Eddigi ádáz ellenfelek lépnek most nagykoalícióra Bulgáriában. Az egymást korábban a legkülönbözőbb vádakkal illető politikusok pártjai olyan együttműködést alakítanak ki – hétfői bejelentésük szerint –, ahol a miniszterelnökök egymást fogják váltani. A következő 18 hónapot szabályozó koalíciós megállapodást hétfőn ismertették. Ennek értelmében a következő kilenc hónapban Nikolaj Denkov professzor, a „nyugatos” erők – a Folytassuk a változást (PP)-Demokratikus Bulgária (DB) választási szövetség – jelöltje lesz a kormányfő. Kilenc hónap múlva viszont a „bolgár Orbán”, azaz a 2010-es évek nagy részében kormányzó Bojko Boriszov pártjának, a GERB-nek a kiszemeltje, Marija Gabriel tölti majd be a miniszterelnöki posztot.
Előzőleg Gabriel kizárólag a GERB színeiben próbált kormányt alakítani, hiszen az áprilisi választásokat 26,5 százalékos szavazataránnyal Boriszov jobbközép-konzervatív pártja nyerte. A brüsszeli biztosi posztját, az Európai Bizottság tagságát emiatt feladó Gabriel május 15-én kapott megbízást a kormányalakításra, ám 22-én, hétfőn már vissza is adta mandátumát az államfőnek, Rumen Radev tábornoknak.
Ezután viszont a köztársasági elnök másodszor is mandátumot adott a kormányalakításra, ezúttal azonban sikeresnek látszik a megoldás: Nikolaj Denkov lehet a következő miniszterelnök, ha a parlament is bizalmat szavaz majd a koalíciós kormányának. Denkov mögött a kormányfő-helyettes Gabriel lesz. Ez a felállás fordul majd meg kilenc hónap múlva.
Érdekes, hogy a politikai patthelyzetet Bulgáriában most olyan módon oldották meg, ami elsősorban Izraelben gyakori. A közel-keleti államban is kiélezett vitákat folytatnak egymással a pártok, de ha ott nagykoalícióra kerül sor, akkor általában kilenc hónapnál hosszabb periódus után cserélnek miniszterelnököt.
Bulgáriában érdekes módon abban is eltérnek a közel-keleti országtól, hogy nem a koalíciós pártok csúcsvezetői váltják majd egymást a miniszterelnöki poszton. A bolgár csúcsvezetők viszonya ugyanis enyhén szólva feszült: a szociálliberális-nyugatos irányzatot képviselő PP „antikorrupciós” kormányzása idején, tavaly márciusban rövid időre őrizetbe is vették Bojko Boriszovot, a GERB vezérét. Így sem az akkori miniszterelnök, Kiril Petkov (PP), sem Boriszov nincs most ott az egymást váltani hivatott „rotációs” miniszterelnök-jelöltek között.
A PP miniszterelnök-jelöltje, Denkov mindazonáltal érdekes választás, hiszen volt már oktatási miniszter-helyettes Bojko Boriszov második kormányában a 2010-es években, s később más kormányok oktatási minisztere lett, többek között Kiril Petkov PP-társalapító kabinetjében is betöltötte ezt a posztot a két doktorátussal rendelkező, fizikokémiával foglalkozó tudós.
Denkov a május 22-i sajtótájékoztatón elismerte, hogy a helyzet nagyon nehéz, és az EU-biztosi állását feladó Gabriel is hangsúlyozta: nem az érzelmek, hanem az értelem döntött a rotációs kormánykoalíció megalakításakor, amiről 48 órán át tárgyaltak. Minderről a szófiai Dnes.bg számolt be. A nemzetközi sajtó eközben megemlíti, hogy de még 2023-ra vonatkozó elfogadott költségvetése sincs a balkáni államnak.
2021 óta öt választást tartottak, de a szavazók sosem adtak egyik pártnak sem akkora felhatalmazást, hogy egyedül kormányozzon vagy saját szövetségeseivel együtt tudjon stabil koalíciót létrehozni. Idén áprilisban, az utolsó választáson is csak egy hajszállal – 1,6 százalékponttal – előzték meg Boriszovék Petkovékat, s mind a GERB, mind pedig a PP-DB-szövetség messze volt attól, hogy egyedül vezessen egy kormányt. Együtt viszont 133 fős, biztos többségük lesz a 240 fős törvényhozásban. A GERB ugyanis 69, a PP-DB pedig 64 mandátumot szerzett az áprilisi szavazáson.
Denkov közben megdicsérte Gabrielt: szerinte a politikusnő sokat segíthet az új kormány legfőbb céljainak elérésében, a schengeni övezethez és az eurózónához való csatlakozásban. Ehhez számos jogszabály módosítására is szükség lesz, amihez kell a biztos parlamenti többség.
