Belföld

Az Orbán-kormány különadókat vet ki a háború okozta válság miatt, majd ugyanerre hivatkozva söpri el a globális minimumadót

SZijjártó Péter Facebook oldala
SZijjártó Péter Facebook oldala
A globális minimumadó csaknem 140 ország társasági-adórendszerét egységesítené, ami a kormány szerint rontaná Magyarország versenyképességét. Pogátsa Zoltán közgazdász lapunknak úgy értékelt, hogy a nemzetközi egyezmény mindössze a lefelé tartó versenyt iktatná ki, ami szerinte alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemekhez, és soha fel nem zárkózó bérekhez vezet.

Mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között

– fogalmazott a múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter, miután amerikai kollégájával, Antony Blinkennel ismertette a magyar kormány aggályait a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban. Érvelése szerint a háború nyomán kibontakozó gazdasági válság miatt végzetesek lehetnek az újabb adóterhek, hiszen egy „mélyütést kapna az európai versenyképesség”.

A parlamentben a gazdasági bizottság terjesztette elő azt a javaslatot, amely elutasítja a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. Az ellenzéki képviselők szerint Bánki Erik a bizottság elnöke délután 2-kor hívta össze a 3-kor kezdődő ülést, ahol a fideszes többségű testület meg is szavazta az előterjesztést. Az indítvány kimondja, hogy az Országgyűlés ellenzi a multik extra adóterheit az EU-ban, tekintettel az „orosz–ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre, a háborús inflációra és a háborús gazdasági válságra”.

A határozat szűk egy oldalas indoklásában a lassú munkafolyamatot, a versenyképesség sérülését és a nagyvállalatok adóztatását megreformáló OECD-javaslat két pillérének kidolgozottsága közti diszharmóniát kifogásolják. Csütörtökön a kormány hivatalosan is döntött arról, hogy az EU-s pénzügyminiszterek pénteki ülésén Varga Mihály a javaslattal szemben érveljen, így is tett.

Globális gazdaság, globális adórendszer

Az OECD kezdeményezésére 2018-ban indult el az egyeztetés a nemzetközi gazdasági szervezet tagországai között a nemzetközi adózási sztenderdek átalakításáról. A javaslat két alappillérből áll:

  • az első kimondja, hogy a nagy technológiai cégek a tevékenységük szerinti országban is adózzanak.
  • A második pillér a globális minimumadó, amelynek keretében az összes tagállamban 15 százalékos effektív társasági adókulcsot vezetnének be.

Az első pillért részben azon tőkeimportáló országok kompenzálására találták ki, melyek a második pillér bevezetése miatt hátrányt szenvednek a lefelé tartó adóverseny megszűnése miatt. Ilyen országokkal tele van a bolygó. A komplett offshore világon túl Magyarország is alacsony adókulcsokkal próbálja magához vonzani a globális vállalatokat.

A techcégek adóztatásában nincs vita

A közel 140 ország társaságiadó-szabályainak összehangolása mellett kevés figyelmet kap a javaslat első pillére. Nem csoda, hiszen a digitális multinacionális cégek egységes megadóztatását a vállalatokon kívül nem kifogásolja senki, feltehetően a magyar kormány sem, legalábbis Bánki Erik az MTI-nek arról beszélt, hogy az első pillérrel kapcsolatban egyetértés van, mivel „ezek a cégek kibújnak az adózási kötelezettség alól”.

Varga Jennifer / 24.hu Bánki Erik a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásán 2022. május 18-án a Parlamentben.

Az első pillér a digitális gazdaság legnagyobb vállalataira szabott extraprofitadó-rendszer. A lényege, hogy a 20 milliárd euró fölötti bevétellel és 10 százalékos profitabilitással rendelkező nemzetközi nagyvállalatok 10 százalék feletti profitjára 25 százalékos adót vet ki. Mindez azért vált szükségessé, mert egyre több vállalat alkalmazott olyan digitális üzleti modelleket, amelyek lehetőséget adtak arra, hogy viszonteladó nélkül, közvetlenül juttassák el a szolgáltatásaikat a fogyasztóknak, így nem vették ki a részüket a közteherviselésből. Az egyelőre nem világos, hogy az egyes vállalatok (Facebook, Google) miként állapítják majd meg, mekkora profitot realizáltak az egyes országokban.

