Irán lezárta a Hormuzi-szorost és elhúzódó háborúra készül, Trump szerint még el sem kezdték

Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsde legközelebbi, áprilisi jegyzésében 20,10 százalékkal emelkedett: 1 megawattóra 38,38 euróba került fél kilenckor, a hétfői kereskedés első 30 perce után. A gázár kezdetben ennél magasabban, 39,30 eurón is állt.

A gázjegyzés három hónapja 27,31 eurón, egy éve 36,83 eurón, két éve 28,64 eurón zárt.

(MTI)

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vasárnap este közös közleményben jelezte: készek „arányos és szükséges védelmi intézkedéseket” bevezetni az iráni válaszcsapásokkal szemben, hogy még a forrásnál legyenek képesek kiiktatni Teherán katonai eszközeit.

A három ország hangsúlyozta, hogy érdekeik és szövetségeseik védelmében olyan lépéseket terveznek, amelyek akár meg is akadályozhatják Iránt abban, hogy újabb rakétákat vagy drónokat indítson. A nyilatkozat „megdöbbentőnek” és „aránytalan reakciónak” nevezi az iráni csapásokat, amelyek több közel-keleti országot is értek – köztük olyanokat, amelyeknek nem volt szerepük a Teherán elleni amerikai–izraeli katonai műveletben.

Az európai vezetők szerint az iráni támadások közvetlenül veszélyeztették az érintett országokban szolgáló katonákat és civil állampolgárokat. Berlin, Párizs és London bejelentette: szoros együttműködésben lépnének fel az Egyesült Államokkal és regionális partnereikkel.

A feszültség azután eszkalálódott, hogy az USA és Izrael szombaton megindított offenzívája során életét vesztette Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője. A válaszcsapások következtében mindkét ország beszámolt áldozatokról.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az amerikai ABC-csatornának azt mondta: Irán védekezési jogának „nincs határa”. Szerinte az amerikai támadás „agresszió” volt, míg az iráni lépések pusztán önvédelmet jelentenek.

Donald Trump amerikai elnök a The New York Timesnak adott rövid telefonos interjújában azt mondta: az Egyesült Államok szükség esetén négy-öt hétig fenn tudja tartani az Irán elleni katonai műveletek intenzitását, bár további amerikai áldozatokkal is számolni kell.

Trump több, egymásnak is ellentmondó elképzelést vázolt fel arról, milyen lehet a hatalomátadás Iránban Ali Hámenei halála után. Felvetett egy olyan modellt is, amelyet szerinte Venezuelában alkalmaztak: a legfelső vezető eltávolítása után a kormányzat többi része helyben maradna, de együttműködőbbé válna Washingtonnal. Más pillanatokban viszont arról beszélt, hogy az iráni elit – köztük az Iráni Forradalmi Gárda – egyszerűen „átadná fegyvereit a népnek”, vagy hogy a lakosság maga döntené meg a rendszert.

Az elnök azt állította, hogy „három nagyon jó jelölt” is szóba jöhetne Irán új vezetőjeként, de neveket nem említett. Ezzel párhuzamosan Irán nemzetbiztonsági vezetője, Ali Laridzsáni arról beszélt, hogy egy ideiglenes testület irányítja majd az országot a vezető halála után.

Trump szerint az Egyesült Államok és Izrael erői már így is jelentős károkat okoztak, több iráni katonai vezető meghalt, és „a haditengerészet nagy részét kiiktatták”. Ugyanakkor jelezte: a konfliktus során további amerikai veszteségekre lehet számítani, és a helyzet gyorsan változik.

Új frontvonal bontakozott ki a Közel-Keleten terjedő háborúban. Vasárnap este a Hezbollah, a libanoni síita milícia, amelyet Irán dollármilliárdokkal támogat, rakétákat lőtt ki az izraeli Haifára.

