Kultúra

Ismeretlen Budapest: A harmincas években még az autószerelők is a jövőben érezték magukat

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 12. 10. 18:00

Egy Balaton felé tartó autósokat megcélzó műhely volt Budapest egyik első modern épülete, ami az átépítések nélkül ma is földöntúlinak hatna.
Korábban a témában:

A XX. századi modern építészetet Magyarországon nem igazán szeretjük – sokan az undor szinonimájának vélt szocreál bélyegét sütik rájuk, másokat a szocializmusra emlékeztetnek, pedig a két világháború közti Magyarországon nemzetközi szinten is elképesztő csodák születtek. Ilyen volt például a Margit körúti világítótorony, vagy a Csontváry-életmű egy részének is menedéket nyújtó Petőfi Sándor utcai sarokház.

Persze nem csak lakóházak épültek ebben a korszakban – így születhetett meg a kora egyik legnagyobb alátámasztás nélküli csarnoka, az 1930-ban átadott egykori Szent Domonkos utcai autóbuszgarázs, valamint az ugyanebben az évben elkészült, de

nála jóval futurisztikusabb Excelsior autókiszolgáló állomás.

A Balaton felé vezető Fehérvári út kelenföldi szakaszán, az ugyanebben a korban kialakult Móricz Zsigmond körtértől mindössze másfél kilométerre lévő 71. számú telekre megálmodott műhely tervezésekor létfontosságú volt, hogy az épület a városrész megszámlálhatatlan hasonló szolgáltatása közül kiemelkedjen, és magára vonja a figyelmet, sőt, vésődjön be az emberek emlékezetébe – írja Dr. Bierbauer Virgil a két világháború közti építészet legfőbb hírmondója, a két évtizeden át működő Tér és Forma 1930-as számainak egyikében.

Mindezek fényében egy környezetéből erősen kirívó, mintegy cégérként is funkcionáló épületre volt szükség úgy, hogy az ne menjen a műhelyek, illetve a használhatóság kárára.

A feladatot a tervező Lauber László végül kitűnően oldotta meg: az utcai frontra néző hosszú szalagablak mögött az irodák és szolgálati helyiségek, a földszinten pedig a kliensek fogadására szolgáló széles bejárat kapott helyet, így tökéletesen kihasználva a széles telek adta lehetőségeket.

A reklám feladatát a fekvő tömbbe állított oszlop látta el, hiszen ez nem csak a lépcsőházat, hanem az esti kivilágításban is jól látható, üvegpillérre írt EXCELSIOR feliratot is magában foglalta, mintegy világítótoronyként állva a segítségre, vagy üzemanyagra szoruló autósok előtt.

Az épület mögött ugyanebben az évben készült el a garázs és a műhelycsarnok, ezek azonban már korántsem hordoztak újító szellemet – a belső udvarban azért megjelent négy, egyenként 60 ezer liter üzemanyagot befogadni képes tartály, ami a Független Budapest 1930. december 3-i számában található leírás szerint olyan szivattyúszerkezetet kapott, hogy

percenként egy-egy autóbusz napi üzemanyagszükséglete felvehető.

Bierbauer a Tér és Forma cikkében kiemeli, hogy az épület minden felesleges díszt nélkülöz, és elismerően megjegyzi:

pld. pneumatikokkal játszadozó pufók angyalkák virtuóz reliefjét sem alkalmazta, mint azt oly sokszor és annyi ízléssel teszik hozzánemértő “tervezők” és még többször követelik az “üzletember” építtetők, akik “ismerik a közönség ízlését!

A földszinti alaprajz, melyen jól látszik a belső udvarba tervezett kocsimosó, a kovácsműhely, a szerszámokkal teli terem, illetve az autójavító kétaknás terme, a két szárnyban pedig a társalgó, a pénztár, a portásfülke, illetve a konyha

 

Az épület korántsem volt dísztelen, hiszen a leírásból kiderül:

A felületi és térbeli kompozíciót sikerülten egészíti ki a színkompozíció. A nemesvakolat kék csillogásából emelkedik ki a kékkel erezett, sötétvörösben fénylő torony, amelyen – tudomásunk szerint – először alkalmaztatott nagyobb méretben, szabadban a magyar találmányú, magyar gyártmányú “Marboit” műmárvány.

A Halm Sándor megrendelésére készült vasbetonvázas épületet az elmúlt szűk kilenc évtizedben sajnos erősen átszabták.

Az épület ugyan továbbra is kék színű, műmárványnak, és a világító toronynak ma már semmi nyoma, sőt, a szalagablakokat is jó eséllyel már évtizedekkel ezelőtt lecserélték (a fenti 2007-es hirdetésrészleten például már nincsenek meg) – ég és föld a különbség:

Az épület jókora hányadát már hosszú évek óta az itt működő gumi- és autószervíz óriási reklámja és logója takarja el, az Excelsior feliratokat pedig természetesen már legalább hetven éve nem látta senki, hiszen a vállalat állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött, így néhány évvel később Hess Ervin, majd Fodor Antal működtette itt saját műhelyét.

Az államosítás hozadékaként érkező 1949-es átalakítást követően az Üvegszigetelő Anyagok Gyára Rt. textilgyáraként működött. Egy 1955-ös ráncfelvarrás után a gyár folytatta a tevékenységét, majd a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján az Üvegipari Művek Kísérleti kutatóintézete foglalta el a helyüket, akik 1981-ben szintén csiszoltak kicsit rajta.

Lauberről röviden

Az ötvenegy évesen elhunyt Lauber László (1902-1953) két és fél évtizedes karrierje során számos remekművel gazdagította a magyar épített örökséget – ezek jó részét Nyíri Istvánnal együtt, akivel 1933-ban nyitottak közös irodát. Munkái közt olyan épületeket találhatunk, mint a pécsi Hotel Kikelet (1935-1937), a Magyar Lovaregylet Bérháza (1936, Nyíri Istvánnal – az épületben korábban mi is jártunk), a Szabadság tér oldalában álló Pénzintézeti Központ (1938-40, Nyíri Istvánnal), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Ménesi úti épülete (1949-1950, Szendrői Jenővel), valamint a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai tömbje (1950, Szendrői Jenővel), valamint az Inotai Alumíniumkohó (1949-1952, Szendrői Jenővel és Mátrai Gyulával)

A rendszerváltás után előbb az intézet utódja, a Pannonglas Ipari Rt. Kutató Intézet működött itt, tőlük pedig néhány kisebb kanyar után az azt ma is tulajdonló Abroncs Kereskedőház vette át a házat.

Fotó: Vincze Miklós / 24.hu

Az épület mai állapota tehát egyáltalán nem hasonlít már Lauber egykori munkájára, így nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy létezik olyan modern épületünk, amit nem a második világháború, a panelrengeteg- vagy a bérházépítési láz pusztított el, hanem az átépítések.

 

A cikk archív fotóit és információit a Tér és Forma III. évf. 11. száma, a Független Budapest 1930. december 3-i száma, illetve az Autó-Motor 2007. november 14-i kiadásának egyik oldala adta, melyeket az Arcanum Digitális Tudománytáron keresztül értünk el.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A gorgeous female standing behind blinds wearing lingerie and stockings

Az anális szex nem játék

Magukra hagyták haldokló szeretteiket

Kommentek

Elderly 95 years old woman sitting miserably at the table at home and counting remaining coins from the pension in her wallet after paying the bills.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.