Már a csütörtöki uniós csúcstalálkozó előtt megszületett a megegyezés az EU-s pénzekről a magyar kormány és a cseh soros uniós elnökség között. Feltételekhez kötve, de jóváhagyták a Magyarországnak a Helyreállítási Alapból járó pénzeket, ráadásul az Európai Bizottság javaslatánál kevesebb kohéziós támogatást fagyasztanak be korrupciós aggályok miatt, így körülbelül 2500 milliárd forinthoz (6,3 milliárd euróhoz), három operatív program 55 százalékához nem fér hozzá egyelőre a magyar kormány. Orbán Viktor miniszterelnök elégedett az alkuval, melynek részeként a magyar fél két vétófenyegetését is visszavonta: nem ellenezi többé azt a közös uniós elköteleződést, amely Ukrajna finanszírozásához járul hozzá, ahogy a globális minimumadó kérdésében is engedett magyar delegáció, mentességekért cserébe. És bár a tanácsülés előtt úgy nézett ki, hogy a lengyel kormány a globális minimumadót mégis kivenné ebből a csomagból, végül nem álltak a magyar EU-pénzeket érintő megegyezés útjába.
Hivatalos információk még nincsenek, de a Világgazdaság szerint az Európai Unió Tanácsa már jóváhagyta, hogy Magyarország a társasági adórendszerek harmonizációját célzó OECD-javaslatot úgy alkalmazza, hogy ne kelljen adót emelni. Ez elsőre furcsának tűnhet, hiszen a globális minimumadó lényege, hogy egyetlen tagállam sem határozhat meg 15 százalékos effektív társasági adókulcsnál alacsonyabbat.
Mi az a globális minimumadó?
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) először 2018-ban állt elő a globális minimumadó ötletével, de miután a plusz adóterhek nagy arányban sújtanának amerikai vállalatokat, a Donald Trump vezette republikánus adminisztráció idején jegelték a terveket, Joe Biden kormánya viszont felkarolta a kezdeményezést. A tárgyalások 2021 elején gyorsultak fel, és október 8-án megszületett a javaslat, amelyet mind a 140 érintett ország elfogadott.
A javaslat két pillérből áll. Az elsőről a tagállamok között konszenzus van: a szabályozás kimondja, hogy a nagy technológiai cégek a tevékenységük szerinti országban, tehát az értékteremtés helyén is adózzanak. Ezt a második pillér miatt hátrányt szenvedő országok kompenzálására találták ki, mely a lefelé tartó adóverseny megszüntetését célozza. Ez maga a globális minimumadó, amely az OECD-tagországok társaságiadó-rendszereinek egységesítéséről szól, az új szabályok pedig a 750 millió eurós konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok esetén lesznek alkalmazandók.
Mindezt úgy kívánják elérni, hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalatát a globális legalsó kulcsnál, azaz 15 százaléknál kisebb társasági adó terheli, akkor a hiányzó adót az anyavállalat országa szedheti be. A 15 százalékos mérték ebben az esetben nem nominális, hanem a kedvezmények után kalkulált effektív mérték, ezért az önmagában semmit sem jelent, hogy egy országban a társasági adókulcs meghaladja-e ezt a szintet vagy sem – megjegyezve, hogy tőlünk nyugatra a 30 százalék körüli társasági nyereségadó sem szokatlan.
A PwC Magyarország közleménye alapján az Európai Unió minden tagállama vállalta, 2023 végéig átülteti a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat, amelyek legfőbb elemeit már 2024-től alkalmazni kell.
Magyarország meglengeti vétóöklét
A magyar kormány a kezdetektől szkeptikus volt a javaslattal kapcsolatban. Orbán Viktor a globális minimumadót egyenesen munkahelygyilkos intézkedésnek nevezte, hiszen gazdaságfilozófiája gyökeresen más elképzeléseken, például a laza munkajogi szabályozáson és folyamatos adócsökkentésen alapszik. Ennek ellenére jelentős kedvezményekért cserébe tavaly októberben hazánk is rábólintott az ötletre. A dealnek már akkor is része volt, hogy Magyarországon 9 százalékos marad a társasági adókulcs, a különbözetet pedig egy célzott megoldással szedik be.
A fordulat júniusban következett be, amikor a kormány úgy döntött, hogy az uniós pénzügyminiszterek ülésén Varga Mihály a globális minimumadóval szemben érveljen, ezzel pedig megtört az európai egység a globális nagytőke megadóztatását célzó javaslattal kapcsolatban.
A témában előszeretettel nyilatkozó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érvelése szerint erre azért volt szükség, mert a gazdasági környezet jelentősen átalakult: a háború nyomán kibontakozó válság miatt végzetesek lehetnek az újabb adóterhek, ezzel újabb „mélyütést kapna az európai versenyképesség”.
A magyar vétófenyegetés nagy port vert Brüsszelben. A hosszas egyeztetés után elgáncsolt szabályozást a Politico értesülései szerint az EU a magyarokat megkerülve akarta átvinni, miközben több ország, köztük Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia is közölte, hogy magyar vétó ide vagy oda, bevezetik a globális minimumadót.