Mint a BBC írja, Izrael széles körű légitámadással válaszolt. Célba vették a Hezbollah Bejrút déli külvárosában található erődítményét, valamint a város repülőteréhez közeli területeket. Az ország déli részén Izrael több mint 50 libanoni faluban felszólította a lakosságot az evakuálásra, és ott is csapásokat mértek.

A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli légicsapásokban Bejrútban és Dél-Libanonban 31 ember halt meg, és 149-en megsebesültek.

Rakétákkal és drónok egész rajával támadta hétfőre virradóra a Hezbollah a Haifa déli részén található izraeli katonai bázist – írja a CNN. A libanoni székhelyű síita terrorszervezet közlése szerint Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetőjének meggyilkolása miatt, „bosszúból” indították a rakétákat.

Mint írják, ez volt az első rakétatámadás az Irán által támogatott militáns csoporttól 2024 novembere óta, amikor Izrael és a Hezbollah megállapodtak az Egyesült Államok által közvetített tűzszünetben.

„Az izraeli ellenség nem folytathatja tizenöt hónapja tartó agresszióját anélkül, hogy figyelmeztető választ kapna, amelynek célja az agresszió leállítása és a megszállt libanoni területekről való kivonulás” – közölte a Hezbollah.

Az Irán ellen szombaton indított izraeli–amerikai támadás okozta piaci bizonytalanság hatására hétfőn kora reggel emelkedett a kőolaj ára, mínuszban álltak a már nyitva tartó ázsiai tőzsdék mutatói, és gyengült a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest.

• Röviddel fél hat előtt az északi-tengeri brent olaj hordónkénti ára 4,21 dollár (5,72 százalék) emelkedéssel, 77,09 dolláron állt. A brent 72,87 dolláron zárt pénteken, a hét utolsó kereskedési napján. Hétfőn 81,64 dolláron nyitott, napi csúcsa eddig 81,89 dollár volt.
• Mínuszban indítottak az ázsiai börzék. A térségben irányadó tokiói börze Nikkei225 indexe 1,30 százalék gyengülést jelzett. A sanghaji tőzsde 0,08 százalék, a hongkongi 1,70 százalék, a tajpeji pedig 0,39 százalék mínuszban állt. Az arany ára unciánként 2,23 százalékkal (116 dollárral), 5364 dollárra emelkedett kora reggel, de volt ennél magasabban, 5460 dolláron is.
• Az euró 378,05 forintra erősödött röviddel 6 óra előtt a péntek esti 377,04 forintról. A svájci frank 414,88 forintról 417,32 forintra drágult, a dollár jegyzése pedig 319 forintról 320,80 forintra nőtt. Az euró a pénteki 1,1820 dollárról 1,1783 dollárra gyengült.

Dróntámadás célpontja lett vasárnap az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbílben működő amerikai katonai bázis egyik lőszerraktára – számolt be róla a Clash Report az X-en. A létesítményben magyar katonák is szolgálnak, de a Honvédelmi Minisztérium késő esti közleménye szerint senki sem sérült meg a magyar kontingensből.

A beszámolók alapján az erbíli repülőtér légvédelme a támadó eszközök többségét megsemmisítette, ennek ellenére robbanások és nagy kiterjedésű tűz is látható volt a helyszínen készült, török sajtóban megjelent felvételeken.

A támadásért az Irán-barát Szaraja Avlíja ad-Dam nevű iraki síita milícia vállalta a felelősséget. A csoport közölte: széles körű műveletsorozatot indít minden Irakban működő amerikai katonai objektum ellen. A Rudav kurd hírtelevízió szerint a mostani akciót megtorlásnak szánták Ali Hámenei, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjének haláláért, amelyet a Teheránt ért amerikai–izraeli légicsapások okoztak.

A milícia állítása szerint drónokat és „új típusú rakétákat” vetettek be, ám a repülőtér légvédelme ezek nagy részét lelőtte. A Hava Sosyal Medya polgári légi forgalmi oldal úgy tudja, a detonációk a reptér katonai zónájában történtek.

A Honvédelmi Minisztérium megerősítette: a magyar katonák biztonságban vannak, sérülés nem történt.