Rakétákat lőtt ki Pakisztán iráni célpontokra, újabb amerikai légicsapások Jemenben

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, miközben Benjámin Netanjahu épp ezen a napon elutasította vissza újfent a palesztin államiság gondolatát.

Lesz egy konfliktus utáni Gáza, de újbóli megszállás Gázában nem lesz

– közölte Kirby Air Force One fedélzetén.

Benjamin Netanjahu épp decemberben dicsekedett el vele, büszke arra, hogy megakadályozta a palesztin állam létrehozását.

(NBC / The Guardian)

Elutasítja a palesztin állam létrehozását a háború utáni bármilyen forgatókönyv részeként – közölte Benjamin Netanjahu az Egyesült Államokkal.

Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem!

– mondta erről az izraeli miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol arról is beszélt: addig folytatja a gázai offenzívát, amíg Izrael „döntő győzelmet nem arat a Hamász felett”. Szerinte Izraelnek a Jordántól nyugatra fekvő valamennyi területet biztonsági ellenőrzés alatt kell tartania.

Az amerikaiaknak küldött üzenetéről azt mondta: a miniszterelnöknek képesnek kell lennie arra, hogy nemet mondjon a barátainknak.

(The Guardian)

Megszavazta az Európai Parlament az „állandó tűzszünet” szorgalmazásáról szóló javaslatot – írja a Guardian. Ezt azonban két feltételhez kötötték a döntéshozók.  Az egyik, hogy a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokat szabadon kell engedni, a másik, hogy a Hamászt fel kell számolni.

Az EP tehát nem követelt feltétel nélküli tűzszünetet a Gázai övezetben, ehelyett – mint írták – „állandó tűzszünetre és a politikai megoldásra törekvés újraindítására szólított fel, feltéve, hogy valamennyi túszt azonnal és feltétel nélkül szabadon engednek, és felszámolják a Hamász terrorszervezetet”.

A nem kötelező érvényű állásfoglalást 312 EP-képviselő támogatta, 131-en ellene szavaztak, 72-en pedig tartózkodtak.

A huszonhét országot tömörítő Európai Unió eddig nehezen alakított ki egységes álláspontot a konfliktussal kapcsolatban, mivel vannak országok – például Németország –, amelyek határozottan Izrael mellett állnak, míg mások inkább palesztinbarátok.

A szocialisták, a centristák és a zöldek olyan állásfoglalást szorgalmaztak, amely állandó tűzszünetre és a politikai megoldás érdekében tett erőfeszítések újraindítására szólít fel. A jobbközép Európai Néppárt – az EP legnagyobb frakciója – azonban ellenezte a feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó eredeti követelést, és módosító indítványt terjesztett elő.

Összesen 24 620 palesztin vesztette életét és 61 830-an megsebesültek a Gázai övezet elleni izraeli csapásokban október 7. óta – közölte csütörtökön a gázai egészségügyi minisztérium.

A Reuters azt írja: a Hamász által irányított minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 172 palesztin vesztette életét, és 326-an sérültek meg. A tárca a jelentéseiben nem tesz különbséget a harcokban részt vevők és a nem harcoló áldozatok között, és azt állítja, hogy az izraeli hadsereg által megöltek többsége nő és gyermek.

Az izraeli hadsereg szintén csütörtökön kiadott közleménye azt állította, hogy az elmúlt 24 órában „mintegy 60 terroristát” ölt meg szárazföldi hadművelete során.

Az Izrael által 1967 óta a nemzetközi jogba ütköző módon megszállva tartott Ciszjordániában szintén sokan meghaltak. Október 7 óta legalább 350 palesztin vesztette életét a területen, ebből 95 gyerek. Őket az izraeli biztonsági erők vagy zsidó telepesek ölték meg. Becslések szerint Izrael a háború kezdete óta emellett 6000 palesztint börtönzött be Ciszjordániából.

Mint ismert, a palesztinok elleni izraeli hadjárat a Hamász október 7-i, meglepetésszerű dél-izraeli támadása után indult. A terrortámadás során becslések szerint 1200 ember halt meg, és több mint 8500-an megsebesültek. A Hamász harcosai ekkor mintegy 240 embert túszul is ejtettek és a Gázai övezetbe szállítottak. Közülük mintegy 132-ről úgy tudni, hogy még mindig fogságban tartják őket, jóllehet, közülük vélhetően nem mindenki van már életben.

Becslések szerint a Gázai övezet lakosságának 85 százaléka kényszerült elhagyni otthonát a terület folyamatos izraeli bombázása miatt.

Az izraeli hadsereg az elmúlt 24 óra alatt mintegy 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben, csak Hán-Junisz térségében 40 fegyverest öltek meg – közölte csütörtökön az izraeli hadsereg (IDF). Izrael azt gyanítja, hogy a fegyveresek a Gáza alatt kiépített alagúthálózatban rejtőzködnek.

Az október 7-én kezdődő izraeli hadművelet fókusza jelenleg az övezet déli részére helyeződött át; az izraeli védelmi minisztérium közlése szerint a Hamász elleni északi offenzíva véget ért.

