Hágában állt az újságírók elé Donald Trump amerikai elnök, ahol a hétvégén Iránra mért csapást Hirosimához és Nagaszakihoz hasonlította – mondván, akkor és most is sikerült lezárni egy háborút az akciók után.
„Nem akarom Hirosima vagy Nagaszaki példáját hozni, de lényegében ugyanúgy lezárták a háborút” – mondta Trump, aki ezúttal is az amerikai csapás jelentőségét igyekezett aláhúzni, miután felröppentek olyan hírek, hogy mégsem sikerült a földdel egyenlővé tenni az iráni atomprogramot. Trump továbbra is kitart amellett, hogy a csapásaik nem hónapokkal, hanem évtizedekkel vetik vissza Iránt.
„Nem hiszem, hogy valaha is újra megpróbálják. Most mentek át a poklon, szerintem elegük van. Az utolsó dolog, amit most tenni akarnak, az az urándúsítás” – vélekedett az amerikai elnök.
Egybehangzó sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök felajánlotta segítségét Donald Trumpnak, hogy segít neki rendezni valamilyen módon az iráni konfliktust. A BBC tolmácsolása szerint az amerikai elnök leintette orosz kollégáját, egészen pontosan azt mondta neki:
Az iráni parlament egy törvény elfogadásával megnyitotta az utat az előtt, hogy az ország felfüggessze együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) – jelentette szerdán a Nournews iráni hírügynökség.
Az együttműködés felfüggesztéséről a törvény elfogadását követően az iráni nemzetbiztonsági tanácsnak kell döntenie.
A NAÜ azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris programjával megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségeit. Az iráni vezetés viszont azt állítja, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem teljesíti kötelezettségeit, és politikai eszközzé vált.
Teherán régóta, következetesen tagadja azokat a vádakat, hogy atomfegyver fejlesztésére törekedne. Az elmúlt hetekben magas rangú teheráni tisztviselők már utaltak a bécsi székhelyű nukleáris ellenőrző szervvel való együttműködés lehetséges felfüggesztésére. A 12 napos háborúban Izrael és az Egyesült Államok váratlanul légi csapásokat hajtott végre iráni nukleáris létesítményeken. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte, hogy Irán folytatni kívánja nukleáris programját.
A Pentagon hírszerzésének első értékelései szerint az iráni nukleáris létesítményeket ért amerikai támadás a várakozásokkal ellentétben nem tette tönkre teljesen az ország nukleáris programját, a károkat néhány hónap alatt orvosolni lehet. A BBC a Védelmi Hírszerző Ügynökség értékelését idézi, amelyben arról írnak, hogy Irán dúsított urániumkészlete nem semmisült meg a szombati bombázások során, és a centrifugák is nagyrészt sértetlenek maradtak. Ez nagyban köszönhető annak, hogy a csapások a föld feletti építményekre korlátozódtak csak.
A Fehér Ház már korábban teljesen tévesnek nevezte ezeket az értékeléseket, amelyeket a vélhetően a hírszerzés egyik „alacsony rangú lúzere” szivárogtatott ki, Donald Trump pedig azon sajtótermékek ellen kelt ki, amelyek beszámoltak a hírszerzési információkról. Közben az Egyesült Államok volt izraeli nagykövete azon az állásponton van, hogy még korai lenne következtetéseket levonni a hétvégi bombázás után, a teljes és pontos kárfelmérés szerinte több időt igényel.
Közben egy korábbi Pentagon-tisztviselő, aki még az első Trump-adminisztráció idején volt hivatalban, a szolgálatok munkáját kritizálta. Szerinte a jelentés részleteinek soha nem szabadott volna kiszivárogniuk a nyilvánossághoz. Ezen felül azt sem érti, hogy tévedhettek ekkorát a szakemberek – mert a megjelent információk fényében egy ponton biztosan tévedés történt: vagy akkor, amikor teljes megsemmisítésről beszéltek, vagy most, amikor arról van szó, hogy néhány hónap alatt utolérheti magát az iráni atomprogram – idézi a forrást a BBC.
A befektetők hamar beárazták az Irán és Izrael között kedden életbe lépett tűzszünetet. Az olajárak szerdán emelkedéssel indítottak, jóllehet, a nyersolaj-ellátás zavartalanságának jósolható kilátásai miatt továbbra is több hetes mélyponton jár a piac.