Fizessenek a (nagyon) gazdagok!

A második pillér az OECD-tagországok társaságiadó-rendszereinek egységesítéséről szól. A megállapodás egyetlen államot sem kötelez arra, hogy minimum 15 százalékos adókulcsot vezessen be, viszont ellenérdekelté teszi a cégeket abban, hogy kifejezetten adóelőnyök miatt tegyék át székhelyüket egy másik országba. Ezt úgy kívánják elérni, hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalatát a globális legalsó kulcsnál, azaz 15 százaléknál alacsonyabb társasági adó terhel, akkor a hiányzó adót az anyavállalat országa szedheti be.

A második pillér által meghatározott szabályok a 750 millió eurós konszolidált árbevételt elérő vállalatcsoportok esetén lesznek alkalmazandók. Jelen állás szerint az OECD-országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, a többi ország esetében 2024-től lépnének hatályba.

A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából meghatározó a 9 százalékos társasági adókulcs, amely a legalacsonyabb a régióban. Ahogy Szijjártó fogalmaz: a magyar gazdaság sikerének alapja, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkentek az adók.

Ezért kedvezményeket, könnyítéseket is megfogalmaz a rendszer, melyek korábban elegendőnek bizonyultak Magyarországnak ahhoz, hogy támogassa a javaslatot.

  • Az adóalap csökkenthetővé válik a tárgyi eszközök 8, illetve a bérköltség 10 százalékával. Ezek egy tízéves periódusban 5 százalékra csökkenek. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a kitelepüléseket adóparadicsomokba, és kedvezményeket kínáljon a bértömeg és az eszközállomány adott százalékában azoknak a vállalatoknak, melyek valódi gazdasági tevékenységet folytatnak.
  • Magyarországon 9 százalékos marad a társasági adókulcs mértéke, a különbözetet pedig egy célzott megoldással szedhetik be.
  • Emellett abban is megállapodtak, hogy speciális adómérték vonatkozik majd Magyarországra egy 10 éves átmeneti időszakra.

Mivel az első és a második pillér is nagy arányban érint amerikai vállalatokat, a Trump-adminisztráció idején az Egyesült Államok nem szorgalmazta az OECD ötletét, ám később Joe Biden kormánya felkarolta a kezdeményezést. A tárgyalások 2021 elején gyorsultak fel, és október 8-án megszületett a javaslat, amelyet mind a 140 érintett ország, beleértve – a javaslattal a kezdetektől szkeptikus Magyarországot – elfogadott.

A magyar kormány visszakozását Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense értékelte 24.hu-nak. Pogátsa elárulta, csodálkozik azon, hogy a kormány ki szeretne táncolni a véglegesnek tűnő megállapodásból, hiszen fél éve nagy nemzetközi nyomás helyeződött Magyarországra (Észtországgal és Írországgal egyetemben) a szabályok elfogadása miatt, melyek egy tízéves átmeneti időszakkal együtt végül a magyar kormány számára elfogadhatóvá váltak.

Különadó vs. minimumadó

A kormány nemrégiben extraprofitadó néven szektorális különadókat vetett ki az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre hivatkozva. Érvelésük szerint válságidőben elvárható nagyobb közteherviselés a cégektől. Most ugyanúgy a háború miatt utasítják el a globális minimumadót, de a kommunikációs zavaron túl a két intézkedésnek nincs sok köze egymáshoz. Pogátsa arra hívja fel a figyelmet, hogy a 30 százalék körüli társasági nyereségadó egyáltalán nem szokatlan Nyugat-Európában (például Németországban, Franciaországban), de az Egyesült Államokban is – Delaware államtól eltekintve – ez mindenhol jelentős adónem.

Ehhez képest Magyarország részt vesz a nemzetközi adóversenyben.

Az Orbánkormány bevezette a 9 százalékos társasági nyereségadót, ráadásul az effektív adókulcs még ennél is sokkal alacsonyabb, így a nálunk levő multik adója a nulla felé konvergál. A nemzetközi minimumadó pontosan ezt az évtizedek óta tartó, lefelé irányuló versenyt hivatott megakadályozni.

