Kultúra

Csodás nyaralók nőttek ki a harmincas években a Balaton partján

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 06. 24. 17:00

A gazdasági világválság hatásait lerázva, az európai modern építészet trendjeit követve megszületett épületek mára jórészt már eltűntek, vagy épp felismerhetetlenül átalakultak: tető- vagy épp alsó teraszaikat lefedték, vagy bármilyen irányban bővítették őket, megbolygatva a tervező által létrehozott harmóniát. A két világháború közti magyar építészet szentírásának tekinthető Tér és Forma harmincas évek derekán született számai szerencsére azonban megőrizték ezeket olyan formában, ahogyan azt az építészek megálmodták.
Korábban a témában:

A második világháború kitörése előtti évtizedben gombamód megjelenő, kimondottan csinos villák megjelenésének oka az 1929-ben hozott fürdőtörvény, amely kötelez arra,

hogy szépészeti szempontból az összes építkezéseket, melyek a parttól három kilométeren belül, vagyis a balatoni partövezetbe esnek, felülbírálatra a m. kir. Balatoni Intéző Bizottságnak kell bemutatni.

Önmagában ez még nem lett volna persze elég ahhoz, hogy tényleg minőségi munkák jöjjenek létre, hiszen kellett hozzá az is, hogy az ország más pontjain hozott hasonló szabályozásokkal ellentétben a magyar tengernél építészek bírálják felül a terveket, sőt, javaslatokat is adnak azok megváltoztatására, mielőtt továbbküldenék azt a főszolgabírói hivataloknak, akik rendre elfogadták a szakemberek véleményét. Az építészet terén nem otthonosan mozgó, jogi ügyekkel foglalkozó hatósági személyek ugyanezt egyedül nem tudnák megtenni.– írja a Tér és Forma VIII. évfolyamának 3. számában (1935) Vitéz Nemes Árpád építész, hozzátéve, hogy

„ez így megy most már harmadik éve és ha az eredmény nem is teljes, de lassan a köztudatba kezd menni, hogy mennyire fontos az, hogy a terv jó legyen. Ezen kívül a sok kiadott rajz nevelőhatárssal volt a kőművesekre és a jó tervek alapján felépült házak épp úgy találnak utánzásra, mint azok, amelyek rosszul épültek fel. Ez utóbbi furcsán hangzik, pedig így van. A közönség legnagyobb részének az építészet terén nincsen ízlése és gyakran egész vidékeket mételyez meg esztétikailag, egy helytelenül és aránytalanul megépített, tornyos szecessziós épület. Azonban a kirendeltség munkája meddő és eredménytelen volna, ha  a tervező építészek kiállítások és előadások rendezésével, újságcikkek útján és jó tervek készítésével nem oktatnák és tájékoztatnák a közönséget. Ezzel adják meg az alapját annak, ami a Balaton mellett, mint fejlődés kimutatható.”

Na de lássuk az épületeket!

Nyaraló Balatonkenesén, a Felvonulási tér kialakítása miatt 1951-ben lebontott Regnum Marianum templomot is tervező Kotsis Iván 1934-es munkája

Dr. Bölcs Gyula belügyminisztériumi tanácsos háza Siófokon, a Zürichben dolgozó Vály Imre terve alapján

Fehér Imre: Radó István hétvégi háza Siófokon

A Veszprém képét átformáló Linczmájer György terveit dícsérő Koós-villa, Balatonalmádi

ifj.Takács János Balatonalmádiban megvalósult nyaralóépülete

Stréberl András siófoki pihenőháza, Fehér Imre alkotása

Édes Jenő “teljeskényelmű nyaralója” Balatonszepezden, illetve Móricz István balatonfüredi háza, a közel félezer házat tervező Káldy Ferenc munkái

Szilassy Lajos három balatonfenyvesi épülete

Varga András keszthelyi építőmester tóparti kockája

Rathing Ferenc munkái: a Solymár Lajos m. kir. egészségügyi tanácsos pihenését elősegítő “Mosoly országa”, saját nyaralója, valamint Hangay Rupert esperes-plébános és Mendly Gyula háza

Wenczel József apróbb, Balatonmáriafürdőre megálmodott otthonai

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.