A hétkezdet sokszor akár egy lórugás vagy egy sorozás a gyomorra. Utóbbit fejti ki bővebben az Ong-bak – A thai boksz harcosa, egy harcművészeti klasszikus Thaiföldről az utolérhetetlen Tony Jaaval a főszerepben. Egy kis halászfaluból ellopják a Buddha-szobrot, hogy a bangkoki maffia vezérének kedveskedjenek vele. A falu hős bajnoka, a thaibokszoló Ting ezért elindul a nagyvárosba, hogy visszaszerezze a szent szobrot – tisztára, mint egy magyar népmese, csak több könyökös és térdrúgás van benne. 21:00, film+
Christian Duguay Szent Ágostonról meg Coco Chanelről csinálta legutóbbi filmjeit, de 1995-ben még egy Philip K. Dick-regényt dolgozott fel Screamers – Az elhagyott bolygó címmel. 2078-ban vagyunk, egy bolygón az élet eléggé rossz passzban van, minden csak sivatag és hőség. Az emberiség a föld alá szorul, és egy védelmi organizmust dolgozott ki, amely azonban – szokás szerint – önálló életre kel. Sikerül-e túlélnünk? A negatív utópiák kedvelői megtudhatják 21:00-tól a Filmmúzeumon.
Vannak filmek, amelyek nem biztosan esztétikai értékeik miatt fontosak, hanem mert áttörtek egy falat, jelentettek valamit a társadalomnak – ezzel azt is jelezték, hogy vannak filmek, amelyek a szórakoztatás mellett/helyett más funkciót is betöltenek. Ilyen film a Philadeplphia – Az érinthetetlen is, amelyben Tom Hanks alakított maradandót (Denzel Washingtonnal, Antonio Banderasszal, Joanne Woodwarddal), és a film (Bruce Springsteen és Neil Young által szerzett) zenéje is kultikus lett. A téma pedig az AIDS, a HIV-pozitívek kirekesztése, ami 1993-ban forró téma volt a betegség elterjedése kapcsán kialakult pánik miatt. A főhős jogászt kirúgják az állásából AIDS-betegsége miatt, de más, koholt vádak alapján. Ezért pert akar indítani, ám az nem olyan könnyű – még az ügyvédjét is meg kell győznie igazáról. Jonathan Demme filmje. 21:15, Viasat3. (Érdekes, hogy bár a film az előítéletek ellen harcolt, a meleg főhős szerelmi jeleneteinek bizonyos részéről már azt gondolták az alkotók, hogy kicsaphatják az amerikai középosztálynál a biztosítékot, ezért kivágták őket.)
A magyar katonai erények legendásak, de lehet, hogy nem aktuálisak. A Rohamlövész című film az egyik legkeményebb mai magyar katonai kiképzésről szól, ahol konkrétan orrvérzésig kell gyakorolni, küzdeni, tanulni, erősödni. Nem csoda, hogy 90%-os lemorzsolódás mellett 2002 óta csak 57 lövészt avattak – kicsi, de erős kontingens. Erről egyébként eszembe jut, hogy amikor a finn-szovjet háború idején stikában egy magyar alakulatot akartunk küldeni a finnek megsegítésére (stikában, mert nem akartuk a németeket felbosszantani, akik akkor épp örök meg nem támadásban voltak a szovjetekkel, ahogy mi nemsokára Jugoszláviával is – majd őket támadtuk meg először), a toborzás nehezen ment, mert kevés alkalmas katonát lehetett találni. Szóval a magyar katonai szellem szerelmeseinek – 23:05, hírTV.
2007-ben a SZFE rendező szakos végzős hallgatói (Kis Anna, Lakos Száva, Szilágyi Zsófia, Horváth Lili) az akkori fiatalokat kérdezték történelmi eseményekről, Budapest ostromáról. A kérdés azért is érdekes, mert 1998-ban Ungváry Krisztián azzal lett médiaképes történész, hogy a témában publikált monográfiája átértékelte az addigi felszabadulás-megszabadulás-retorikát, tehát a múlt megtélésének változása akkoriban a közélet egyik érdekes témája volt. De mivel ez ma már a rétegek rétegének a rétegét érdekli, a műsor 0:10-kor kezdődik a Duna TV-n.
