Nagyvilág

Peru elnöke feloszlatta a kongresszust, hogy megerősítse a hatalmát, de a nap végére börtönben kötött ki

Ernesto BENAVIDES / AFP
Ernesto BENAVIDES / AFP
Így telt Pedro Castillo életének leghosszabb napja.

A múlt héten kenyértörésig jutott az elnök és a kongresszus konfliktusokkal terhelt viszonya Peruban. Pedro Castillo, aki másfél évvel ezelőtt politikai outsiderként falusi iskolai tanárból lett az ország elnöke, szerdán ki akart törni abból a politikai karanténból, ahova a kongresszus zárta. Ezen a napon az ország a törvényhozó testületre figyelt, mely immár harmadszor indított impeachmentet (közjogi felelősségre vonást) Castillo ellen, és épp a felmentéséről készült voksolni, amikor az események váratlan fordulatot vettek. Nem sokkal dél előtt

Castillo televíziós beszédet intézett a nemzethez, melyben kijelentette, hogy feloszlatja a kongresszust, és szükségkormány állít fel.

A baloldali államfő a jogállamiság és a demokrácia helyreállításával magyarázta lépését. Emellett Castillo új törvényhozási választást követelt, felszólította a következő kongresszus képviselőit, hogy dolgozzanak ki új alkotmányt, és azt is közölte, hogy szerda estétől éjszakai kijárási tilalmat rendel el.

Perui elnöki hivatal / AFP Képkocka Pedro Castillo televíziós beszédéből.

Nem először történik hasonló puccskísérlet Peruban: Alberto Fujimori populista vezető szintén kívülállóként ülhetett az elnöki székbe 1990-ben, majd két évvel később a hadsereg segítségével feloszlatta a kongresszust, és 2000-ban bekövetkezett elmozdításáig diktátorként irányította az országot.

Mivel Castillo lépését még az elnök szövetségesei is puccsként értékelték, percek alatt politikai káosz lett úrrá az országon. Ugyanakkor a hatalmába kapaszkodó elnök mögött nem született meg az egység. Beszéde után

  • a kormánytisztviselők tömegével nyújtották be lemondásukat (köztük az alig két hete kinevezett új kabinet tizenkét minisztere),
  • a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a lépést,
  • a fegyveres erők és a rendőrség pedig közös nyilatkozatban jelezte, hogy nem fogja támogatni az elnököt.
  • Az Egyesült Államok limai nagykövetsége felszólította Castillo elnököt, hogy „vonja vissza a kongresszus bezárására tett kísérletét, és tegye lehetővé, hogy a perui demokratikus intézmények az alkotmányos rendnek megfelelően működhessenek”.

Miután hamar egyértelművé vált, hogy nincs jogi alapja a kongresszus feloszlatásának,

a nap végére szövetséges nélkül maradt Castillót eltávolították a hatalomból, majd az „alkotmányos rend elleni lázadás” és „összeesküvés” vádjával letartóztatták.

Renato Pajuelo / AFP Castillo letartóztatása 2022. december 7-én.

Végül az alelnök, Dina Boluarte letette az elnöki esküt, amivel ő lett az első nő Peru élén.

Fuera Castillo!

Peruban immár a harmadik legalacsonyabb a demokratikus berendezkedés támogatottsága az amerikai kontinensen, mivel gyakorlatilag permanens a politikai válság az országban. Latin-Amerika ötödik legnépesebb államában 2016 óta öt különböző személy töltötte be az elnöki tisztséget – 2020 novemberében kevesebb, mint egy hét alatt három kinevezés is volt –, annak ellenére, hogy az államfő felhatalmazása eredetileg öt évre szól. Castillo is fogadkozott, hogy kitölti 2026-ig szóló hivatali idejét, erre azonban a botrányoktól terhelt elnöksége alatt esélye sem volt: másfél éves regnálása alatt öt különböző kabinetet és több mint 80 minisztert nevezett ki, ráadásul hat bűnügyi eljárás is folyik ellene egyszerre, ami példa nélküli az ország történetében.

Peru egykamarás törvényhozó szerve, a kongresszus hatalmát erősíti, hogy a törvények meglehetősen tágan értelmezik a közjogi felelősségre vonás fogalmát. Ráadásul a jelenlegi szabályozás szerint a 130 tagú testületből 52 szavazat is elég ahhoz, hogy impeachmentet indítsanak az elnök ellen, akinek a megbuktatásához kétharmados többségre, tehát 87 szavazatra van szükség.

Castillo elnöksége korábban két alkotmányos vádemelési eljárást kísérletet is túlélt.