A Brent nyersolaj határidős ára a Reuters szerint 1,3%-kal emelkedett, és a greenwichi középidő szerint 03:41-kor hordónként 67,99 dolláron állt. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára 1,4%-kal emelkedett, a hordónkénti ár pedig 65,24 dollár lett.
A Brent ára kedden a június 10. óta legalacsonyabb, a WTI-é pedig a június 5. óta legalacsonyabb szinten zárt. Az árak azután emelkedtek öthónapos csúcsra, hogy az Egyesült Államok a hétvégén támadást indított Irán nukleáris létesítményei ellen.
Az Egyesült Államok közvetlen beavatkozása a Hormuzi-szoros miatt aggodalommal töltötte el a befektetőket. A keskeny tengeri útvonal Irán és Omán között napi 18–19 millió hordó nyersolaj és üzemanyag szállítását teszi lehetővé, ami a globális fogyasztás közel egyötödét jelenti. Ha Irán a Hormuzi-szoros lezárása mellett döntene, például egy ellene irányuló katonai támadás miatt, annak súlyos következményei lennének a világgazdaságra nézve.
Az elmúlt órákban több bejegyzést is közzétett az amerikai elnök a saját közösségi oldalán, a Truth Socialön, melyekben az Iránt ért amerikai csapás jelentőségét méltatja és durván beleszáll mindenkibe, aki ezt megkérdőjelezi.
Előbb Steve Witkoff közel-keleti elnöki megbízott szavait idézte, miszerint az amerikai erők 12 úgynevezett bunkerromboló rakétát vetettek be Fodróban, amelyek minden kétséget kizáróan megsemmisítették a célpontot. „A hírek, amelyek valamilyen módon azt sugallják, hogy nem értük el a célunkat, teljesen abszurdak!”– írta Trump, aki következő bejegyzésével a CNN-nek és a New York Timesnak üzent, akik nem fogadták el minden fenntartás nélkül az elnök állításait.
„A fake newst gyártó CNN és a bakot lövő New York Times összefogtak, hogy együtt próbálják lealacsonyítani a történelem egyik legsikeresebb katonai akcióját. Az iráni nukleáris telephelyek teljesen megsemmisültek!” – írta csupa nagybetűvel az elnök.
Mindezek mellett megosztott még egy egyébiránt a CNN-en megjelent idézetet Pete Hegseth védelmi minisztertől, aki szintén arról számolt be, hogy az amerikai csapások megsemmisítették Irán nukleáris telephelyeit, azokból romhalmaz lett, és mindenki, aki mást mond, az elnököt és az amerikai vezetést próbálja csak diszkreditálni.
Mindössze néhány hónapos késedelmet szenved az iráni nukleáris program az amerikai fegyveres beavatkozás nyomán, vagyis az iráni nukleáris létesítmények nem lettek „teljesen és végérvényesen megsemmisítve”, amint azt Donad Trump amerikai elnök állította – írja az AP nemzetközi hírügynökség két, az értékelés korai szakaszára rálátó, meg nem nevezett forrásra hivatkozva.
Az amerikai katonai hírszerzés, azaz a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) által hétfőn kiadott jelentése nem támasztja alá Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatait, amelyekben Irán nukleáris létesítményeinek a támadások utáni állapotát ismertették. A források szerint a hírszerzési jelentés megállapította: bár a vasárnapi csapások a fordói, natanzi és iszfaháni nukleáris létesítményekben jelentős károkat okoztak, a létesítmények nem pusztultak el teljesen.
Az Egyesült Államok arra készül, hogy újra tárgyalóasztalhoz ülnek Iránnal. Céljuk, hogy meggyőzzék a perzsa államot a nukleáris program teljes feladásáról, ám egyes szakértők attól tartanak, hogy az amerikai támadások Teheránt inkább a működőképes atomfegyver fejlesztése felé terelhetik.
Az értékelésből úgy tűnik, hogy az atomfegyver előállításához szükséges, magas dúsítású uránnak legalább egy részét sikerült kimenekíteni és biztonságba helyezni még az amerikai támadások előtt, emellett az urándúsításhoz használt centrifugák nagyrészt sértetlenek maradtak.
