Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a Weltnek, a Bildnek és a Politicónak az orosz-ukrán háborúról. A magyar kormányfő kifejtette: a döntő tényezőt annak tartja, hogy szerinte Kijev hamarabb kifogy a katonákból, mint Moszkva, ezért Ukrajna megmentése érdekében béketárgyalásokba kell kezdenie az USA-nak és Oroszországnak.
Ukrajna már nem szuverén ország. Nincs pénzük, nincsenek fegyvereik. Csak azért tudják folytatni a harcot, mert mi Nyugaton támogatjuk őket
– mondta, hozzátéve, hogy a Nyugatnak jogában áll úgy dönteni, hogy nem ad több pénzt és fegyvert.
A magyar kormányfő kifejtette: továbbra is lehetetlennek tartja, hogy Ukrajna katonai győzelmet arasson Oroszországgal szemben. Elmondása szerint ezért esedezik mindig a békéért, hiszen amennyiben folytatódnak a harcok, Ukrajna a nemzeti vagyonnal együtt rengeteg emberéletet is veszít.
A miniszterelnök szerint a Nyugat és Ukrajna együttműködése kudarcot vallott. „Az, hogy az ukránok a fronton harcolnak, mi pedig anyagilag, információkkal és eszközökkel támogatjuk őket, és ők megnyerik a háborút Oroszország ellen, a helyzet félreértése” – mondta Orbán, aki ennek ellenére nem akarja meggyőzni az ukrán népet arról, hogy ne folytassák a harcot. Szerinte az „erkölcsi és történelmi horizonton” a döntés joga kizárólag az ukrán nép kezében van.
Orbán azt sem gondolja, hogy Oroszország egy győztes, ukrajnai háború után folytatná Európában a területszerzést:
Nem elég erősek. Ez a háború világosan megmutatta, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. Miért akarná valaki, aki gyengébb a NATO-nál, megtámadni a NATO-t?
Orbán rendkívül szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy NATO a júliusi vilniusi csúcstalálkozón biztonsági garanciákat készül adni Ukrajnának. A magyar miniszterelnök szerint előbb tűzszünetre van szükség, majd béketárgyalásokra. Így a konfliktus rendezésében a NATO tervének – amely elmondása szerint nem magyar ötlet volt, hanem vélhetően a NATO-központból érkezett – nem az első, hanem a harmadik vagy negyedik lépésnek kellene lennie.
A magyar kormányfő az unió szankciós politikáját is bírálta. Úgy látja, a szankciók célja az volt, hogy térdre kényszerítsék Oroszországot, és ezáltal közelebb hozzák a békét, de ebből semmi sem valósult meg.
Orbánt arról is megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Wagner zsoldosai a hétvégén megindultak Moszkva felé.
Nincs nagy jelentősége ezeknek az eseményeknek
– válaszolta Orbán, aki szerint ha valaki azt feltételezi, hogy Vlagyimir Putyin megbukhat vagy leválthatják, akkor nem érti az orosz népet és a hadseregre, a titkosszolgálatra és a rendőrségre épülő orosz hatalmi struktúrákat. Hangsúlyozta: Oroszország máshogy működik, mint az európai országok, ezért másfajta logikák mentén kell vizsgálni az ottani eseményeket.
Oroszországot és a Putyin-rezsimet stabilnak tartja. Arra kérdésre, hogy Putyin 2024-ben is az ország elnöke lesz-e, Orbán úgy válaszolt:
Természetesen, ez a realitás.
Putyinról elmondta: nem tartja háborús bűnösnek. Úgy gondolja, hogy háborús bűnökről csak a háború után lehet beszélni. Ha tűzszünetet akarunk, utána pedig béketárgyalásokat, akkor meg kell győzni a harcoló feleket arról, hogy üljenek le egy asztalhoz.
A Bild újságírója felelevenítette Orbán 1989-es beszédét, amelyben a szovjet csapatok kivonását követelte, majd a miniszterelnöknek szögezte a kérdést: évtizedekkel később hogyan keveredett mégis az oroszok oldalára?
Ön provokál ezzel a kérdéssel? Tudja, a magyaroknak azt mondani, hogy oroszbarátok, ellentmond a történelmi tapasztalatainknak. Én Magyarországért küzdök. Engem nem érdekel Putyin. Engem nem érdekel Oroszország. Engem Magyarország érdekel. Tehát amit én teszek, az az álláspont, amit képviselek, az Magyarország érdekeit szolgálja. És abban biztos vagyok, hogy ami most Oroszország és Ukrajna között történik, az rossz a magyaroknak. Veszélyes a magyarokra nézve. Életeket veszítünk, hiszen magyar kisebbség él Ukrajnában. A háború veszélye a szomszédságunkban van. Nem úgy van, mint önöknél (…), Németország és az ukrajnai háború között ott van Lengyelország és Magyarország is
– vélekedett Orbán.
