A Budapest ostroma alatt, egy légoltalmi óvóhelyen megismerkedett Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály két évtizedes munkával létrehozott, a fővárosi szleng két évszázadát, de leginkább a millennium, illetve a második világháború közti évtizedeket százezer szóban összefoglaló szótára csak 1996-ban, több mint ötven évvel az ötlet megszületése után jutott el a kiadóig, elsőként a szerzőpáros más, szlenggel kapcsolatos, személyes, tudománypolitikai, vagy épp személyeskedő okokból a publikáció lehetőségétől távol tartott munkái közül.
A jó ideje a Magyar Elektronikus Könyvtárban is elérhető szótárból most összegyűjtöttük a legfurcsább, Budapestre, annak épületeire, intézményeire és műintézményeire, vagy épp embereire vonatkozó szavakat.
I. Budapest
Cérna-korzó A József körútnak a Baross utca és az Üllői út közötti belső köre. [Fiatal varrólányok sétálgattak itt, innen a gúny. cérna.]
Csaló-köz 1. A Teleki tér. [A volt ócskáspiac után, ahol az adásvételnél csaltak.] 2. Az I. kerületi Donáti köz, Donáti lépcső. [Ismert bordélyház volt itt évtizedekig 1930 előtt, ahol a férjek megcsalták feleségüket.]
Kerek Oktogon tréf Körönd. [Hasonlítaz Oktogon térre, csak nem szögletes, hanem kerek.]
Kibanya tréf Kőbánya. [Az anekdota szerint egy először Budapestre utazó vénasszony ijedtében leszállt Kőbánya vasútállomáson a kalauz kiáltására, mert úgy értette, hogy Ki, banya!]
Mafla-sarok A Ferenciek terén a templom bejárata előtti térrész. [Vasárnap délben kiöltözött fiatalemberek csoportokba verődve álldogáltak, és nézegették a templomból jövő nőket.]
II. Épületek
Magtár A budapest Műszaki Egyetem három új épülete a Petőfi híd budai hídfőjénél. [Általános vélemény szerint csúnya, magtárszerű épületek.]
Snejderfírek A Vörösmarty téri volt Gerbeaud-épület és a hozzá csatlakozó épületek tömbje 1880 körül. [Ném. Schneider ‘vágó’ + ném. Viereck ‘négyes sarok’.] Schneider-Viereckkörülbelül annyit jelent, mint a “vágók” négy sarka. Négy hatalmas, ma is meglévő sarok-bérpalotából állt ez a négyzet: mindegyikének tulajdonosa a néphumor szerint mesterségéből kifolyóan “vágott”. Az egyik háziur sebész, a másik hentes, harmadik szabó és a negyedik bank, amely couponokat vág. (Balla: Kávéforrás 51).
III. Szórakozó- és étkezőhelyek
almavári-babári Kávéházi vendég, aki nem fogyaszt, csak a helyet foglalja. [Alma ‘semmi’ + a senkiházi-féle kifejezések analógiájára -vári + bab ‘kis értékű pénz’; valójában almavári-babvári lenne.]
apák boltja tréf Italbolt. [A csecsemőkelengyét árusító “Anyák boltja” név után, mert a férfiak, az apák ide jártak.]
bableves(csárda) Hajnalban nyitó kocsma. [A reggel záró kocsmákból, mulatókból kiszorult korhelyek részére bablevest szolgáltak fel.] Bablevesből jött: Hanyagul öltözött, gyűrött vendég.
Büdösmarti tréf A volt Vörösmarty mozi. [Régi mozi, ahol a rossz szellőztetés miatt mindig rossz volt a levegő, tehát büdös]
csöngetős mozi Harmadrangú mozi 1935 előtt. [Régen a filmdarabok 10-12 felvonásra tagozódtak, és vetítéskor mindenfelvonás után szünetet tartottak; a zugmozikban a gyakori szüneteket előzetesen csengővel jelezték, hogy a hirtelen kivilágítás ne hozza kellemetlen helyzetbe az összebújt szerelmespárokat.]
kecskeméti páholy tréf A Nemzeti Színház karzatának legrosszabb ülőhelyei. [A karzat középső üléseiről nem lehetett jól látni a lelógó nagy csillár miatt, ezért az odakerült pesti diákok a karzat jobb helyére került vidékieket átültették ide, mondván, hogy az a kecskemétiek helye.]