Az új kormánykoalíció biztos parlamenti többsége révén meg tudják kezdeni az igazságszolgáltatás reformját is. Nyugati megfigyelők – például a Politico elemzője – a maffiaállam visszaszorításáról beszélnek. Ehhez szükség lenne a bolgár ügyészség átszervezésére, ami része a mostani koalíciós megállapodásnak. Mindez különleges vetülete lesz az új koalíció működésének.
Mára ugyanis a jogállamisági válság nyílt konfrontációvá fajult Bulgáriában, ahol immár a nyilvánosság előtt vitázik az országot a 2010-es évek nagy részében kormányzó Boriszov, illetve korábbi megbízható szövetségese, a bolgár főügyész, Ivan Gesev (kiemelt képünkön). Az utóbbit, a bolgár „Polt Pétert” még Boriszov, azaz a „bolgár Orbán” nevezte ki, és kulcsfontosságú pillanatokban Gesev meg is szolgálta az exminiszterelnök bizalmát. Amikor ugyanis az ellenfeleik kerültek hatalomra, Gesev tavaly márciusban pár óra alatt elérte, hogy a Kiril Petkov kormányzása idején őrizetbe vett Boriszovot szempillantás alatt szabadon engedjék.
Mivel sokáig senki sem tudott stabil kormányt alakítani Szófiában, gyakorlatilag elnöki kormányzás jött létre, azaz kvázi-prezidenciális rendszer épült ki – informálisan. Rumen Radev államfő ugyanis egy ügyvezető kormány kinevezésével tulajdonképpen a hatalom centrumába került: a szakértői kormánynak nem volt választói felhatalmazása, tehát gyenge volt a legitimitása. Így az ügyvezető kabinet az államfőtől függött, Radev – akinek államfőként formailag nem lenne túl nagy hatásköre – így sokáig az egyetlen politikailag cselekvőképes tényezőnek számított.
Radev kvázi-prezidenciális kormányzása viszont összehozta az ősellenségeket, az eddigi politikai ellenfeleket. Valójában tehát ezért fogott most össze a korrupciós botrányokba 2021-ben belebukott Boriszov azokkal a nyugatosokkal, akiknek a kormányzása idején őt magát is letartóztatták. A nyugatosok, Petkovék pedig folyamatosan gyengültek április óta a közvélemény-kutatások szerint. S azt is belátták, hogy korábbi, 2021-22-es kormányzásuk idején a koalíciós partnereik gyengesége és megbízhatatlansága miatt nem tudtak stabil kormányzást felmutatni.
és Rumen Radev államfő tovább folytathatná a félprezidenciális jellegű államirányítást.
Ennek az összefogásnak az útjában állt viszont sokak szerint a főügyész Gesev, aki körül egyre több a botrány. Nem véletlen, hogy az új koalíció első lépései között szerepel a főügyészi hivatal átszervezése, az alkotmány és más jogszabályok módosítása. Ehhez végre elegendő többsége lesz a törvényhozásban a kormányzó pártoknak.
Gesevet tartja számos korrupcióellenes és demokráciapárti aktivista az egyik legnagyobb akadályozó tényezőnek Bulgária európai normákhoz való közeledésekor – írja a Politico. A helyzet valódi „drámává” akkor vált, amikor Gesev szerint május elsején valaki megpróbálta felrobbantani a golyóálló SUV-ját. Ellene már főügyészi jelölésekor tömegtüntetések zajlottak (2019-ben), de 2020-ban is a lemondásáért demonstráltak a maffiaellenes tüntetők Bulgáriában. Radev államfő sem akarta eredetileg kinevezni Gesevet, akit nyilvánvalóan Boriszov emberének tartottak Szófiában.
Ám az éveken át tartó tiltakozások mindvégig sikertelenek maradtak. Boriszov átverekedte jelöltjét, megválaszttatta Gesevet, majd a pozíciójában tartotta. A Politico szerint ez nem véletlen, hiszen A tüntetők azért bírálták az ügyészséget, mert a „nagy halak” rendre kicsúsztak az igazságszolgáltatás kezéből, a „foglyul ejtett állam” nem vitte el bíróságig, elítélésig a „főnökök” ügyeit.
Gesev megbuktathatatlannak tűnt, túlélte a tüntetéseket, és Boriszovval is jól alakultak az eleve szoros kapcsolatai. De az utóbbi időben valami történhetett a brüsszeli lap szerint a két meghatározó tényező között, szinte polgárháború tört ki Boriszov és Gesev között. A Politico szerint ez alkalmat ad arra, hogy rendet tegyenek a korrupcióellenes erők Bulgáriában. (Bulgária és Magyarország az EU legkorruptabb országai között található, a Transparency International szerint. A legfrissebb ranglistán még a balkáni államot is „megelőztük”.)