A mélyen a föld alatt található fordói urándúsító üzemben, ahol az amerikai B-2 lopakodó bombázók bunkerromboló bombát dobtak le, a bejárat ugyan összeomlott és az infrastruktúra megrongálódott, de a föld alatti infrastruktúra nem pusztult el – állapította meg a vizsgálat.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője az iráni nukleáris ellenőrzések újraindítására szólított fel az iszlám köztársaság és Izrael közötti tűzszünet után – írja az MTI.
„A NAÜ-vel való együttműködés folytatása kulcsfontosságú egy sikeres diplomáciai megállapodáshoz, amely végre megoldja az iráni nukleáris tevékenységgel kapcsolatos vitát” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ vezetője kedden kiadott nyilatkozatában. Jelezte, hogy felvette a kapcsolatot Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát, és javaslatot tett a mielőbbi találkozóra.
A NAÜ ellenőrei a konfliktus alatt végig Iránban maradtak, és a nyilatkozat szerint készen állnak arra, hogy visszatérjenek az ország nukleáris létesítményeibe, hogy ellenőrizzék a nukleáris anyagkészleteket. Ezek között több mint 400 kilogramm 60 százalékra dúsított urán van, ami közel van a fegyverminőséghez. Az ellenőrök legutóbb néhány nappal az izraeli légicsapások június 13-i megkezdése előtt jutottak be az iráni nukleáris létesítményekbe.
Az elmúlt hetekben magas rangú teheráni tisztviselők utaltak a bécsi székhelyű nukleáris ellenőrző szervvel való együttműködés lehetséges felfüggesztésére. Az iráni nukleáris létesítmények ellen az elmúlt napokban végrehajtott izraeli és amerikai csapások által okozott károk mértéke egyelőre nem világos. A támadások ellenére Aragcsi külügyminiszter megerősítette, hogy Irán folytatni kívánja nukleáris programját.
Maszúd Peszeskján iráni elnök bejelentette, hogy véget ért „a tizenkét napos háború”, és felszólította a kormányzati intézményeket, hogy minden erejükkel az újjáépítésen munkálkodjanak.
Ma, az önök bátor és történelmi ellenállása után, tanúi vagyunk a tűzszünetnek és a 12 napos háború végének, amelyet Izrael kalandvágya kényszerített az iráni nemzetre
– idézte az elnök szavait az MTI. Peszeskján elnök kedd este az iráni nemzethez intézett televíziós beszédében terrortámadásnak minősítette, hogy az ország fegyveres támadást szenvedett el először Izrael részéről, majd a konfliktusba belépett az Egyesült Államok is, miközben a perzsa állam diplomáciai párbeszédre törekedett az Egyesült Államokkal.
„Az ellenség megszegte kötelezettségvállalásait, és a tárgyalások alatt támadást indított – ez olyan árulás, amelyet a történelem nem fog elfelejteni” – fogalmazott az államelnök, aki szerint „az ellenség nem érte el céljait, a nukleáris létesítmények megsemmisítését és a nukleáris tudás aláásását, valamint a társadalmi zavargások szítását”. Ezzel szemben az elnök úgy látja: Izrael és szövetségesei legyőzhetetlenségének hamis mítosza szertefoszlott, és kulcsfontosságú üzenetet kapott a világ arról, hogy az Irán elleni kalandvágynak súlyos ára van.
Az iráni elnöki hivatal közleménye szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel folytatott telefonbeszélgetésében Peszeskján kifejezte, hogy Irán kész a nemzetközi normák keretein belül rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal, jelezve, hogy nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránban szerdán kivégeztek három férfit, akik a bíróság ítélete szerint együttműködtek az izraeli hírszerzéssel, a Moszaddal, és emberöléshez használt eszközöket csempésztek az országba – írja a Reuters az iráni igazságszolgáltatáshoz közel álló Mizan hírügynökségre hivatkozva.
A csempészett eszközöket egy közelebbről meg nem nevezett személy meggyilkolásához használták – tették hozzá, de további részleteket nem közöltek.
Iránban a tizenkét napos háborút megelőzően, az utóbbi vészterhes évtizedekben számos olyan személyt végeztek ki, akiket a Moszadhoz fűződő kapcsolataik miatt vagy az izraeli titkosszolgálat műveleteinek támogatása miatt ítéltek el.