Kurvaléria Valéria kávéház a József körút és Üllőiút sarkán. [Kurva Æ Valéria, mert sok ledér nő járt ebbe a kávéházba.]
makheci Zugkocsma. [< Makkhetes.]
makkhetes Kiskocsma. [A kocsmák gyakori “Makk Hetes” cégéréről.]
Neszepicsa-csárda A Rákóczi út és Szövetség utca sarkán volt reggelig nyitva tartó kocsma 1928 előtt. [Obsz. célzás arra, hogy sok olcsó árú kéjnő sürgölődött és ajánlkozott a kéteshírű vendégek között.]
IV. Egészségügyi intézmények
Alföldi hotel Az Alföldi utcai menhely.
Aranylavór, Dagály(sztrít) A Dagály utcai Szabadság strandfürdő.
kakatomba Földalatti nyilvános illemhely. [A föld alatt van, mint a katakomba volt, szójáték a kata — kaka hasonlóhangzású szópárral.]
szarándok tréf Utcai nyilvános illemhely látogatója. Mennek a szarándokok a kakatombába ‘a földalatti illemhelyre mennek szükségletre’.
Újházileves tréf Gellért hullámfürdő. [Mint a híres Újházy tyúklevesben, ebben a “lében” is sok tyúk, azaz ‘(ledér) nő’ úszkált.]
V. Közlekedés
bikavonat A balatoni üdülőhelyekre a fővárosból indított hétvégi vonat. [A Balaton mellett üdülő feleségükhöz utaztak ezzel a férjek.]
börgő Egyfogatú bérkocsi. [A bőrülés, bőrernyő + zörgő, mert a vasalt kerekek zörögtek a kockaköveken.]
kalóz néni Kalauznő.
makszizás A kalauz csalása a kültelki hosszú autóbuszjáratokon, amikor a pénzt elveszi, de az utasnak nem ad jegyet.
porcelánfuvar A bérkocsi céltalan bolyongása szerelmespár szolgálatára. [Vö. bécsi ném. Porzellanfahr ‘ua.’, mert olyan lassan, lépésben hajtott, mintha törékeny árut, porcelánt szállított volna.] Olvasó, ha a Stefánia-ut külső részén… egy konflist (látsz)… emelj kalapot, mert ebben a lefüggönyözött konflisban Afroditének áldoznak, — porcellán-fuvar képében (Tábori–Székely: Erkölcstelen Budapest 47).
prolibusz tréf Trolibusz.
stuka Négytengelyes, gyorsjáratú, egy kocsiból álló, csukott villamoskocsi 1940 után. [A fékezéskor olyanféle hangot ad, mint a ném. zuhanóbombázó repülőgépek a második világháborúban + nagy gyorsaságuk.]
VI. Rendőrség, bíróság, börtön
ávómária-tér Jászai Mari tér. [A Jászai Mari téren volt az ávó (államvédelmi osztály) palotája + szójáték az Ave Mariával.]
bőregér Motoros rendőr 1930 után. [Az újonnan bevezetett bőrruhájuk után.]
egeres A budapesti toloncház földszinti helyiségei, ahol az újonnan érkezőket gyűjtik. [Sok egér volt bennük.]
emeletes paraszt, emeleteszsaru Lovasrendőr.
gumizsaru Kerékpáros rendőr.
Hotelmarkó A budapesti törvényszéki börtön a Markó utcában.
káposztáskocsi Lovaskocsi rabszállításra. [A káposzta tolvajnyelven ‘futás, menekülés’.]
két tojás pohárban tréf A forgalmasabb útkereszteződésekben üvegborítású tornyocskában ülő közlekedési rendőr. [Célzás arra, hogy a rendőr férfi.]
majomketrec Közlekedési rendőrtorony, női rendőrrel.
vízcsattantó Rendőrellenőr. [Előtte a rendőrök előírás szerint lábcsapkodással álltak vigyázzba, ami esőben vagy locsolás után sárfrecskendezéssel járt.]
zríkígyó Prostituáltak sorbanállása a budapesti főkapitányság előtt az egészségi lap megújításáért.