Izraelneknek engedélyeznie kell, hogy a Gázai övezetből elmenekültek visszatérhessenek otthonaikba

– jelentette ki csütörtökön Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter Ammánban, török hivatali partnerével, Hakan Fidannal közös sajtótájékoztatóján.

Szafadi egyúttal leszögezte, rendkívül fontos, hogy mielőbb véget vessenek a gázai háborúnak és megakadályozzák a konfliktus regionális kiszélesedését. Aláhúzta emellett: mindent meg kell tenni azért, hogy elegendő humanitárius segítség érkezzen a Gázai övezet egész területére, északra és délre is.

Október óta több, Irán által támogatott fegyveres csoport hajtott végre támadásokat a térségben, a többi között a jemeni húszi lázadók, a palesztinok iránti szolidaritással indokolva a műveleteket.

(MTI)

A pakisztáni hadsereg rendkívül magas készültségben van, és minden, iráni oldalról érkező „rosszindulatú lépésre” erőteljesen fog reagálni, mondta egy vezető pakisztáni biztonsági forrás csütörtökön.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaáni elmondta, hogy Teherán határozottan elítéli a pakisztáni légicsapásokat.

A két ország között kialakult feszült helyzet okán Kína felajánlotta, hogy közvetítő szerepet vállal. Kína és Oroszország mindkét felet önmérsékletre szólította fel, és hozzátették, hogy ne engedjék a konfliktus további eszkalálódását.

Irán és Pakisztán Kína közeli szomszédai, baráti és nagy befolyással rendelkező országok, és Kína őszintén reméli, hogy mindkét fél képes megőrizni a nyugalmat és önmérsékletet tanúsítani

– mondta csütörtökön a pekingi külügyminisztérium szóvivője.

(MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban fogadta Pierbattista Pizzaballa bíborost, a jeruzsálemi latin pátriárkát, akivel a térségben élő keresztények megsegítéséről tárgyalt a jelenleg dúló háborús konfliktus közepette, tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

A magyar miniszterelnök és a jeruzsálemi pátriárka szerint el kell kerülni, hogy a harcok és az ellenségeskedés a szentföldi keresztény közösségek eltűnéséhez vezessenek.

Magyarország, a Hungary Helps programon keresztül, a továbbiakban is segíti a közel-keleti kereszténység fennmaradását, az ott élőknek humanitárius és hitéleti célokat szolgáló támogatást is nyújt, hangzott el a találkozón.

Második napja tart a ciszjordániai Tulkarem város elleni izraeli rajtaütés, legalább hét ember, köztük két gyermek meghalt – írja a The Guardian. Az Al Jazeera jelentése szerint a megszállt város lakói csütörtökön kora reggel még mindig robbanások és lövések hangjáról számoltak be, és az izraeli hadsereg lezárta a menekülttábor minden bejáratát, és mesterlövészeket helyezett el a háztetőkön.

Ciszjordánia más területein, köztük Hebron és Rámalláh városában is razziákat hajtottak végre az éjszaka folyamán, és öt palesztin fegyveres halt meg szerdán egy izraeli csapásban Balata menekülttábor közelében – közölte az ENSZ.

Az amerikai hadsereg újabb rakétacsapásokat mért hútik által ellenőrzött helyszínekre, ezzel egy héten belül negyedszer vette közvetlenül célba a csoportot Jemenben. A csapásokat a Vörös-tengerről indították, több mint egy tucatnyi helyszínt találva el – közölték a tisztviselők az AP hírügynökséggel. Az újabb támadás azután kezdődött, hogy egy, a hútik által ellenőrzött területekről indított drón eltalált egy amerikai tulajdonú hajót az Ádeni-öbölben.

A hútik által ellenőrzött Saba hírügynökség szerint a célba vett területek Hodeidah, Taiz, Dhamar, al-Bajda és Szaada voltak. A médiacsoport azt állította, hogy brit repülőgépek is részt vettek a csapásokban, de a Guardian nem tudta ellenőrizni ezeket az állításokat.

Az amerikai hadsereg közölte, hogy erői 14 olyan húti rakéta ellen hajtottak végre csapásokat, amelyeket Jemenből kilövésre töltöttek fel, és amelyek közvetlen fenyegetést jelentettek a térségben lévő kereskedelmi hajókra és az amerikai haditengerészet hajóira.

(The Guardian)

Iráni területekre mért csapásokat a pakisztáni légierő csütörtök hajnalban – jelentette be a pakisztáni külügyminisztérium. A légicsapásoknak a megtámadott iráni Szisztán-Beludzsisztán tartomány kormányzóhelyettese szerint legkevesebb hét halálos áldozatuk volt.

A megtorló pakisztáni légicsapásokra azt követően került sor, hogy a szomszédos Irán kedden drón- és rakétacsapásokat mért a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet két fontos pakisztáni bázisára, és a támadásban két gyermek életét vesztette.

Az Irán és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tekintett, szunnita militánsokból álló Dzsais al-Adl korábban több délkelet-iráni merénylet elkövetőjeként is jelentkezett. A szélsőséges csoport az iráni Szisztán-Beludzsisztán tartomány függetlenségéért küzd. Azon a területen az emberek többsége az iszlám szunnita ágát követi, miközben Irán a síita iszlám központja – írja az MTI.