Kultúra

Ismeretlen Budapest: A harmincas években még az autószerelők is a jövőben érezték magukat

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 10. 18:00

Egy Balaton felé tartó autósokat megcélzó műhely volt Budapest egyik első modern épülete, ami az átépítések nélkül ma is földöntúlinak hatna.
Korábban a témában:

A XX. századi modern építészetet Magyarországon nem igazán szeretjük – sokan az undor szinonimájának vélt szocreál bélyegét sütik rájuk, másokat a szocializmusra emlékeztetnek, pedig a két világháború közti Magyarországon nemzetközi szinten is elképesztő csodák születtek. Ilyen volt például a Margit körúti világítótorony, vagy a Csontváry-életmű egy részének is menedéket nyújtó Petőfi Sándor utcai sarokház.

Persze nem csak lakóházak épültek ebben a korszakban – így születhetett meg a kora egyik legnagyobb alátámasztás nélküli csarnoka, az 1930-ban átadott egykori Szent Domonkos utcai autóbuszgarázs, valamint az ugyanebben az évben elkészült, de

nála jóval futurisztikusabb Excelsior autókiszolgáló állomás.

A Balaton felé vezető Fehérvári út kelenföldi szakaszán, az ugyanebben a korban kialakult Móricz Zsigmond körtértől mindössze másfél kilométerre lévő 71. számú telekre megálmodott műhely tervezésekor létfontosságú volt, hogy az épület a városrész megszámlálhatatlan hasonló szolgáltatása közül kiemelkedjen, és magára vonja a figyelmet, sőt, vésődjön be az emberek emlékezetébe – írja Dr. Bierbauer Virgil a két világháború közti építészet legfőbb hírmondója, a két évtizeden át működő Tér és Forma 1930-as számainak egyikében.

Mindezek fényében egy környezetéből erősen kirívó, mintegy cégérként is funkcionáló épületre volt szükség úgy, hogy az ne menjen a műhelyek, illetve a használhatóság kárára.

A feladatot a tervező Lauber László végül kitűnően oldotta meg: az utcai frontra néző hosszú szalagablak mögött az irodák és szolgálati helyiségek, a földszinten pedig a kliensek fogadására szolgáló széles bejárat kapott helyet, így tökéletesen kihasználva a széles telek adta lehetőségeket.

A reklám feladatát a fekvő tömbbe állított oszlop látta el, hiszen ez nem csak a lépcsőházat, hanem az esti kivilágításban is jól látható, üvegpillérre írt EXCELSIOR feliratot is magában foglalta, mintegy világítótoronyként állva a segítségre, vagy üzemanyagra szoruló autósok előtt.

Az épület mögött ugyanebben az évben készült el a garázs és a műhelycsarnok, ezek azonban már korántsem hordoztak újító szellemet – a belső udvarban azért megjelent négy, egyenként 60 ezer liter üzemanyagot befogadni képes tartály, ami a Független Budapest 1930. december 3-i számában található leírás szerint olyan szivattyúszerkezetet kapott, hogy

percenként egy-egy autóbusz napi üzemanyagszükséglete felvehető.

Bierbauer a Tér és Forma cikkében kiemeli, hogy az épület minden felesleges díszt nélkülöz, és elismerően megjegyzi:

pld. pneumatikokkal játszadozó pufók angyalkák virtuóz reliefjét sem alkalmazta, mint azt oly sokszor és annyi ízléssel teszik hozzánemértő “tervezők” és még többször követelik az “üzletember” építtetők, akik “ismerik a közönség ízlését!

A földszinti alaprajz, melyen jól látszik a belső udvarba tervezett kocsimosó, a kovácsműhely, a szerszámokkal teli terem, illetve az autójavító kétaknás terme, a két szárnyban pedig a társalgó, a pénztár, a portásfülke, illetve a konyha

 

Az épület korántsem volt dísztelen, hiszen a leírásból kiderül:

A felületi és térbeli kompozíciót sikerülten egészíti ki a színkompozíció. A nemesvakolat kék csillogásából emelkedik ki a kékkel erezett, sötétvörösben fénylő torony, amelyen – tudomásunk szerint – először alkalmaztatott nagyobb méretben, szabadban a magyar találmányú, magyar gyártmányú “Marboit” műmárvány.

A Halm Sándor megrendelésére készült vasbetonvázas épületet az elmúlt szűk kilenc évtizedben sajnos erősen átszabták.

Az épület ugyan továbbra is kék színű, műmárványnak, és a világító toronynak ma már semmi nyoma, sőt, a szalagablakokat is jó eséllyel már évtizedekkel ezelőtt lecserélték (a fenti 2007-es hirdetésrészleten például már nincsenek meg) – ég és föld a különbség:

Az épület jókora hányadát már hosszú évek óta az itt működő gumi- és autószervíz óriási reklámja és logója takarja el, az Excelsior feliratokat pedig természetesen már legalább hetven éve nem látta senki, hiszen a vállalat állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött, így néhány évvel később Hess Ervin, majd Fodor Antal működtette itt saját műhelyét.

Az államosítás hozadékaként érkező 1949-es átalakítást követően az Üvegszigetelő Anyagok Gyára Rt. textilgyáraként működött. Egy 1955-ös ráncfelvarrás után a gyár folytatta a tevékenységét, majd a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az Üvegipari Művek Kísérleti kutatóintézete foglalta el a helyüket, akik 1981-ben szintén csiszoltak kicsit rajta.

Lauberről röviden

Az ötvenegy évesen elhunyt Lauber László (1902-1953) két és fél évtizedes karrierje során számos remekművel gazdagította a magyar épített örökséget – ezek jó részét Nyíri Istvánnal együtt, akivel 1933-ban nyitottak közös irodát. Munkái közt olyan épületeket találhatunk, mint a pécsi Hotel Kikelet (1935-1937), a Magyar Lovaregylet Bérháza (1936, Nyíri Istvánnal – az épületben korábban mi is jártunk), a Szabadság tér oldalában álló Pénzintézeti Központ (1938-40, Nyíri Istvánnal), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Ménesi úti épülete (1949-1950, Szendrői Jenővel), valamint a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai tömbje (1950, Szendrői Jenővel), valamint az Inotai Alumíniumkohó (1949-1952, Szendrői Jenővel és Mátrai Gyulával)

A rendszerváltás után előbb az intézet utódja, a Pannonglas Ipari Rt. Kutató Intézet működött itt, tőlük pedig néhány kisebb kanyar után az azt ma is tulajdonló Abroncs Kereskedőház vette át a házat.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Az épület mai állapota tehát egyáltalán nem hasonlít már Lauber egykori munkájára, így nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy létezik olyan modern épületünk, amit nem a második világháború, a panelrengeteg- vagy a bérházépítési láz pusztított el, hanem az átépítések.

 

A cikk archív fotóit és információit a Tér és Forma III. évf. 11. száma, a Független Budapest 1930. december 3-i száma, illetve az Autó-Motor 2007. november 14-i kiadásának egyik oldala adta, melyeket az Arcanum Digitális Tudománytáron keresztül értünk el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.