VII. A budapesti ember
a nemzet bárója Kávéházi ingyenélő. [Ilyen tipikus alak volt a múlt század közepén Bizay, aki aláírása után — úgy volt olvasható, hogy B. Zay — kapta a báró titulust. Bizay volt a nemzet bárója — mert a nemzet tartotta el — és figurája után nyerte a többi ingyenélő ezt a nevet.]
barlanglakó Lakás nélküli csavargó. [A városkörnyéki dombok barlangjaiban húzták meg magukat részben lakáshiány, részben a rendőrségi razziák miatt.]
bőrfejű Budapesti tűzoltó. [Kemény bőrből készült csákójuk volt.]
hónaljkereskedő Kapu alatt, utcán titkon áruló, áruját a hóna alatt cipelő zugkereskedő, csaló.
hónaljüzlet Kapu alatti zugüzlet.
kávéházi-konrád A háború mozzanatait fontoskodva, tudálékosan, bennfentesen, jól értesülve magyarázgató kávéházi mindentudó. [Conrad von Hötzendorf osztrák-magyar vezérkari főnök neve után.]
lövöm a csikket Igényt tartok a cigarettavégre.
orbán Bolond, eszelős. [Egy Orbán nevű bolondról.]
VIII. Személynevek
Adirokkant Földessy Gyula, Ady Endre életrajzírója. [A hadirokkant hasonló hangalakjára + Adyról írt tanulmányt, melybe szinte belerokkant.]
Agyibagyi Ady Endre. [Szójáték. Ady — agybaj + Bandi — bagyi.]
Cep Pecz Samu építész, műegyetemi tanár.
Citromzauer Romsauer Lajos budapesti műegyetemi tanár. [Szójáték a ném sauer ‘savanyú’ + citrom és Romsauer szavakkal.]
Hosszú Krúdy Gyula. [Magas termetéről.]
IX. Egyéb szavak
gőztehén A Központi Tejipari Vállalatok telephelyeinek neve.
körúti dolog Közönséges, nem finom, nem előkelő. [Az előkelő belvárosi üzletekkel ellentétben a körúton közönségesebb boltok voltak.]
Nyolcóresz tréf A 8 Órai Ujság estilap gúnyneve. [Nyolc + jid. córesz ‘szegénység, szorultság’.]
Pfujság tréf Az Ujság című budapesti napilap.
X. “Visszanevek”
a vakok intézete javára (Kártyamondás, ferbliben vakon híváskor.)
hotelmautner A szabad természet (ahol nyugodtan szerelmeskedhettek a párok, vagy meghúzhatták magukat a hajléktalanok). [Mauthner Ödön vetőmag-kereskedő volt, így nevéhez lehetett kapcsolni a növényekben gazdag zöldövezetet.]
rottenbiller Hosszas keverés kártyában. [RottenbillerLipót (1806–1870) budapesti polgármesterről, aki kártyakeverés közben halt meg.]
zugliget Törvénytelen valutakereskedelem. [A zugkereskedelem–Zugliget hasonló hanglakjáról.]
XI. Budapesti szólások
Annyi baj legyen, csak a villamos menjen! (Vigasztalás kis bajra). [Az első világháború idejéből, célzással az akkori gyakori villamosszünetelésekre.]
budapest három (Családi figyelmeztető, ha valamit nem akarnak gyerekek előtt elmondani). [Budapest III. rádió nem volt, de így nevezték a külföldi magyar nyelvű adásokat.]
Csak a lába kifele. (Tréf. mondás 1896 előtt, ha a túlzsúfolt közlekedési eszközökön kevés hely volt). [A régi budapesti lóvasúton hirdetés volt olvasható: “Chocolade Küfferle”, amit az egyszeri vidéki asszony így olvasott, és az anekdota szerint ennek megfelelően kilógatta a lábát.]
Ez a város fürdőváros! (Olyan ember mondása, aki pénzét elvesztette, kártyán kifosztották). [Ti. befürdött ‘pórul járt’.]
Ez nekem nem kávéház! Nem tetszik az ügy, nem érdekel.
Hordozzák körül a kezedet Szent Istvánkor! (Tréf. mondás, kártyában a rossz lapot osztónak mondják).
A kabátom a harmadik fogason függ. 1. (Pesti hamiskártyások figyelmeztetik így egymást, ha idegen került közéjük). 2. (Figyelem felhívása hamiskártyások közt a kifosztható áldozatra). 3. (Terc a kártyában).
Meghaltam és vidéken vagyok eltemetve Nem akarok találkozni vele, nem fogadom, nem beszélek vele.
pénztáros az ingyenuszodában Nincs állása, foglalkozása.
