Békekonferencia: 1,5 milliárd dolláros segélyt kap Ukrajna

Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján.

Macron leszögezte: Ukrajnában nem lehet olyan békét kötni, amely az ország kapitulációjával járna együtt. “Mindannyian eltökéltek vagyunk, hogy tartós béke jöhessen létre. Ez nem lehet az ukránok kapitulációja. Itt van egy agresszor, és van egy áldozat” – mondta a francia elnök. Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak muszáj részt vennie a békefolyamatban. “El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül” – jelentette ki a német kancellár. “Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Scholz.

Kamala Harris amerikai alelnök visszautasította az orosz elnök pénteken meghirdetett békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. “Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

(MTI)

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros (558 milliárd forint) segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására a svájci Luzernben tartott nemzetközi békekonferencián. Harris a találkozó plenáris ülésén tartott beszédében jelentette be a támogatást.

Az alelnöki hivatal közlése szerint az 1,5 milliárd dollárból 500 millió dollár (186 milliárd forint) új energiaügyi támogatásra megy el, míg 324 millió dollárt (120 milliárd forint) a korábban bejelentett forrásokból csoportosítanak át Ukrajna energia-infrastruktúrájának sürgős javítására és egyéb szükségleteire.

Kamala Harris bejelentett továbbá az amerikai külügyminisztériumtól és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától (USAID) származó több mint 379 millió dollár (141 millió forint) értékű humanitárius segélyt, amelyet a menekültek és a háború által érintett emberek megsegítésére szánnak.

A pénzből ukránok millióinak biztosítanak élelmet, egészségügyi ellátást, szállást, valamint vízellátást, higiéniai és csatornázási szolgáltatásokat.

(MTI)

A különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak

– mondta Vlagyimir Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel folytatott pénteki televíziós találkozón a hvg.hu szemléje szerint. Tavaly decemberi sajtótájékoztatóján Putyin 617 ezres számot közölt az ukrajnai háborúban részt vevőkről.

Oroszország mintegy ötezer katonát vesztett a több mint két éve folyó háborúban – legalábbis a hivatalos források szerint. Ugyanakkor ukrán és független források szerint az orosz veszteségek – halottakban és súlyos sebesültekben – már meghaladják a félmilliót. Ukrajna sem közöl pontos adatokat a veszteségekről, szakértők szerint a megtámadott ország is százezreket veszített.

Megsértette pár percre a svéd légteret egy orosz katonai repülőgép péntek délután – jelentette be szombaton a svéd védelmi minisztérium. Az incidens Gotland sziget fölött történt. A SZU-24 típusú orosz gép néhány percet töltött a svéd légtérben. Miután nem reagált a svéd katonai légi irányítók rádión leadott figyelmeztetésére, Gripen vadászgépeket küldtek az elfogására – közölte a svéd hadsereg. Az esetet Tobias Billström svéd külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, és bejelentette, hogy az incidens miatt berendelik az orosz nagykövetet. Jonas Wikman, a svéd légierő vezetője elmondta: az orosz katonai repülőgép nem tartotta tiszteletben Svédország területi integritását. “Követtük az események láncolatát, és végig készen álltunk beavatkozni” – tette hozzá.

Legutóbb 2022-ben fordult elő hasonló incidens, akkor két SZU-27 és két SZU-24 típusú orosz gép lépett be a svéd légtérbe ugyancsak Gotland szigete közelében. A finn határőrség pénteken azt közölte, hogy négy, feltehetően orosz katonai repülő sértette meg Finnország légterét június 10-én.

(MTI)

Megkezdődött Svájcban az ukrajnai békekonferencia szombaton. A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója – írja az MTI. A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”. A találkozó célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a találkozón, Olaf Scholz német kancellár közvetlenül a dél-olaszországi Pugliából, a G7-ek találkozójának helyszínéről utazott oda. Az Amerikai Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök képviseli.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, és mondjon le a NATO-csatlakozásról is, de feltételeit még Olaf Scholz német kancellár is komolytalannak minősítette.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található.

Komolytalannak nevezte az orosz elnök békejavaslatát az orosz-ukrán háború lezárásól a német kancellár a ZDF televíziónak adott interjúban.  – Mindenki tudja, hogy Vlagyimir Putyin ezt a javaslatot nem gondolta komolyan, hanem a svájci békekonferenciához van köze. A G7-vezetők nem is vitatták meg – mondta Olaf Scholz az MTI szerint.

A kancellár szerint Putyin javaslatai – miszerint Ukrajna adja fel az Oroszország által részben elfoglalt négy tartományt, hagyja abba a harcokat és mondjon le a NATO-tagságról – csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról.

Scholz nem sokkal azelőtt nyilatkozott, hogy Svájcba utazott, ahol szombaton kezdődik az Ukrajna-konferencia.

Legalább 70 drónnal intézett támadást a Rosztov régióban lévő Morozovszk légibázis ellen az ukrán haderő péntek hajnalban, ahol az orosz légierő a Szu-34-es bombázókat és a Szu-27-es vadászgépeket állomásoztatja.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy mind a 70 drónt megsemmisítették, de a műholdfelvételek nagy pusztításról árulkodnak, egy hangár teteje beszakadt, a kifutópályákon is látni sérüléseket.

⚡️Ukraine hit a Russian airfield with at least 70 drones

The airfield, located in Rostov Region, is a base for Su-34 fighter-bombers and Su-27 fighters.

The head of Ukrainian intelligence did not specify the damage caused by the attack. At the same time, the Russian Defense… pic.twitter.com/lwGwyb1dGC

— NEXTA (@nexta_tv) June 15, 2024

The aftermath of Ukraine’s recent strike on Morozovsk air base in Russia is visible in new satellite imagery.

The base was last struck by Ukraine earlier this year in April. pic.twitter.com/Rccg95iIGj

— Brady Africk (@bradyafr) June 14, 2024