Esetleg Vin Diesel? Vagy Stallone? Schwarzenegger? Esetleg inkább Dolph Lundgren-párti vagy? És mi lesz Jackie Channel? Rendezzük ezt el még most, még a Halálos iramban 8 előtt, amelyben ugye várható egy komolyabb bossfight Statham és A Szikla között – meg még ki tudja, mi minden, ami átértékelheti az akciósztár-toplistát. Az indulók mindegyike mellett és ellen is fel lehet hozni érveket, így a verseny komoly – ha barátságos is, minthogy ezek a fiúk kézen-közön mind nagyjából világi haverok. Lássuk, melyikük miért lenne méltóbb az akciósztár-koronára.
Vin Diesel
Az akciósztárnak alapkelléke, hogy kemény legyen, mint a kád széle – ezt Vin Diesel is csípőből hozza, ráadásul neki emellett van egy olyan kölykös csintalanság a fején, ami nem gyakori a magafajta ötvencentis bicepszű pasik között, ráadásul ennek is köszönheti, hogy jobb napjain harmincnak is alig saccolnánk – pedig a jó öreg Xander Cage idén már ötven éves lesz. Mi ezért a kölykösségért, valamint az extrémsportos lazaság miatt ültetnénk az akciótrónra.
Sylvester Stallone
Itt van mindjárt egy súlyosan topesélyes színész. Sly ugyanis nem csupán nagyon kemény, halál laza, és általában, hozza az összes akciószínészes alaptulajdonságot, de még egy igazi inspiráló személyiség is, akinek életútja példát mutathat néhány kanapén tespedő nyikhajnak. Stallone ugyanis nagyon mélyről indult, és nem repült a szájába a sült galamb, kőkemény munkával küzdötte fel magát. Itt írtunk erről bővebben.
Arnold Schwarzenegger
Mégis, ki vagy mi lehetne menőbb és keményebb, mint a Terminátor? Nem sokan, ha egyáltalán bárki. Szóval Schwarzie már csak ezzel is komolyan kiérdemelné a trónt. Ráadásul neki van két komoly pluszpontja: egyrészt értékelhető komikusi vénája is van, gondoljunk csak a klasszikus Ovizsarura, esetleg az “annyira rossz, hogy az már jó” Juniorra, melyben Schwarzie, ugye, állapotos. Másrészt az amerikai közélet alighanem keményebb, mint bármelyik akciófilm sztorija, ő márpedig ebbe beleállt, sőt, még elnöki ambíciókat is említett nemrégiben…
Dolph Lundgren
Ő ugyan már a puszta állkapcsáért érdemelne valami előkelő helyet ezen a listán, de azért vannak itt érdemibb eredmények is. Lundgren világklasszis karatés volt – és mindezt úgy, hogy mellette toptanuló volt a vegyészmérnöki karon, olyannyira, hogy a híres Fulbright ösztöndíjat is elnyerte – majd nekivágott a színészkarrierjének, hogy aztán a Rocky IV örökre elvonja őt a mérnöki szakmától. Nem is csoda, ahogy Sly ellenfeleként bejön, majd végigfeszíti a szovjet himnuszt, azt nem lehet, csak az epic jelzővel illetni.
Jackie Chan
Ugye, nem kell magyaráznom, miért érdemelné meg a trónt Jackie Chan, aki nem csak mindörökre naggyá tette a keleti harcművészes filmeket, de eleve, a zsáner megszületésében is komoly szerepet vállalt Bruce Lee-vel közösen (aki pusztán azért nem szerepel e listán, mert már nem él). Jackie Chan legendáriuma alig kisebb, mint egy-egy mitológiai hősé, hogy mennyi csontja tört, és mennyire használt vagy nem használt dublőrt – ezen a megható videón pl. az összes kaszkadőrével egyszerre találkozik – , azt hosszan sorolhatnám – de nem akarok meggyőzni senkit.
Chuck Norris
Kell ide írnom bármit érvként? Amikor Chuck Norris olyan kemény, hogy egész vicc-szubzsáner született keménységének dicséretére? Nem mernék, még a végén én is szereplőjévé válok valamelyiknek.
Keanu Reeves
Szokatlan név itt a nagyok között, de miért ne adhatnánk esélyt az új generáció tagjainak, főleg, hogy Keanu Reeves az utóbbi pár évben gyakorlatilag összesen kettő darab akciófilm – a John Wick két része – elkészítésével bejelentkezett zsáner legjobbjai közé. Persze Keanu előtte is csinált már hasonlót, ha eltekintünk a szépfiús románcoktól, mint az – egyébként személyes nagy kedvencem – Édes november, akkor ott van mindjárt a Mátrix-trilógia, amelyben kiválasztotthoz méltó közel- és lőfegyverharcok egyaránt gyakran megestek.
