Nem utazik sűrűn távoli, Európán kívüli országokba Klaus Iohannis, akinek második, és egyben utolsó elnöki mandátuma 2024-ben jár le. A politikus a múlt héten, március 6. és 8. között Japánban, majd március 9-én és 10-én Szingapúrban volt. Mivel Románia nem rendelkezik külön elnöki géppel, és Magyarországgal ellentétben a hadsereg sem üzemeltet repülőt a miniszterek, a miniszterelnök vagy az államfő utazásainak biztosítására, a Digi24 hírtelevízió közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy kiderüljenek a távol-keleti utazás részletei.
A televízió három kérdést intézett az elnöki hivatalhoz:
- milyen cég, milyen repülőgépével repült Klaus Iohannis Japánba és Szingapúrba,
- mennyibe került a repülő bérlése
- és ez volt-e az első alkalom, hogy ehhez a céghez fordultak?
A román elnöki hivatal hosszú levélben válaszolt, amelynek lényege az érvényes jogszabályok felsorolása mellett, hogy hasonlóan az elmúlt évek gyakorlatához, kénytelenek magáncéghez fordulni, amikor az államfő utazásait szervezik.
A történet az 1989-es rendszerváltásig nyúlik vissza, amikor Nicolae Ceausescu légi flottájának gépeiből a Belügyminisztérium létrehozta a Romavia Rt.-t postai, személyszállítási szolgáltatásokra, és nem utolsó sorban a politikusok reptetésére, a rossz nyelvek szerint hathatós titkosszolgálati háttérrel. A cég ellen 2010-ben – kellő számú megrendelés hiányában és a veszteségek miatt – felszámolás indult, a Romavia zászlóshajóját, a Boeing 707-3K1C Carpati nevet viselő repülőt, amelyikkel még Ceausescu is utazott, és 1989 után ez volt Románia „Air Force One”-ja, eladták két millió dollárért Ázsiába vagy Afrikába, mert zajszintje miatt Európából kitiltották.
Az államfői hivatal közleménye szerint – mivel 2010 után az országnak nem volt elnöki gépe, amellyel a miniszterek is utazhattak volna – 2013-ig a közlekedési minisztérium költségvetésében különítettek el egy összeget a Tarom román nemzeti légitársaság két gépének fenntartási költségeire, a „speciális utazások” céljára. A mai napig a román állam tulajdonában lévő és évente sok millió eurós veszteséget termelő Tarom azonban 2013 után a „politikusi sétafikák” között egyszerűen beállította a hétköznapi kereskedelmi forgalomba a két spéci repülőt.
A közlemény jelzi, a gondok valójában akkor kezdődtek, amikor a légitársaság a korábban a hivatalos utakra használt két gépét menetrend szerinti járatokon kezdte el használni, így több ízben nem tudott repülőt biztosítani az államelnök útjaira, vagy ha igen, csak nagyon magas áron, mert felszámolta a repülő menetrend szerinti járatokból való kivonása nyomán keletkezett veszteségeit is. Ezért aztán előfordult, hogy képtelenség volt egyeztetni a hivatalos utakat a kereskedelmiekkel, így az elnöki hivatal 2016-tól magánszolgáltatókat keresett a hivatalos utazások lebonyolítására.
Az elnöki hivatal a közleményben megjegyzi, hogy már 2015-től megtették a szükséges lépéseket egy, a Belügyminisztérium által üzemeltetett elnöki gép, valamint a teljes szolgáltatási struktúra – amelyet a miniszterek is használhattak volna – létrehozására, ám a próbálkozások ellenére erre a mai napig nem került sor. A Legfelsőbb Védelmi Tanács még 2016-ban rábólintott a kezdeményezésre, de gyakorlati lépés azóta sem történt. Mircea Budiaci, a Romavia korábbi vezetője annak idején a Digi24-nek elmondta, egy 20 személyes gép bőven elegendő lenne, ennek ára pedig a különleges biztonsági berendezések beépítésével együtt sem haladná meg a 100 millió eurót.
Ám a kérdésre, hogy Iohannis elnök melyik külföldi vagy román tulajdonban lévő cégtől bérelt géppel repült a feleségével és kísérőivel Japánba majd Szingapúrba, az államfői hivatal az információ titkosságára hivatkozva nem válaszolt. Annyit elárultak, hogy a gépet megválasztó állami biztonsági szolgálat (SPP) a távolság, a kíséret száma és az út biztonsága alapján választja ki minden alkalommal a repülőgépes szolgáltatót. Állítólag a SPP forgalom tekintetében inkább Bukarest második légikikötőjét, a Baneasát használja, amikor Iohannis utazik, mert ide csak charterek, magángépek szállnak le, miközben a forgalmasabb, Otopeni melletti reptéren nehéz lenne elkerülni a kíváncsi szemeket.
