Az utolsó nyitott kapu
Mély hó lepte be Kirkenest, Norvégia egyik legészakibb városát, a befagyott Barents-tengeri öbölben legfeljebb a jég ropogása töri meg néha a csöndet. Az északi sarkkörtől négyszáz kilométerre fekvő Kirkenesben januári napokon másfél órára világosodik ki, decemberben ennél is rövidebbek a nappalok. Az élet azonban nem áll meg az orosz határon fekvő városban, amelynek viharos történelmére utal az egyik legmagasabb dombon épített szovjet emlékmű. A második világháború idején az egyik legtöbbet bombázott települést – a teljes Finnmark megyéhez hasonlóan – a Szovjetunió szabadította fel a náci megszállás alól 1944-ben. Az emlékmű olyan időket idéz fel, amikor a NATO-tag norvégok és az oroszok még jobb kapcsolatokat ápoltak.
Meglepő látvány fogadja az embert a mai Kirkenesben: az oroszországi Murmanszkba induló járatok sorakoznak a város buszpályaudvarán. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta ez igen ritka jelenség, mivel az Európai Unió Lengyelországtól Finnországig lezárta az orosz (és belorusz) határait. A fagyos Storskog jelenleg az egyetlen nyitott határkapu Oroszország és a schengeni övezet között – mert bár az északi ország nem csatlakozott az Európai Unióhoz, a schengeni megállapodáshoz igen.
Észak-Európának az ukrajnai konfliktus kezdete óta szokatlanul erős orosz fenyegetettséggel kell szembenéznie. Finnország 2023-as NATO-csatlakozása és Svédország csatlakozási igénye alaposan megváltoztatták a geopolitikai egyensúlyt a sarkkör mentén. Helsinki lépése korábban elképzelhetetlen lett volna. Az országról kapta a nevét a „finlandizáció” külpolitikai szakkifejezés. Ennek értelmében Finnország vállalta a katonai semlegességet, illetve beleszólást engedett a Szovjetuniónak külpolitikájába, cserébe a finn szuverenitás megőrzéséért.
A tradicionális finn semlegesség feladását, Finnország belépését a NATO-ba nem vette jó néven a Kreml. Helsinki döntését követően, 2023 végén váratlanul migrációs nyomás keletkezett a finn határ mentén. A jellemzően közel-keleti és észak-afrikai migránsok az akár mínusz negyven fokban is sorban álltak a finnországi menedékért olyan északi határátkelőhelyeken, mint Raja-Jooseppi. Raja-Jooseppit azonban – a többi finn-orosz határátkelőhellyel együtt – tavaly november 28-án lezárták, és azóta sem nyitották meg. A jobboldali-jobbközép finn kormány meglátása szerint a migrációs jelenség megerősödése nem véletlen egybeesés volt, Helsinki NATO-hoz való csatlakozása miatt. Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy Moszkva ezzel a szokatlan nyomásgyakorló eszközzel kényszerítené külpolitikai lépésre Finnországot. 2015–2016-ban a Krím megszállása miatt Oroszországra kivetett gazdasági szankciókat követően Helsinki már tapasztalt egy jelentős migrációs nyomást a keleti határain. Ekkor csak az államfők moszkvai csúcstalálkozója oldotta fel a feszültséget a két ország között.
Biciklis migránsok a sarkkörön túl
Nem Finnország volt ugyanakkor az egyetlen ország, amelynek ebben az időszakban a migráció miatt gondjai akadtak. Norvégia határainál szintén feltorlódtak a migránsok 2015 és 2016 fordulóján. A norvég útvonal a „biciklis migránsokról” vált ismertté, arról a jelenségről, hogy egy jogi kiskaput kihasználva a migránsok biciklivel léphették át a norvég-orosz határt. 2024-ben azonban a Raja-Jooseppitől alig 150 kilométerre lévő Storskog átkelője csendes.
A migránsok száma 2016 óta nettó nulla a norvég-orosz határon
– számol be róla Goran Stenseth határrendészeti biztos. „Norvégia büszke arra, hogy kapcsolatai pragmatikusak Oroszországgal. Be kell látnunk, a nyitott határ és a megfelelő kommunikáció még mindig jobb, mint a zárt határ és a kommunikáció hiánya” – magyarázza a biztos.
Norvégia Oroszországgal való kapcsolata egyedülálló. Oslo és Moszkva régóta szorosan együttműködik a Barents-tenger mentén. Az 1949-ben aláírt szovjet-norvég kétoldalú megállapodás a határvédelmi komisszárság – biztosok testülete – felállításáról a mai napig garantálja az együttműködést. Az ukrajnai háború okozta feszültségek ellenére Norvégia és Oroszország még 2023-ban is tartott közös gyakorlatokat, a sor-varangeri helyőrség pedig minden reggel az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB helyi irodájával történő egyeztetéssel kezdi a munkáját. Miközben egyre nő az ellentét Oroszország és NATO-tag szomszédjai között, Norvégiában mintha megállt volna az idő. A norvég-orosz határ a zord időjárás ellenére barátságos és békés.
Egy irracionális rendszer fenyegetése
Az oroszoknak a norvégokkal kialakított pragmatikus kapcsolat most fontosabb, mint valaha. Ahogy bezárulnak Európa kapui a Föderáció előtt, minden félig nyitva hagyott ajtó felértékelődik. Az oroszok érdeke, hogy legalább a storskogi határátkelőhelyen nyitva maradjon a schengeni övezet az állampolgáraik előtt. Ezt az állapotot az oroszok olyan unortodox, módszeres fenyegetéssel veszélyeztethetik, mint a migráció szervezése. Ez lehet az oka annak, hogy bár Finnország 2016 óta nem látott migrációs nyomással néz szembe, a válságnak nyomát sem tapasztalni a norvég határnál. Finnország nemrég bejelentette: véletlenszerű határellenőrzéseket fognak tartani a finn-norvég határon annak érdekében, hogy egyetlen orosz állampolgár se juthasson be a szomszéd országon keresztül finn területre. Norvégia ugyanakkor kitart a döntése mellett: az oroszoknak fontos Storskog, a norvégoknak pedig fontos, hogy határaik mentén nyugalom legyen.
A szkeptikusok szerint azonban nem biztos, hogy Oroszország kidolgozott stratégiát követ Storskogban. „Oroszország egy irracionális rendszer” – emlékeztet Jan-Paul Brekke, az oslói Társadalomkutató Intézet kutatási igazgatója.
Elképzelhető, hogy nem racionális döntés Oroszország részéről a norvég határ figyelmen kívül hagyása. Lehetséges, hogy egyszerűen olcsóbb volt a finn határ védelmét megzavarni, vagy a helyi kormányzó együttműködőbb volt, ezért választották Finnországot Norvégia helyett
– teszi hozzá.
Bármi is az igazság, a biztonsági szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ismét megerősödhet az Oroszországból érkező migrációs nyomás. Könnyen lehet, hogy a keleti (vagy belorusz) migrációs válsághoz hasonló tüneteket produkáló finnországi nyomás csupán tesztüzem. A finn mellett a norvég és az észt parlament is úgy döntött, hogy felkészülnek a várható eseményekre. Így előzetes engedélyt adtak a fizikai határzár felépítésére az orosz határ mentén. Arszenyij Szivicki, a független belorusz Stratégiai és Külpolitikai Tanulmányok Központjának igazgatója szerint 2024 jelentős év lesz az Oroszországból érkező migráció szempontjából. Előrejelzése világos:
A belorusz határ befagyott, Oroszország pedig éppen teszteli Finnországot. A valódi migrációs nyomás 2024 nyarán várható.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet munkatársa