Magyarország a régiós legtöbb államához hasonlóan tőkeimportáló ország, piacbarát környezettel igyekszik magához vonzani a befektetőket. Az uniós közös piacon a vám, a jövedék és az áfa terén a tagállamok mozgástere korlátozott, ezért jellemzően a lefelé tartó adóversenyben mérkőznek meg egymással a kelet-európai országok. De mivel a friss megállapodás értelmében nem kell adót emelni, a magyar kormány szerint elhárul az a kockázat, hogy a minimumadó miatt csökken az ország versenyképessége.
Kivételekkel a szabályozás mit sem ér
Az adóemelés elkerülésének záloga az iparűzési adó beszámítása lett, amivel a magyarországi adóteher elérheti a 15 százalékos küszöböt. Az iparűzési adót az önkormányzatok szedik be a helyi cégektől, vállalkozóktól, a mértéke pedig maximum 2 százalék lehet (de vannak települések, ahol nem kell fizetni). Amíg a társasági adó effektív kulcsa jellemzően 9 százalék alatt marad (sőt a multik adója a kedvezményekkel a nulla felé konvergál), addig az iparűzési adóé általában magasabb a törvényileg maximalizált 2 százaléknál, és amíg a központi költségvetés 2021-ben a társasági nyereségadóból 558 milliárd bevétellel számolt, a helyi önkormányzatokhoz befolyt helyi iparűzési adó összege közel 755 milliárdra rúgott.
Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense a 24.hu-nak elárulta, hogy Magyarországon az effektív adókulcs kétszintű: a kis- és középvállalkozások sokkal magasabb arányban fizetik be ténylegesen az adót, mint a nagyvállalatok. A szelektivitást tovább erősítik a különadók, melyek idővel állandósulnak, és beépülnek az adórendszerbe, amitől nemcsak zűrössé, de igazságtalanná is válik a közteherviselés.
Pogátsa a magyar kormány és az unió alkujáról az mondta, a kormány által kiharcolt engedménynek pozitív és negatív oldala is van.
- Az elvet helyesnek tartja, hiszen úgy fair, ha minden vállalati adót, így az iparűzésit is beszámítják a globális minimumadóba (a szintén a vállalatokat sújtó innovációs illeték sorsa egyelőre nem ismert). Az iparűzési adót a társasági nyereségadónál jobb adónemnek is tartja, hiszen adóalapja a bevétel, nem a hozzáadott érték, így sokkal nehezebb elcsalni.
- Ugyanakkor az adó mértéke problémás szerinte. A konkrét részletszabályok egyelőre nem ismertek, de Pogátsa úgy látja, az iparűzési adóval kiegészülve sem biztos, hogy eléri a 15 százalékos minimumot a vállalatokat sújtó hazai adóteher. Az eltérő vetítési alap miatt nehezen modellezhető a két adónem összege, de nem kizárt, hogy az effektív ráta 15 százalék alatt marad.
A közgazdász szerint a megállapodásnak ki kellene térnie az adókedvezmények és a visszatérítések szabályozására is. Ellenkező esetben az adótanácsadók és a kormányok már másnap elkezdenek gondolkodni a rendszer kijátszásán.
Hatalmas lyukat üt a szövegező a megállapodáson, ha ezekre nem tér ki. Szinte látom magam előtt, ahogy a Big Four (a négy legnagyobb könyvelő- és adótanácsadó – a szerk.) már mondja a cégeknek, hogy ha befektettek egy országba kérjetek visszatérítést, direkt támogatást, ilyen kedvezményt, olyan kivételt
– érvel Pogátsa, hozzátéve, hogy a valódi megoldást az uniós szintű adóharmonizáció jelentené. Jelenleg versenyjogi szabályozások érvényben vannak ugyan, de ezek iszonyatosan lazák. Magyarország óriási direkt támogatásokat ad külföldi vállalatoknak, amivel az unióból érkező felzárkóztatási támogatásokat szerinte lényegében „visszafizetjük” a nyugati cégeknek.
A globális minimumadó körüli megállapodást árnyalhatja, hogy a múlt héten Magyarország adóügyi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Ennek a részleteit azóta sem ismerjük, de Varga Mihály szerint „hatékonyabb lesz a magyar és az amerikai adóhatóságok közötti adatcsere, és tovább csökkenhet az adóelkerülés mértéke”.
Az amerikaiak korábban nyílt nyomásgyakorlásba kezdtek Magyarországra mint az egyetlen OECD-országra, amely blokkolja a globális minimumadót. Júliusban közölték, hogy egyoldalúan felmondják az 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, így a jövőben a magyar befektetőknek az amerikai társaságok tőzsdei részvényei után jelentős jövedelemadó-emeléssel kell számolniuk. Az egyezmény azonban ténylegesen csak másfél év múlva szűnik meg, így a feleknek bőven van idejük arra, hogy megoldást találjanak, ami a globális minimumadó elfogadása után nem tűnik lehetetlennek.
