Putyin újabb elnökségre, offenzívára készül

Meghaladta a választási részvétel az oroszországi elnökválasztáson az előző, 2018-as voksolásét moszkvai idő szerint 15 órakor 69,46 százalékkal – közölte vasárnap az orosz Központi Választási Bizottság (CIK). Hat évvel ezelőtt 67,54 százalékos volt a részvétel. Idén a legmagasabb arányt, 95,2 százalékot Csecsenföldön jegyezték. A legalacsonyabb részvételt, 48,13 százalékot az Altaji területen mérték kora délutánig.

Az orosz digitalizálási minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 93 százaléka, mintegy 4,45 millió ember élt a lehetőséggel. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap 15 óráig 5 millió ember szavazott, közülük 3,5 millióan online.

Az OVD-Info orosz jogvédő szervezet szerint vasárnap 14 városban 51 embert őrizetbe vettek, közülük legkevesebb 23-at Kazanyban, tízet pedig Moszkvában.

Az eddigi legmagasabb részvételi arány 1991 júniusában volt, 74,7 százalékkal.

Képünkön szavazásra várók Szentpéterváron.

Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus özvegye is részt vett a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni, vasárnap délben rendezett tüntetésen Berlinben.

Navalnij csapatának Telegram-oldalán közzétett felvételen látható, hogy Navalnaja Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki politikus szóvivőjének társaságában mutatkozott a berlini orosz nagykövetség előtt tartott megmozduláson. A videóhoz csatolva „Délben Putyin ellen” felirat volt olvasható, amely mottóval az orosz elnökválasztás elleni tüntetéseket is szervezte az ellenzék.

A német fővárosban tartott megmozduláson rendőrségi adatok szerint mintegy 800 ember vett részt. A tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy „Győzelem Ukrajnának! Szabadságot Oroszországnak!” és „Navalnij Oroszország hőse”, valamint „Putyin törvénytelen”. Sokan fehér-kék-fehér zászlókat lengettek, ami „a szabad Oroszországot” hivatott jelképezni a tiltakozás résztvevői szerint.

Közvetlenül a megmozdulás mellett mintegy kétezren várakoztak a nagykövetség épülete előtt, hogy leadhassák szavazatukat. Az X-en közzétett felvételeken látható volt, hogy Navalnaja és Mihail Hodorkovszkij emigrációban élő orosz ellenzéki  üzletember is beállt a sorba.

Egy férfi két gyújtópalackot dobott a moldovai fővárosban, Chisinauban lévő orosz nagykövetség udvarába, ahol vasárnap az oroszországi elnökválasztás szavazása zajlott – közölte a TASZSZ a nagykövetségre hivatkozva. A férfit a moldovai rendőrség őrizetbe vette.

A chisinaui orosz diplomáciai képviselet egyik szavazóhelyisége újra megkezdte működését, miután őrizetbe vették az elkövetőt, aki két Molotov-koktélt dobott a diplomáciai képviselet udvarára. „Az incidenssel összefüggésben a szavazóhelyiség munkáját felfüggesztették. Most újraindult” – mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek Anatolij Losakov, a nagykövetség szóvivője.

A TASZSZ helyszíni tudósítójának jelentése szerint egy ismeretlen férfi két tárgyat dobott át a kerítésen, majd megpróbált elmenekülni. A kerületet őrző rendőrök utolérték és őrizetbe vették. A tüzet a követség munkatársai eloltották.

Az államfő nem bízta a véletlenre elsöprő győzelmét, amiről az orosz állami média is gondoskodik.

Bár Vlagyimir Putyin ötödik újraválasztása ellen sokan tiltakoznak, sokkal többen vannak, akik nem kényszerből mondanak rá igent. Az Euronews szerint a kutatások azt mutatják, hogy az ukrajnai invázió még a családokon belül is komoly konfliktusokat okozott, az oroszok kétharmada elhiszi, amit az állami média közvetít. Lev Gudkov szociológus szerint a fiatalok már elméletben sem tudják, mi volt a szovjet időkben, nincs mihez viszonyítaniuk. Putyin idején születtek, nevelkedtek, nem ismernek mást, a rendszer nem beszél a jövőről, az állami propaganda azt hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a jelent. Ezzel együtt a hírek szerint az orosz emigránsok újabb hulláma indult meg nyugat felé közvetlenül az elnökválasztás előtt.

Közben zárónapjához érkezett az elnökválasztás. A Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke reggel azt közölte, hogy a részvételi arány, beleszámítva az online voksolókat is, két nap után 61,7 százalék volt. A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, a fővárosban vasárnap reggelre 4,3 millió ember szavazott, közülük 3,2 millióan online, írta az MTI.

A választás kezdete óta a távvoksolás rendszerét 280 ezer túlterheléses támadás érte, 20 oroszországi régió 29 szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot önteni beléjük. Az Ukrajnától elcsatolt területeken több szavazókörzetet ért támadás. A választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból.

A francia elnök szerint Ukrajnában szükség lehet a  Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre.

Emmanuel Macron a Le Parisien című lapban szombat este megjelent interjúban azt mondta,

lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az.

Erről azt követően beszélt, hogy hazatért Berlinből, ahol találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Szerinte a kancellár és ő nagyon hasonlóan látják a célokat, a helyzetet.

Németország stratégiai kultúrája a nagy óvatosság, a be nem avatkozás, és távolságtartás az atomenergiától. Egészen más modell, mint Franciaországé, amely rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartja, megerősíti hivatásos hadseregét.

Az MTI által szemlézett interjúban Macron jelezte, a következő hetekben Kijevbe látogathat és üzent az újraválasztására készülő Putyinnak is.

Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek bennünket, nem egy nagyhatalommal állunk szemben. (…) Oroszország atomfegyverekkel rendelkező középhatalom, a GDP-je sokkal alacsonyabb, mint az európaiaké, alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé.

Az ORFK adatai szerint szombaton is sokan jöttek.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2024. március 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5662 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6102-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

A beléptetettek közül a rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.