A Franciaországban tanult és ott oktató Marija Gabriel, aki az Európai Bizottságban betöltött funkcióját feladva most kormányfő-helyettes, majd háromnegyed év múlva miniszterelnök lesz, már korábban kifejtette véleményét Gesevről. Gabriel szerint a főügyésznek távoznia kéne „az igazságszolgáltatás presztízsében okozott károk miatt”.
Gesev hevesen reagált a politikusnő szavaira: arra utalt, hogy a politikai osztály most megpróbálja őt és családját megölni. A „bolgár Polt Péter” most hirtelen a jogállamiság őreként is próbál tetszelegni: azzal fenyegetőzik, hogy a csúcsszintű korrupcióról le fogja rántani a leplet. A Politico mindenesetre felteszi Gesev nyilatkozata után a kérdést: „Tényleg bárki meg akarná ölni őt?”
Gesev helyettese, Boriszlav Szarafov a Politico szerint kezdetben lojális volt a főnökéhez, és a baleset bekövetkeztekor azt mondta, hogy háromméteres átmérőjű kráter keletkezett a robbanás helyszínén.
Mindeközben több ellenzéki politikus, politikai színjátékról beszélt, és szerintük Gesev megpróbált egy fals mesét kitalálni arról, hogy őt üldözik, és a politikai hullámverés most ellene fordult. A helyszínről készült fotók mindössze néhány égésnyomot mutattak az út széléről, illetve két szilánkosra tört fát mutattak be a sajtónak. Aszen Vaszilev, aki a PP nevű párt társalapítója, a már említett Kiril Petkovval együtt, azt mondta, hogy valaki „nyulakat akart megriasztani”, míg a PP-vel szövetségben indult Demokratikus Bulgária Párt társelnöke, Atanasz Atanaszov arról beszélt: nyilvánvaló, hogy az esetet megrendezték.
A Szabad Európa szerint ráadásul Gesev az első napokban hagyta, hogy téves hírek terjedjenek el a „merényletről”. A bolgár média ugyanis kezdetben úgy számolt be az esetről, hogy a „felrobbantott” autóban nemcsak Gesev ült, hanem a családja is vele volt. A főügyész csak május hetedikén ismerte el, hogy a család nem utazott a kocsiban. A főügyészség mindenesetre terrorcselekmény miatt kezdett nyomozni az ügyben. A robbantáskor (ha volt egyáltalán ilyen) senki sem sebesült meg. A Szabad Európa is felidézi ennek kapcsán, hogy sokak szerint megrendezett volt a „merénylet”.
Gesev közben egy nyilvános beszédében azt állította, hogy lemondásra próbálták rávenni, de a leköszönésről szóló levelét a közönség előtt tépte össze végül. Sőt most azt ígéri, kitölti a 2026-ig szóló mandátumát. Arról is beszélt, hogy halálos fenyegetéseket is kapott.
Gesev azt is sugallta a közönségnek, hogy Boriszov törökországi vagy izraeli nagyköveti posztokat ajánlott fel neki, hogy kicsalogassa őt a főügyészi székből. (Boriszov ezt határozottan tagadja, s azt állítja, erre lehetősége sem lenne, hiszen jelenleg nincs hatalmon.) Boriszovnak természetesen egyre kínosabb Gesev fellépése. Tavaly még jól jött a GERB első emberének, hogy a főügyész kihozta őt az őrizetbevétele után. Ám Boriszov most azt mondja, hogy két egymástól függetlenül döntő bíróság ítélte meg úgy, hogy engedjék őt szabadon.
A Politico szerint egyelőre nem világos, mi okozta a szakítást Boriszov és Gesev között. Gesev körül tényleg szorul a hurok. Az a helyettese, akit már említettünk, Szarafov ugyanis gyorsan elvesztette a lojalitását főnöke iránt. Most már ő is azt akarja, hogy Gesev távozzon a posztjáról, és jelentést készített szófiai városi ügyészekkel közösen arról, hogy Gesev milyen törvénytelenségeket követett el. Szarafov közben védelmet kapott a bolgár igazságügyi minisztériumtól. Állítólag ugyanis most a saját főnökétől, Gesevtől kell őt megvédeni.
„Ismerem Gesev urat, és éppen ezért jelentem ki: féltem az életemet” – mondta Szarafov, aki hozzátette, ismeri a legfőbb ügyész „módszereit”, és szerinte Gesev „instabil”. Látva, hogy cserben hagyta a helyettese is, Gesev ellentámadásba ment át: kérte a bolgár Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (LIT), hogy indítson fegyelmi eljárást Szarafov ellen, aki szerinte a „bolgár nép árulója”.
Közben a bolgár bírói egyesület pozíciójára alkalmatlannak minősítette Gesevet, mivel „teljesen hiányoznak belőle a szakmai és etikai készségek”. Maga a főügyész a bolgár Novinite.com szerint nemrég bejelentette, hogy meghatározatlan ideig szabadságra megy, „személyes okokból”.