Dwayne Johnson
Leleplezem magam: nekem ő a kedvencem, ha nem is azért, mert mekkora király akciófilmes, netán micsoda színészi őstehetség – A Szikla egyszerűen haláli jó fej. Felküzdötte magát, pedig voltak vad évei, és a sport és fegyelem révén épített akkora testet, hogy meglett testépítőknek is nagyjából a nagytesójára hasonlít, és akkora sikert, amiről igen sokan álmodoznak, s mindezt szívből hirdeti is, ezzel alighanem felemelt már néhány lecsúszás szélén egyensúlyozó fiatalt. És miközben egy tündéri bumburnyák, mégis, villant egyet a szemén, és a szar is vigyázzba áll az ellenségben, még ha az mondjuk a nagy Jason Statham is.
Jason Statham
És akkor ha már Statham, nyilvánvaló, hogy őt sem hagyhatjuk le erről a listáról, mi több, nagy esélyét látom, hogy a végéna top 3-ban végez majd. Nála megvan minden, kigyúrt test, tesztoszterontúltengéses kopaszodás, és olyan baltaarc, hogy újfent szerencse, hogy ez a mi Jasonünk inkább a filmezésbe tolta az energiáit, és nem mondjuk utcai bandaháborúkba, mert ott bizony aligha lenne benne finomkodás. Amint a filmjeiben sincs. Van is ezer indokunk, amiért imádjuk.
Bruce Willis
Neki gyakorlatilag az a szerencséje – vagy balszerencséje, viszonyítás kérdése, hogy kicsikét tehetségesebb színész, mintsem hogy egyetlen filmzsánerben foglalkoztassák, így összegészében Bruce Willis sokkal híresebb és sikeresebb, mint e listán sorakozó társai, viszont ha csak az akciófilmes műfajt nézzük, akkor meg ugye, kemény-kemény, de azért vannak nála keményebbek. Persze azért a Die Hard-filmekkel olyat alkotott, ami még évtizedekig fényesen ragyog majd a zsáner egén, ezt nem tagadhatjuk el.
Jean-Claude Van Damme
Egy újabb Feláldozható, minden ’80-as – ’90-es évekbeli kisfiú példaképe, a hiperszuper akrobatikus, hajlékony, mégis betonkemény csihipuhi-művész, a Kickboxerrel világhírűvé vált belga még ma is hasonló lendülettel filmez, mint legjobb éveiben, hát istenem, mindenkinek kell egy rögeszme: neki a harcművészes filmek akadtak be – rajongóinak nagy örömére.
Steven Seagal
Ó, az Ezerarcú! Ja, nem. De nem is érdekel senkit, hogy Seagal legelső filmje, a ’88-as Nico óta ugyanazt az egy arckifejezést alkalmazza, mert hát ki figyeli az arcát, miközben épp a pórusaiból is a kíméletlen macsóság árad. Seagal amellett, hogy a zsáner egyik arca, egyértelmű, hogy színészi karrierjén túl is színén viseli a harcművészes filmek sorsát, minthogy kevés kivétellel az összes filmjében producerként is dolgozott. És még muzsikál is! Együtt Putyinnal is, de ebbe most ne menjünk bele…
Wesley Snipes
Sajnos amikor az akciófilmek aranykora tombolt, valamiért még a mainál is élénkebben tartotta magát az enyhén rasszista elképzelés, miszerint a fekete színészeket tartogassuk csak a komikusabb szerepekre. Micsoda pazarlás ez, ha belegondolunk, hogy a feketéket izmos, atletikus alapfizikumuk pont hogy ideális akciófilm-színésszé tehetné őket. Ehhez képest igazán nagy nevet a fekete akciószínészek közül mindösszesen Wesley Snipesét találjuk, aki már a ’80-as évek óta szerepel filmekben, mégis a ’95-ös Penge tette igazán naggyá. Kemény, dögös figura, ráadásul plusz pont, hogy a Penge-filmekben úgy kezelik a vámpírokat, ahogy arra az Alkonyat-láz óta sokan vágyunk.
Mel Gibson
Oké, Gibson papa az utóbbi években bőszen dolgozik azért, hogy imidzsét színésziről rendezőire hangolja át, de azért Krisuztus-film ide, Oscar-jelölt háborús mozi oda, nem feledhetünk el csak úgy három évtizednyi akciófilmes karriert, főleg úgy, hogy abban olyan címek vannak, mint a Halálos fegyver, a Mad Max vagy A rettenthetetlen. Naná, aki skót szoknyában is kemény, az TÉNYLEG kemény.
Nicolas Cage
Nem gondoltátok, hogy lemarad a listáról Cage, az univerzum legérthetetlenebb színésze, aki annyira nem tudott mit kezdeni a filmes családi hagyományokkal, hogy gyorsan igent mondott mindenre az érdemibb szerepektől a legalja ZS-filmes bohóckodásokig. 2013-ban a Joe-val például mutatott valamit, amire képes lenne, ehhez képest Szellemlovas-szintű nevetséges őrületekre pazarolta el magát. Bár tény, hogy nem sikítva röhögni saját magán, amint erőseb B-kategóriás CGI-jal lángoló koponyával motorozik… az is teljesítmény.
De most már elég a beszédből, itt az ideje dönteni. Szavazz!
Kimaradt a listáról a kedvenced? Írd meg kommentben.
