború során ezen berendezések egy része persze megsemmisült, eltűnt, vagy az azóta eltelt évtizedek pusztították el őket, a túlélő darabok azonban a magángyűjtők és múzeumok félve őrzött kincsei. Mindezek ellenére rendszeresen felbukkan a magyar műkincspiacon egy-egy fotel, szekrény, vagy egy garnitúra több darabja, teljes sorok azonban igen ritkán bukkannak fel.

A kaposvári Stühmer-bolt részlete / fotó: Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár

Épp ezért is kivételes a BÁV Szent István körút eleji üzletének kirakatában, illetve az üzlettérben felbukkant – a fenti Stühmer-bolti részlettel azonos – menta- és aranyszínekben  pompázó garnitúra, Kozma bútortervezői munkásságának egy érett, négy székből, egy asztalból, két szekrényből és két ágyból álló, felújított példája, ami a legtöbbek szemében első látásra inkább tűnhet túlgondolt, fura színű, egyértelmű Art Deco-hatást mutató giccsnek, pedig a XX. század első évtizedeiben egyáltalán nem volt hiány az érdekes árnyalatú, vagy épp túldíszített bútorokból és épületekből – utóbbihoz elég csak Lechner Ödön pozsonyi Kék templomára, vagy az Izabella utcai Lindenbaum-házakra gondolnunk.

A szekrények és székek egyike a kor lakberendezőiparának legkomolyabb folyóiratában, az 1890-1944 közt megjelenő Innendekoration 1927-es kiadásában is megjelent – ebből még az is kiderült, hogy a Kozma által papírra vetett terveket Krausz József műbútorgyára készítette el, az aranyozás pedig Szubota József munkája:

A négy és fél millió forintért árult szett nemsokára remélhetőleg egy bútorkiállítás, vagy legalább egy műgyűjtő otthonának megbecsült részeként folytatja majd az életét, de addig is találkozhatunk vele a BÁV Szent István körút elején lévő üzletének a Nagykörút felé néző kirakatában, illetve a belső térben.

Fotók: Vincze Miklós/24.hu és Innendekoration, 1927, p. 201
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.