Ramzan Kadirovig, a csecsenföldi orosz helytartóig érhet annak a szövevényes, 2017-es gyilkossági ügynek az egyik szála, amelynek a másik végén egy Magyarországra szökött, bérgyilkossággal gyanúsított csecsen, Igor Redkin áll – írta a Szabad Európa.
Az ukrán hatóságok állítólag hiába kérték Magyarországtól Redkin kiadatását; az Igazságügyi Minisztérium szerint viszont a kérdéses időszakban Ukrajna nem fordult hozzájuk ilyen kéréssel.
A csecsenföldi bűnözőt és csoportját azzal gyanúsították meg az ukrán hatóságok, hogy 2017. október 30-án Kijev mellett tüzet nyitottak Adam Oszmajev és felesége kocsijára. A támadásban a nő meghalt, a férfit a lábán találták el a lövések. Ez már a második bérgyilkos akció volt ellenük.
Adam Oszmajev és Amina Akujeva közismert pár volt a merényletek idején: a harmincas éveik közepére olyan csecsenek ismert vezetői lettek, akik már évek óta Ukrajnában harcoltak az orosz támadók ellen. Adam Oszmajev gazdag és befolyásos csecsen családba született, a nagybátyja a kilencvenes években a helyi parlament elnöke volt. A férfi a 2000-es évek közepétől fegyveresen harcolt az orosz vezetés és az általuk támogatott Kadirov család csecsenföldi uralma ellen.
Az Akujeva életét kioltó bérgyilkosság ügyében 2020 januárjában fogtak el az ukrán hatóságok a hét feltételezett elkövető közül négy főt, köztük a hamis ukrán papírokkal is bíró orosz állampolgárt, Igor Redkint. Redkinnek ráadásul az ujjlenyomatait is megtalálták az egyik, a merényletben használt gépfegyveren. A nyomozás során Redkinék csoportját két másik, vállalati vezetők elleni bérgyilkosságnak tűnő ukrajnai esettel is összefüggésbe hozták. Az eljárás azonban elhúzódott, így 2022 elején az orosz hadsereg inváziója idején az első napok zűrzavarában megszökött.
Az ügy tavaly december végén vett újabb fordulatot, amikor Andrij Nebitov ukrán rendőrtábornok arról tájékoztatta a Szabad Európa ukrán szolgálatát, hogy Redkin Magyarországon bujkál. Elmondása szerint az ukrán hatóságok hiába kérték a kiadatását, Magyarország megtagadta, arra hivatkozva, hogy Ukrajnában háború van.
A lap megkérdezte az Igazságügyi Minisztériumot, pontosabban – mivel konkrét ügyekről ritkán adnak tájékoztatást – arra kérdeztek rá, hogy hány kiadatási kérelmet kapott a magyar állam Ukrajnától a tavalyi második fél évben. A minisztérium azt válaszolta, hogy 2023 második fél évében „Ukrajna nem terjesztett elő kiadatási kérelmet Magyarországon elfogott személlyel szemben, így a kiadatás kérdésében döntés sem volt”.
