Több mint húsz állam vezetői – állam- és kormányfők, külügyminiszterek – jelentek meg hétfőn az egyiptomi Sarm es-Sejkben, hogy részt vegyenek a múlt héten Izrael és a Hamász által is elfogadott béketerv ünnepélyes aláírásán.
A háborúnak vége. A tűzszünet tartós lesz
– nyilatkozta a 20 pontos tervét a felekkel elfogadtató Donald Trump, mielőtt a hét elején Izraelbe, majd Egyiptomba utazott.
Az amerikai elnök mellett ott volt a találkozón
- a vendéglátó Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök,
- Tamím bin Hamád al-Tání sejk katari emír,
- Recep Tayyip Erdogan török elnök,
- Mahmúd Abbász a Palesztin Hatóság vezetője,
- António Guterres ENSZ-főtitkár,
- António Costa, az Európai Tanács elnöke,
- Emmanuel Macron francia elnök,
- Keir Starmer brit miniszterelnök,
- Friedrich Merz német kancellár,
- Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök,
- a cigizésért leszúrt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök,
- II. Abdullah jordániai király,
- Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök,
- valamint az Öböl-menti államok képviselői.
Hivatalosan a Szimchat Tórá zsidó ünnepre hivatkozva – nem hivatalosan Törökország, egyes közel-keleti országok és szélsőjobbos koalíciós partnerei ellenkezése miatt – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem volt jelen, ahogy a Hamász képviselői sem kaptak meghívást.
Kairó közlése szerint a csúcstalálkozó célja a Gázai övezetben zajló háború befejezése, valamint a régió békéjének és stabilitásának megteremtésére irányuló erőfeszítések erősítése volt.
Ez a történelmi hajnala a Közel-Kelet új korszakának
– mondta a béketervéről Trump hétfőn az izraeli parlamentben, a Kneszetben. „3000 évbe telt, mire idáig eljutottunk”– fogalmazott már az aláírást követően.
N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint
az egyiptomi találkozó célja annak prezentálása volt, hogy a terv valós, reális és útnak indítható.
Továbbá annak demonstrálása, hogy Trump és az ügyben fontos szereplőkkel ápolt jó kapcsolata nélkül nem jöhetett volna létre mindez. A találkozó jelentősége pedig a Közel-Kelet-szakértő szerint az volt,
hogy „megmutassák, a legelső szakasz megtörtént”, illetve
a továbbiakban további tárgyalások szükségesek, és ez iránt elköteleződés legyen.
A fent felsorolt államok képviselői a helyi vagy világszintű gazdasági, illetve politikai, katonai hatalmukkal valós szereplői lehetnek a közel-keleti rendezésnek. Az Egyiptomban aláírt megállapodás az első lépéseket rögzíti:
- az izraeli erők visszavonulnak egy Gázán belüli új vonal mögé,
- a húsz még élő izraeli túszt szabadon engedik (26 túsz holttestének átadása még nem történt meg),
- ezért cserébe Izraelben 2000 palesztint engednek ki a börtönökből,
- továbbá ismét érkezhetnek segélyszállítmányok Gázába.
Ezen pontokon kívül az egyezmény nem sok mindent tisztázott,
A vitatott kérdések közé tartozik például, hogy az 1200 izraeli halálát okozó és 250 túszt ejtő, 2023. október 7-i terrortámadás, valamint az azt követő, 67 ezer palesztin életét követelő gázai háború után
- Izrael kivonul-e a meghatározott vonalak mögé,
- a Hamász lefegyverzi-e magát,
- ki biztosítja majd a békét Gázában,
- illetve ki fogja pontosan irányítani a területet
– sorolta a hátralevő fontos lépéseket N. Rózsa Erzsébet.
A palesztin szervezet beleegyezett, hogy átadja az enklávé irányítását egy független palesztin bizottságnak, de, hogy ez miként működik majd, illetve kik lesznek a tagjai – része lesz-e például a Hamász –, egyelőre nem tisztázott.
Trump azt nyilatkozta, hogy a Hamász engedélyt kapott arra, hogy „egy ideig” felfegyverkezve maradjon, és nem utasította el azt az elképzelést sem, hogy a Hamász egy jövőbeli palesztin rendőrség része lehessen.
A hétvégén a terrorszervezet összecsapott egy befolyásos helyi családdal Gázavárosban, hétfőn fegyvereseket és rendőröket állított az övezet több pontjára, kedden pedig öt palesztint öltek meg az izraeli védelmi erők – bár mindez a tűzszünetet önmagában nem fenyegeti, mégis jelzi a helyzet törékenységét. A Ciszjordániát vezető Palesztin Hatóság pedig – amennyiben bizonyos reformokat végrehajt – szerepet kaphat Gázában is – mondta az amerikai elnök.
