Több száz hallgató hagyta hátra az egyetemi órákat, és vonult hétfőn Tbilisziben a parlament elé, hogy a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat ellen tiltakozzon. A törvényjavaslat ellenzői már egy hónapja szinte minden este tüntetnek a fővárosban. Május 11-én ötvenezres tüntetés volt, vagyis az egyik legnagyobb, mióta Grúzia 1991-ben elnyerte a függetlenségét Moszkvától. A helyi médiában és aktivista körökben némelyek százezresre taksálták a szombati megmozdulást, és tizennyolcezer tüntetőt még maga a kormánypárt is elismert.
A vitatott törvényjavaslatot idén április elején melegítette fel az oroszbarátnak mondott kormányzó Grúz Álom párt. A parlament tavaly márciusban egyszer már leszavazta a törvényjavaslat egy korábbi verzióját, ami alig különbözött a mostanitól. A nemzetközi nyomás hatására és a tiltakozáshullám lecsillapítása érdekében tavaly tavasszal elengedték a dolgot. A kormány ugyanekkor el is kötelezte magát, hogy másodszor már nem nyújtja be a törvényjavaslatot. Április 3-án viszont pontosan ezt történt: benyújtotta.
A Human Right Watch szerint az idei törvényjavaslat szinte teljesen megegyezik a tavalyival, árnyalatnyi különbség, hogy milyen címkével illetnék a külföldi ügynököknek minősítendő szervezeteket. Az új változatban az „idegen hatalom érdekeit kiszolgáló szervezet” kifejezés került a korábbi „külföldi befolyás ügynökei” helyére. Regisztrációra azokat a civil szervezeteket és médiaszolgáltatókat köteleznék, amelyek az éves bevételüknek legalább húsz százalékát külföldi forrásból szerzik. Aki a regisztrációt elmulasztja, több ezer eurós pénzbüntetésre számíthat.
Kritikusai szerint a törvényjavaslat orosz mintára íródott. Oroszországban még 2012-ben fogadták el a külföldi ügynökökről szóló törvényt, ami akkor úgy tűnhetett, hogy csak a civil szervezetek listázására szolgál. Az orosz törvényhozás azonban a következő évtizedben fokozatosan olyan módosításokat hajtott végre, melyeknek köszönhetően az államtól független civileket és a média maradékát sikeresen kiszorították. Oroszországban ma bármely szervezet, médium vagy magánszemély „külföldi ügynöknek” minősíthető, ha egy fillér támogatást kap külföldről, vagy ha az Igazságügyi Minisztérium megállapítja, hogy „külföldi befolyás alatt áll”.
A törvényjavaslattal kapcsolatban az is felmerült, hogy a Grúz Álom annak benyújtásával fölösleges kockázatot vállal az októberben esedékes általános választások előtt. Decemberben ráadásul az Európai Unió feltette Georgiát a tagjelöltek listájára.
A kormányzó párt alapítója, az oroszbarát milliárdos, Bidzina Ivanisvili épp decemberben tért vissza váratlanul a közéletbe a párt elnökeként, pedig 2021-ben egyszer már bejelentette a visszavonulását. Április végén a törvényjavaslatot azzal indokolta, hogy az ország szuverenitását meg kell védeni a nyugati országoktól, amelyek „ágyútölteléknek” használták Georgiát és Ukrajnát. Ivanisvili emellett nyugati titkosszolgálati beavatkozást is érzékelt.
Áprilisban a Daily Mail brit bulvárlap arról írt, hogy a pártelnök Brazíliába küldte a 29 éves fiát, aki albínó rapperként Georgiában rendkívül népszerű. Feladata állítólag az lett volna, hogy menekülő útvonalat készítsen elő arra az esetre, ha apját és családját nyugati szankciók alá vetnék az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai miatt.
Az Európai Parlament már 2022-ben felszólította a georgiai hatalomgyakorlókat, hogy tartsák magukat a demokrácia, a jogállamiság, és az emberi jogok legmagasabb szintű követelményeihez. Az ukrajnai Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség jelentéseit tüzetes vizsgálatra ajánlotta, ezek a Grúz Álom elnökének oroszországi kapcsolatairól szólnak. Arra az esetre, ha az azokban foglaltak beigazolódnak, az EP személyi szankciók kivetését kérte a pártelnök-oligarchára és legközelebbi munkatársaira. Emellett külön felhívta a figyelmet Ivanisvili családtagjainak a Kremlhez fűződő kapcsolataira, tekintettel a kormány Oroszországgal kapcsolatos kétértelmű álláspontjára – olvasható mindez az Európai Unió és Gerorgia társulási megállapodásának éves végrehajtási jelentésében.
A külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslatot a grúz parlamentnek három olvasatban kell elfogadnia. A harmadik olvasatot május 13-án, hétfőn kezdték tárgyalni, miután az első április 17-én, majd a második május 1-én már átment a parlamenti többségen. Ezután valószínűleg még egy negyedik szavazásra is szükség lesz, mert Salome Zourabichvili elnökasszony már korábban jelezte, vétót emel a törvény ellen. Csakhogy az elnöki vétó egy újabb parlamenti szavazással felülírható. Az államfő csak elodázni tudja a törvényjavaslat elfogadását, megakadályozni nem.
Május elején pedig már több tízezren vonultak utcára. Ekkorra a rendőrök fellépése is brutálisabbá vált: legalább 11 embert kellett kórházba szállítani, hatvanhármat pedig őrizetbe vettek.
A civilekre és a médiára Georgiában már így is elég szigorú törvények vonatkoznak. A civilek az adókedvezményeiket csak úgy érvényesíthetik, ha a támogatásaikat bejelentik az adóhatóságnál, és részletes havi pénzügyi elszámolásokat kell benyújtaniuk. A médiumok szintén havi jelentéseket küldenek a bevételeikről és kiadásiakról a hírközlési hatóságnak, és aztán az összes ilyen adatot nyilvánosságra hozzák. Georgiánál átláthatóbban kevés helyen működhetnek a civil szervezetek, mindezek fényében meglepő, hogy a grúz kormánypárt „az idegen befolyás átláthatóságáról szóló törvényként” hivatkozik a tervezetre.
A Szabad Európa grúz mutációja szerint a törvénytervezetnek a geopolitikai szólamok ellenére inkább belpolitikai funkciója van. Georgiában a civil szektor erősen függ a nyugati kormányok és intézmények támogatásaitól, és egyes szervezetek kitartó kritikusai a kormányzó pártnak. Az idei választásokon a Grúz Álomnak ugyan jó esélyei vannak a szétaprózódott, gyenge ellenzékkel szemben, kockázatot viszont nem akar vállalni. Így nem engedik el a szorosabb kontrollt biztosító javaslatot, még annak árán sem, hogy emiatt több tízezres tüntetések vannak.
Abban, hogy a törvénytervezetet elővették, furcsa módon még az EU-s tagjelölti státusznak is része lehet. A tagjelölti státusz megadása azt az üzenetet hordozhatja a Grúz Álom számára, hogy fontosabb az uniónak az országot maga mellett tartania, mint számonkérnie a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok legmagasabb szintű követelményeit. A törvény benyújtói valószínűleg azzal is számoltak, hogy idén európai uniós választások vannak, ami elterelheti a figyelmet a hasonló akciókról.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grúzok mintegy 80 százaléka támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozást.
