Kultúra

Eladó a magyar modern építészet legszebb zsákutcájának egy darabja

Eladó a magyar modern építészet legszebb zsákutcájának egy darabja

A Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen álló ház kívülről nézve nyolcvanöt évvel repít minket vissza az időben. Negyedmilliárdért pedig a miénk is lehet.

Az Ördög-árok és a Pasaréti út közé szorult Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a főváros építéstörténetének egyik legkülönlegesebb példája, hiszen az 1927-ben elkészült stuttgarti Werkbundsiedlung ötletét adaptáló, egymáshoz stílusában jól illeszkedő, mégis különböző építészek által tervezett villák országos viszonylatban is egyedülálló projektként próbálták bemutatni a magyaroknak a Bauhaus, illetve a modernizmus eszméjét.

Az 1,08 hektáros területen 1930-1931-ben tizenhat családi, illetve három ikerház épült, melyek mindegyike földszinti vagy emeleti teraszokat is magában foglalt.

A terveket a kor legzseniálisabb építészei készítették, így Vágó László, Wälder Gyula, Bierbauer (Borbíró) Virgil, Kozma Lajos, Wellisch Andor, Molnár Farkas, Gerlóczy Gedeon, Fischer József, Barát Béla és Novák Ede, vagy épp az első magyar olimpikonból lett építész, Hajós Alfréd.

in: Tér és Forma, 1931/10, p.321

A frissen elkészült házakról Genthon István így írt a Napkelet 1931-es számainak egyikében:

„Néhány héttel ezelőtt kinn a Pasaréti-út oldalában megnyílt egy kiállítás: házak bemutatása. Egy vállalkozó cég egész utcányi villát épített fel s azokat együttesen bemutatta a közönségnek. Az utca a napraforgóról kapta a nevét s a név ezúttal szimbolikus. A modern házak hatalmas ablakai a Nap éltető sugarait várják, bárhonnan jöjjön is az, úgy vannak építve, hogy befogadhassák. Napfény és levegő, egyszerűség és tisztaság, praktikum és mindezekből folyó egészség kell a mai embernek. A Napraforgó utca házai, melyek felépítésében a mai magyar építésztársadalom színe-java működött közre […] a nagyvárosi ember természet- és saját otthon utáni sóvárgását akarják kielégíteni, jól és olcsón. Ezt a nemes munkát nem érheti gáncs még akkor sem, ha valakinek nem szívügye az új stílusú építészet.”

Az épületek, illetve környezetük ma szép állapotú, köszönhetően a műemlékvédelem határozott kiállásának az eredeti állapotok fenntartása érdekében, hiszen az épületek mind egy szálig műemléki státuszt élveznek. Ez persze önmagában még nem jelenti azt, hogy állapotuk mindig is tökéletes lesz, de az utca tökéletes példa arra, hogy a rendszer képes jól működni.

A házak közül az elmúlt években több is feltűnt az ingatlanpiacon, a száz négyzetméteres terasszal büszkélkedő Fischer-épület, a Borbíró Virgil-féle Konti-villa, és az ifj. Masirevich György által megálmodott, 2014-ben gazdát cserélt épület, melyben ezeket a teljes belső felújítás után készült fotókat látva akár egy időgépben is érezhetnénk magunkat.

Néhány nappal ezelőtt azonban újabb épület tűnt fel az ingatlanoldalakon: a Novák Ede és Barát Béla tervei szerint épült 22. számú ház, ami röpke negyedmilliárd forint (igen, 250 millió) átadása után várja új gazdáját:

A praesensperfectum nevű mikroblogger által felfedezett hirdetés szűkszavú leírása nem igazán mesél sokat a 210 négyzetméteres épületről:

Igazi különlegesség Pasaréten! Megvételre kívánunk egy Bauhaus villát, amit a legapróbb részletekig, a legkiválóbb ízléssel és a Bauhaus jelleget teljesen megtartva újítottak fel. A ház okos ház, mennyezeti és fali hűtés és fűtés található benne hőszivattyúval. Azoknak ajánljuk, akik egy egyedülálló, kiváló helyen lévő ingatlanban képzelik el új otthonukat. Nézze meg ezt a mai ingatlanpiacon egyedülálló lehetőséget!

A belső képeket látva (melyeket sajnos itt nem tudunk megmutatni, de a hirdetésben természetesen elérhetőek) azonban nem vagyunk egészen biztosak benne, hogy az teljesen megtartotta a Bauhaus-jelleget, hiszen a – remélhetőleg nem a szobákat elválasztó falak jó részének kibontásával keletkezett – tér bútorai, illetve díszei sokkal inkább a New York-i art deco, illetve a hedonizmusba átcsapó glamour stílus jegyeit viselik, sőt, az egyik képen még egy Eames Lounge Chair, valamint ottomán is feltűnik. Mindezek mellett sajnos az eredeti bejárati ajtó, illetve az amellé elhelyezett két, csővázas Breuer Marcell-szék sem teszi hitelessé a belsőt, sőt, az íves ajtó egyenesen stílusidegennek tűnik ebben a környezetben. Szerencsére az utcán, vagy a kertben állva mindebből semmi sem látszik:

Reméljük, az épületnek a jövőben is gondos gazdája lesz, és egyszer talán stílusazonos berendezési tárgyakkal lesz tele!

Az épület külső fotói a Wikimedia Commons tárából származnak.
Olvasói sztorik