Ha nem szedjük be az adókat nem lesz elég bevétele az államnak. Ezekre az időről időre előkerülő különadókra is azért van szükség, mert Magyarországon nincs rendesen megadóztatva a cégoldal. Sokkal szerencsésebb, ha van egy rendes, magas, de kiszámítható adó, mint Nyugat-Európában. Magyarországon időnként elszáll a költségvetés és megpróbálnak ilyen különadókkal stabilizálni

– vélekedik Pogátsa, hozzátéve, hogy nem is volna költségvetési hiány, amit be kéne foltozni, ha lenne egy tisztességes adóráta. Ráadásul a különadók idővel állandósulnak és beépülnek az adórendszerbe, ami zűrössé, áttekinthetetlenné, egyúttal igazságtalanná és szelektívvé teszi a költségvetést.

Versenyképességről beszél a kormány, de sohasem annak az irányáról

A kormány most a versenyképességre hivatkozva söpri le az asztalról a globális minimumadót, miközben a járvány miatt még mindig veszteséggel küzdő légitársaságokat terhelő adónem miatt a Ryanair már most közölte, hogy ritkítani fogják a budapesti járatai számát.

Koszticsák Szilárd / MTI Utasok szállnak fel az ír fapados Ryanair légitársaság repülőgépére a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálján.

Pogátsa elmondta, hogy a versenyképességet kétféleképpen szokás értelmezni. A lefelé tartó versenyképesség alacsony adókkal kívánja idevonzani a külföldi működőtőkét, de a kevés beszedett adó miatt nincs elég pénz a kiadási oldalon a humán tőke, a technológia fejlesztésére, ami alacsony hozzáadott értékű gyárakhoz, összeszerelő üzemekhez vezet, és így nem zárkóznak fel soha a bérek. Az ENSZ UNCTAD nevű kereskedelmi, befektetési és fejlesztési szervezetének adataiból az is kiderül, hogy jellemzően nem a nagyon alacsony kulcsú Bulgáriába vagy Romániába vándorol a tőke, hanem a kifejezetten magas adókulcsú, felfelé versenyző országokba, mint Dánia vagy Svédország. Felmerül a kérdés, hogy miért? Az ilyen típusú országokban nagyobb profitot lehet csinálni, hiszen rendkívül magas a humántőke és a technológia színvonala, ami nem véletlen. Ezek az országok nagyon sokat fektetnek be kutatásfejlesztésbe, technológiába, egészség- és oktatásügybe. Ezekhez azonban be kell szedni az adókat.

Amikor a szocialisták voltak kormányon és folyamatosan alulfinanszírozták a humántőkét, illetőleg a technológiát, akkor Orbán Viktor maga is a felfelé tartó versenyt sürgette. Később miniszterelnökként elment Szingapúrba, és méltatta, hogy egy technológián és humántőkén alapuló fejlesztő államot hoztak létre. Időről-időre ugyanezeket veti fel Matolcsy György is az esszéiben. Nem értem, hogy akkor miért nem ezt csinálják Magyarországon. Meg kellene rendesen finanszírozni az oktatást, az egészségügyet, nem azon vitatkozni, hogy nincs pénz a szakápolók és a tanárok bérezésére. Ami most történik ezzel teljes egészében szembe megy: a humántőke és a technológia teljes leamortizálódása történik hosszú idő óta.

– érvel Pogátsa.

Elmenne a tőke, de nincs hová

Pogátsa szerint még a relatív adóelőny is fennmaradna a globális minimumadó esetében. Míg Nyugaton harminc százalék vagy akár azt meghaladó a társasági nyereségadó, addig Magyarországon így is csak effektív 15 lenne. Ráadásul egyetlen tagállam sem tudna alánk licitálva adóoptimalizálásra játszani az egységesített társaságiadó-rendszer miatt, ha pedig valamelyik ország mégis így tenne, akkor a hiányzó adót az anyavállalat országának jogában állna begyűjteni.

A határozati javaslat kevés konkrétumot fogalmaz meg, ezek közül az egyik a kettős adóztatás veszélye. Bánki Erik érvelése szerint pontosítani kellene a részletszabályokat, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, hiszen az elbizonytalanítaná a befektetőket. Pogátsa nem gondolja, hogy ez reális veszély lenne, hiszen a kettős adóztatást bilaterális, sőt immár nemzetközi egyezmények szabályozzák.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik