A Della új adásának Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt nagykövet, egykori SZDSZ-es országgyűlési és európai parlamenti képviselő volt a vendége, aki beszélt arról, hogy mire készülhet Szerbiában a Mol, miért próbálhatja Oroszország befolyásolni a magyar választásokat és hogyan hathat egy esetleges kormányváltás a kínai–magyar és az amerikai–magyar kapcsolatokra.
Beszélt a közelmúltban tett szerbiai látogatása tapasztalatairól: úgy tudja, a szerbek szerettek volna részesedést szerezni a pancsovai finomítóban, de az orosz tulajdonos nem volt partner ebben, elzárkóztak, és más megoldást kerestek – Szent-Iványi szerint ezzel egy hiányzó puzzle is a helyére került: világossá vált, hogy mi lehet Orbán Viktor feladata az amerikai szankciókkal sújtott orosz olaj- és gázipari cégek érdekeltségei tulajdonrészeinek megőrzésében.
Nem valóságos üzletről lehet itt szó, hanem egy nagyon kényes történetről
– mondja vendégünk, aki szerint Orbánék „frontolhatnak az oroszoknak”, strómanszerepet játszhatnak: átmeneti időre tulajdonrészt szereznek a cégekben, hogy miután tisztul a vihar, visszaadhassák azokat az eredeti tulajdonosaiknak.
S hogy miért nincs meg a bizalom a Vucic-kormány iránt az oroszok részéről? A volt ljubljanai nagykövet szerint ingatag a politikai helyzet Szerbiában, nem meggyőző az ottani kormány stabilitása. Olyan emberre van szüksége Moszkvának, akinek a lojalitása felől nincs kétség és aki középtávon is fenn tudja tartani politikai befolyását.
A téma kapcsán beszéltünk az első számú érintett, a tőzsdén jegyzett magyar olajcég, a Mol lehetséges szerepéről, arról, hogy egy ilyen szándék megvalósítása mennyire sértheti a társaság integritását, pedigréjét és arról is, hogy képes lenne-e ellenállni a politikai megrendelésnek, amely tehát nem ígérne tartós üzleti jelenlétet, hanem csak értékmegőrzést, átmeneti időre.
Nyilván ettől nem függetlenül vendégünk azt gondolja, hogy az oroszok kísérletet fognak tenni a jövő áprilisi országgyűlési választás befolyásolására, mint ahogy tették azt a térségben más országok esetében, ha az érdekük azt kívánta. Ugyanakkor azt is gondolja, hogy amennyiben új kormány jönne, az oroszok – de az amerikaiak is, pláne a kínaiak – pragmatikusan viszonyulnának ahhoz. Vagyis, bár Vlagyimir Putyin és Donald Trump is hitet tett Orbán Viktor mellett, nem állna be szakítás az országok között a szereplők cserélődése esetén, amivel a kormányfő a személyes kapcsolatrendszerére hivatkozva fenyeget.
Arról is szó esett a műsorban, hogy mit remélhet a miniszterelnök a külpolitikai témák erőltetésétől a kampányban.
Ma közelebb vagyunk a békéhez, mint voltunk egy hónapja
– mondja a külpolitikai szakértő. Szerinte a személycserék az ukrán tárgyalási kulcspozíciókban (Andrij Jermak elnöki tanácsadó belebukott a korrupciós botrányba, a helyébe főtárgyalóként Rusztem Umerov, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács elnöke lépett) nem hoznak érdemi változást.
Beszéltünk arról is, hogy az igazi ellenfelek délről (iszlám fundamentalisták), illetve keletről (Kína) fenyegetik Oroszországot. A klímaváltozás felértékeli Szibéria és a sarkköri tengerek jelentőségét, megnyitva a versenyt az új, eddig megműveletlen, átjárhatatlan területek megszerzése iránt.