A Trump-adminisztráció emellett nagyjából 200 katonát telepít a gázai békefenntartási erőfeszítések támogatására és a tűzszünet felügyeletére a gázai határon. J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap közölte: „a tűzszünet feltételeinek betartását ellenőrzik majd”, így biztosítani fogják, hogy az izraeli csapatok a megállapodott vonalakat ne lépjék át, valamint a Hamász ne támadhasson meg ártatlan izraelieket.
Ugyanakkor nem tervezzük, hogy csapatokat állomásoztassunk Gázában vagy Izraelben
– tette hozzá. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan miként tervezik ezeket a feladatokat ellátni az amerikai katonák és meddig maradnak a térségben.
Az sem világos, hogy az új gázai terveket – a térség irányítását, ellenőrzését, újjáépítését is beleértve – Izrael támogatni fogja-e, már csak azért sem, mert Netanjahu és a szélsőjobboldali koalíciós partnerei nem fogadják el a Palesztin Hatóság részvételét Gáza kormányzásában, és mostanáig a Hamász teljes megsemmisítésének szükségességét hangsúlyozták.
A gázai katonai hadműveletnek még nincs vége
– jelentette ki a héten az izraeli miniszterelnök. A Hamász ugyanakkor hivatalosan még mindig tagadja Izrael létezésének jogát.
Márpedig ezek a bizonytalanságok nem erősítik a nemzetközi békefenntartó erőknél és a gázai újjáépítésben potenciálisan részt vevő gazdag arab államok, valamint az európai országok elköteleződését.
N. Rózsa Erzsébet szerint
nagyon nehéz kérdés, hogy a következő lépcsőkben sikerül-e megegyezésre jutni, nagyon nehéz tárgyalásokra van szükség, amelyeknek felül kell írniuk mindkét oldalon a borzalmas emlékeket, érzelmeket.
Úgy látja, jelenleg pozitívak a kilátások, de a hosszú távú siker attól függ, hogy Izrael és a palesztinok meg tudják-e haladni az állandó ellenkezést, hajlandók-e valódi kompromisszumokra.
A Politicónak névtelenséget kérő amerikai diplomaták elismerték, hogy noha optimisták a folytatást illetően, a tűzszünet rendkívül törékeny. Azzal, hogy hosszabb távon mi lesz Gáza és a palesztinok sorsa, létrejön-e egy önálló Palesztin Állam, nem is foglalkozik Trump béketerve.
Számos ország vezetője éppen azért jelent meg Egyiptomban, hogy támogassa a békefolyamat folytatását és erősítse Trump elköteleződését a téma napirenden tartása iránt. Friedrich Merzről például köztudott, hogy az izraeli félt arra ösztökéli: több segélyt engedjen be Gázába, könnyítsen a nem kormányzati segélyszervezetek engedélyeztetésén, valamint szorgalmazza Gáza gyors újjáépítését. Ezekre a német kancellár pénzügyi forrást is ígért.
Az amerikai elnök saját hatáskörében is meghívott néhány politikai vezetőt Sarm es-Sejkbe, így például
- Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt,
- Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt,
- Nayib Bukele salvadori elnököt,
- valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.
Előbbi kettő valószínűleg azért volt a vendéglistán, mert augusztusban Trump közvetítésével a két fél békeszerződést írt alá a Fehér Házban (emiatt került Trump a Nobel-békedíj jelöltjeinek listájára is). Az amerikai elnök a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen azt mondta, hét hónap alatt hét háborúnak vetett véget – ezt tekinti az egyiknek.
Magyarország és El Salvador esetében nincs szó Trump által megoldott háborúról, ahogy a két ország közel-keleti befolyása is csekély. A Spiegel arról írt, hogy Orbán és Bukele is azért kaphatott meghívót, mert jóban vannak az amerikai elnökkel, épp ezért a Vörös-tenger partján tartott rendezvény inkább egy Trumpnak rendezett ünnepség volt, mint a béke fenntartásának megtárgyalása.
Orbán Viktor a meghívását úgy magyarázta a csúcsot megelőzően, hogy
földrajzi helyre, országméretre és súlyra való tekintet nélkül létezik a világon egy békepárti hálózat, amely mindenhol, legyen az Közel-Kelet, Kaukázus vagy éppen Ukrajna, egymást segítve összedolgozik a békéért. Magyarország ennek a békepárti hálózatnak, a normális emberek koalíciójának büszke tagja.
A The New York Times külön kiemelte: az amerikai elnök a Sarm es-Sejk-i találkozó túlnyomó részét arra használta, hogy dicsérje a világ jelen levő vezetőit. Orbánról például azt is mondta, hogy
Viktor, fantasztikus vagy. Tudom, hogy sokan nem értenek egyet velem, de csak az számít, amit én mondok: fantasztikus vagy.
Az MTA doktorát is megkérdeztük, hogy szerinte a magyar miniszterelnök miért lehetett jelen a csúcson.
Ez nem igazán közel-keleti kérdés, de valószínűleg olyanokat hívtak meg, akikről lehetett tudni, hogy teljes mértékben támogatják Trump politikáját
– fogalmazott N. Rózsa Erzsébet.
