A mai Szent István körúton a Buda és Pest 1873-as egyesítésekor húzódó üzemek, az Árpád, az Unió, a Haggenmacher-féle, illetve a Buda-Pesti gőzmalom, illetve a Király sörfőzde és a Nagy sörcsarnok területétől északra eső utcák – a mai Újlipótváros – csak a XIX. század utolsó két évtizedében kezdtek beépülni, a ma itt álló, számos esetben koruk luxusát tükröző bérházak legtöbbje azonban a két világháború közti kor gyermeke.
A Pozsonyi út 40. (ép.: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, 1935-1936) lépcsőháza / fotó: Vincze Miklós/24.hu
A historizmus, a szecesszió, az Art Deco, illetve a Bauhaus szellemében épült házak legtöbbje öt-hat emeletes, első lakói pedig a Lipótvárosból érkező baloldali zsidók voltak. A Városi Levegő az Újlipótvárost a zsidókhoz kötő – egyébként hamis – városi legenda gyökereit vizsgálva rámutat, hogy igazán alacsony az elköltözés aránya, a terület pedig némi túlzással szeparált városként működik a városban:
A pesti oldal legdrágább ingatlanáraival rendelkező, csodás bérházakkal teli városrészben épp ezért is meglepő látvány találkozni a második világháború, illetve az azt követő évek nyomaival, így az épületek lábazatán ma is látható, óvóhelyek felé mutató fehér nyilakkal:
A Gyöngyház utca (12.) és a Hegedűs Gyula utca sarkán álló, jó eséllyel a második világháború éveiben született bérházon azonban mégiscsak ez a helyzet, hiszen a Hegedűs Gyula utca felé néző oldalhomlokzaton ma is olvasható:
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
A Magyar Kommunista Pártra utaló felirat már közel hetven éve díszíti az épület falát, hiszen a Szovjetunióból hazatérő kommunisták által 1944. november 5-én alapított MKP-t 1948. június 12-én magukba olvasztották a Nemzeti Parasztpártot, majd egyesültek a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot (MSZDP), és megszületett a sztálinista utat követő Magyar Dolgozók Pártja.
Na de hogyan szólt a teljes felirat? A választ a Google Street View legkorábbi, 2011-es felvétele adja meg:
A párt az újjáépítést a földreform és a vasút helyreállítása mellett fő feladatának tekintette, ennek fényében nem is meglepő, hogy az egykor vörösen izzó betűkkel felírt firka itt is megjelent.
“… az a párt éri el a legnagyobb sikert, amely vezet az újjáépítésben” / in: Szabad Nép, 1945. augusztus 14., p. 2.
A szín egy 2012-2013-ban végzett lemosási kísérlet során már a múlté lett, de a betűk nagyon ragaszkodtak a kőhöz, így a mondat ma is teljes hosszában olvasható lenne, ha egy másik mosás során nem tüntetik el az újjáépítés szó majdnem teljes egészét.
Kérdés, hogy miért nem használták a teljes feliraton a láthatóan hatásosabb, a teljes kőlapot megtisztító megoldást, de ez persze nem is túl nagy gond, hiszen abban az esetben ma már csak fotókon maradt volna fenn a magyar történelem háború utáni szeletének az újlipótvárosiak számára minden bizonnyal szerves része.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Egy hasonló felirat néhány méterrel arrébb is felbukkan – a szomszédos Hegedűs Gyula utca 27. pincehelyiségben működő kozmetikájának bejárata mellett még vörösen, de a szomszédjánál jóval halványabban látszik egy felirat:
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Hogy mi ellen? Erre sajnos a Google Street View sem tudja a választ.
