Vang Ji, Kína külügyminisztere közölte az iráni külügyminiszterrel egy hétfői telefonhívásban, hogy Peking támogatja Teheránt abban, hogy meg tudja védeni magát az amerikai és izraeli támadásoktól.
Vang arról beszélt Abbász Aragcsinak, hogy Kína és Irán között hagyományos barátság van, és támogatják, hogy Irán megvédje a szuverenitását, a biztonságát és a területi integritását. Kína sürgette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy hagyjanak fel a támadásokkal, de részleteket nem árult el arról, milyen módon kívánja támogatni Iránt.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, miután közlésük szerint iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményüket is.
A vállalat ismertette, hogy a Rász-Laffán és a Meszajíd ipari parkban levő létesítményeikről van szó, az ezeket ért támadás miatt áll le a termelés, aminek már csak a hírére emelkedni kezdtek a holland és brit nagykereskedelmi gázárak, csaknem 50 százalékkal.
A katari védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Teherántól 80 kilométerre északra Rász-Laffánban dróncsapás érte Katar legnagyobb LNG-előállító létesítményét, és szintén drón csapódott be az LNG-előállításban ugyancsak kulcsfontosságú Meszajídban egy erőmű víztározójába, Dohától 40 kilométerre délre. A támadásokban nem sebesült meg senki.
Oroszország állandó kapcsolatban áll Iránnal és a közel-keleti konfliktus által érintett többi féllel – jelentette ki a napi történések sűrűjében a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov.
„Folyamatos kapcsolatban állunk Irán vezetésével, és megvitatjuk az ország körüli helyzetet. Ugyanakkor folytatjuk a kommunikációt a konfliktus által érintett országok vezetésével is, beleértve a Perzsa-öböl államait is” – fogalmazott Peszkov az MTI szemléje szerint, hozzáfűzve azt is, hogy a Kreml szerint „nincs mit hozzátenniük” az orosz külügyminisztérium által Irán ügyében kifejtett állásponthoz.
A Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország rajta tartja a szemét és elemzi az amerikai–iráni tárgyalások eredményeit, és levonja belőlük a megfelelő következtetéseket. Egyúttal kifejezte a Kreml sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokon elért deklarált előrelépés ellenére a helyzet „közvetlen agresszióig eszkalálódott”.
Kérdésre válaszolva Peszkov elmondta még, hogy a BRICS-együttműködés (melynek mind Irán, mind Oroszország tagja) nem ír elő kölcsönös segítségnyújtást fegyveres agresszió esetén, mert más jellegű szervezet, és hogy Oroszország egyelőre nem lépett kapcsolatba BRICS-partnereivel az iráni helyzet miatt.
Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét.
A Forradalmi Gárda hírportálja, a Szepah által közzétett és a Fársz hírügynökség által is továbbított közlemény szerint az iráni fejlesztésű Haibar típusú rakétákkal hajtottak végre „célzott és meglepetésszerű” támadásokat a célpontok ellen.
A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, további részleteket később tesznek közzé.
A 2023 májusában bemutatott Haibar rakéta 2000 kilométer hatótávolságú, és 1500 kilogrammos robbanófejjel lehet felszerelni.
Szijjártó Péter szerint tovább romlik a közel-keleti biztonsági helyzet, az iráni támadások fokozódnak, és emiatt sorra hosszabbítják meg a légtérzárakat a térség több országában. A külügyminiszter hétfőn Budapesten tartott tájékoztatót, ahol elmondta: már 5059 magyar állampolgár regisztrált konzuli védelemre, és a szám gyorsan emelkedik.
A legtöbben – 2667 fő – az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodnak, ahol a légtérzár legalább kedd délutánig fennmarad, az Emirates addig biztosan nem indít járatokat. Hasonló korlátozások vannak Katar, Bahrein, Kuvait és Izrael felett is.
Szijjártó közölte: több ország hatóságai arra kérik a turistákat, hogy ne hagyják el szállásukat, és ne próbáljanak szárazföldi határátkelőkhöz menni, mivel az átkelés hosszú, a továbbutazás lehetősége pedig nagyon korlátozott. Bár Szaúd-Arábia és Omán légtere nyitva van, a repülőjegyek ára többszörösére emelkedett, és a kapacitások gyorsan fogynak.
Kuvaitban nem tudnak bemenni a diplomaták a magyar nagykövetségre
A miniszter szerint a helyzet Kuvaitban különösen súlyos: folyamatosak a támadások, az amerikai nagykövetség is találatot kapott, és mivel a magyar nagykövetség a közvetlen közelében van, a magyar diplomaták nem tudnak bemenni az épületbe. Izrael légtérzárát március 4-ig hosszabbították meg, innen szárazföldi útvonalon – Egyiptom vagy Jordánia felé – száz magyar már el tudott távozni.
Szijjártó arra is figyelmeztetett, hogy Libanonban is kialakulóban vannak harci cselekmények, és mindenkit arra kértek, mondja le az oda tervezett utazását. A Hormuzi‑szoros lezárása miatt a világ olaj- és LNG‑szállítása is akadozhat, ami szerinte komoly hatással lehet a globális energiaellátásra.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar külképviseletek folyamatos ügyeletben dolgoznak, a konzulok pedig rendszeresen küldenek értesítéseket. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek” – fogalmazott.
Fadel SENNA / AFP A FlyDubai légitársaság repülőgépei a dubaji reptéren 2026. március 2-án
A kuvaiti légvédelem véletlenül lőhetett le három F–15-ös amerikai vadászgépet hétfőn – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága alapján a BBC. A tájékoztatás szerint a gépek „látszólag baráti tűzharc” miatt zuhantak le a harcok során.
A parancsnokság azt is közölte, hogy a vadászgépek hatfős személyzete biztonságosan katapultálni tudott, állapotuk stabil. Kuvait elismerte az incidenst, az Egyesült Államok hozzátette, hálásak a kuvaiti védelmi erők erőfeszítéséért és támogatásáért.
A Telekom, a Yettel és a One rendkívüli roamingkedvezményekkel segítik a Közel-Keleten tartózkodó ügyfeleiket. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttük, melyik szolgáltató milyen kedvezményeket biztosít, és hogyan lehet élni velük:
Az iráni konfliktus miatt sok magyar rekedt a Közel-Keleten, a kedvezményekkel a szolgáltatók szeretnék biztosítani, hogy ügyfeleik gond nélkül tudjanak kommunikálni otthoni szeretteikkel ebben a nehéz helyzetben is.
Iránban 555 ember halt meg az amerikai–izraeli légicsapások szombat reggeli megindulása óta – jelentette a Vörös Félhold segélyszervezetre hivatkozva az iráni állami média.
A segélyszervezet tájékoztatása szerint az iszlám köztársaságban 131 települést ért légitámadás. A Fársz hírügynökség a Vörös Félhold tájékoztatása alapján hétfő délelőtt azt írta, hogy több mint 100 ezer ember vesz részt a mentésben országszerte.
(MTI)
Fariba / Middle East Images / Middle East Images via AFP Teherán légitámadás után 2026. március 1-jén
Kuvait védelmi minisztériuma közölte, hogy hétfő hajnalban több amerikai katonai repülőgép lezuhant, de a személyzet összes tagja túlélte a balesetet. A mentőcsapatok kimentették a legénységet, és kórházba szállították őket. A kuvaiti hatóságok az amerikai erőkkel együtt vizsgálják az eset körülményeit.
Egyelőre nem ismert az ok, de a térségben az elmúlt napokban Irán rendszeresen támadott amerikai bázisokat, így nem zárható ki az összefüggés. A közösségi médiában közzétett, helyszínhez kötötten hitelesített felvételeken egy vadászgép spirálozva zuhan le, miközben füst száll fel a gép hátuljából.
Az amerikai illetékesek egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre – írta a The New York Times.
Dróncsapás érte az éjszaka folyamán a brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légi támaszpontját, ahol csekély mértékű károk keletkeztek, az esetnek nem volt áldozata – közölte hétfőn a sziget elnöke és a brit védelmi minisztérium.
Ez az első támadás a brit katonai létesítmény ellen a területen a líbiai fegyveresek 1986-os rakétatámadása óta, és az incidens a konfliktus jelentős eszkalációját jelenti.
A köztársaság összes illetékes szolgálatánál riadó- és teljes harckészültség van
– mondta Níkosz Hrisztodulídisz elnök beszédében.
A Sahid típusú, pilóta nélküli légi jármű kisebb károkat okozott, amikor éjfél után három perccel becsapódott a katonai létesítménybe – tette hozzá. Kifejtette: „Szeretném egyértelművé tenni: országunk semmilyen formában nem vesz részt és nem szándékozik részt venni semmilyen katonai műveletben.”
Nem volt azonnal egyértelmű, honnan indították az iráni gyártmányú drónt. Két névtelenséget kérő forrás a Reutersnek elmondta, hogy a brit bázisok elfogtak egy második drónt. Bár a bázisokat brit szuverén területnek tekintik, Ciprus maga az EU tagja, és jelenleg a blokk rotációs elnökségét tölti be. Akrotiri, a kiterjedt part menti város, Limaszol délnyugati részén található, és az egyik a két bázis közül, amelyet Nagy-Britannia a sziget 1960-as függetlenné válása után megtartott.
A bázis katonai létesítményeken kívül a szolgálatban lévő személyzet családjainak is otthont ad. A támaszpont vezetése azt tanácsolta az Akrotiri közelében lakóknak, hogy egy „feltételezett dróncsapás” után további értesítésig maradjanak otthon, majd később hozzátette, hogy a nem nélkülözhetetlen személyzetet evakuálják, a többi brit létesítmény normálisan működik tovább. Akrotirit, amely Ciprus déli részén, egy négyzet alakú félszigeten fekszik, a múltban az iraki, szíriai és jemeni katonai műveletekhez vették igénybe.