  • Az első tavaly decemberben történt, amikor az ügyészség a kormánypárt (Perú Libre) tiltott finanszírozása miatt folytatott vizsgálatot. Ezután ellenzéki törvényhozók egy kis csoportja próbálta elmozdítani az elnököt, de mindössze 46-an szavaztak igennel.
  • A kongresszus márciusban ismét megpróbálta vád alá helyezni Castillót „tartós erkölcsi alkalmatlanság” miatt. Ez a perui alkotmányjog egy sokat vitatott pontja, amelynek kritikusai szerint nincs objektív meghatározása, így nem csoda, hogy a kongresszus 2017 óta több mint fél tucatszor használta a klauzulát arra, hogy megbuktassa a regnáló elnököt. Ez a próbálkozás viszont kudarcot vallott, mindössze 55-en támogatták az elnök leváltását.

Viszont idén decemberben, miután Castillo bejelentette a kongresszus feloszlatását, a testület gyorsan lefolytatta az alkotmányos vádemelési eljárást, amelynek eredményeként

elsöprő többség, 130 főből 101 Castillo eltávolítására szavazott

Cris BOURONCLE / AFP A perui kongresszus tagjai az ülésteremben 2022. december 7-én, miután megszavazták Pedro Castillo elnök elmozdítását.

A legutóbbi jogi csata, amely végül Castillo bukásához vezetett, még októberben kezdődött, amikor az ügyészség nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Ez volt az eddigi legkeményebb nyomásgyakorlás az államfőre, akit a Castillo szerint politikailag motivált ügyészség korábban hatalommal való visszaéléssel, az igazságszolgáltatás akadályozásával és egyetemi szakdolgozatának plagizálásával is vádolt, most azonban egyenesen azzal gyanúsították, hogy egy bűnszervezet feje, melynek családtagjai és szövetségesei is a részei. Az elnök az összes ellene felhozott vádat tagadja, az ügyészség puccskísérletének nevezve azokat.

A perui kongresszus a múlt héten idézést adott ki Castillo ellen korrupciós vádak miatt, amit ő visszautasított, azzal vádolva politikai riválisait, hogy „fel akarják robbantani a demokráciát, és semmibe veszik a nép választójogát”.

Politikai senki földjéről a kelet-limai börtönbe

Castillo már egy ideje fontolgatta a kongresszus feloszlatását, mellyel elnöksége első napjától ellenséges viszonyt ápol. 2021-ben mindössze 44 ezer szavazattal múlta felül Keiko Fujimorit – Alberto Fujimori lányát –, de a kongresszusban többségben maradtak a jobboldali populista pártok.

A marxista-leninista Castillo a törvényhozók támogatása nélkül nemhogy átfogó gazdasági, alkotmányos reformokat nem tudott végrehajtani, de hivatalos külföldi utakat is le kellett mondania, miután a törvényhozóktól nem kapott engedély a kiutazásra. A koronavírus elleni védekezés kudarca, az orosz-ukrán háború nyomán fenyegető éhínség, a műtrágyahiány miatt válságos állapotba került mezőgazdaság és a szédítő fluktuáció az államigazgatás összes szervében nem csupán döntésképtelenné tette a kabinetet, de az elnök népszerűségét is bedöntötte. Castillo mindezért legfőbb politikai riválisát, az egyébként szintén rendkívül népszerűtlen kongresszust okolta.

A múlt hónapban nyilvánosan is fenyegetőzött a kongresszus feloszlatásával, és a helyi média szerint a színfalak mögött megpróbálta felmérni a katonai vezetők körében, hogy támogatnának-e egy fegyveres puccsot. Tovább növelte a félelmeket, hogy

  • múlt szombaton személyes okokra hivatkozva lemondott a védelmi miniszter, a közösségi médiában pedig terjedni kezdtek a katonai puccsról szóló pletykák, ami arra késztetett néhány ellenzéki törvényhozót, hogy vasárnap a kongresszus épületében töltsék az éjszakát, ugyanis attól tartottak, hogy a fegyveres erők erőszakkal próbálják bezárni az üléstermet. Ilyen kísérletre végül nem került sor.
  • Kedden – szintén személyes okokra hivatkozva – a perui hadsereg vezetője is távozott.

Szerdán, alig két órával Castillo bejelentése után a kongresszus összeült, és megszavazta az elnök elleni vádemelést. A helyi sajtó által közzétett rendőrségi jelentés szerint Castillo a szavazás után a mexikói nagykövetségre ment, hogy menedékjogot kérjen. Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök elismerte, hogy Castillo felhívta telefonon a menedékjog ügyében, azonban egy közösségi médiában cirkuláló videón látszik, amint a rendőrök feltartóztatják az elnök autóját, majd őrizetbe veszik.

A hírek szerint Castillót ugyanabba a kelet-limai börtönbe szállították, ahol a korrupcióért és az emberi jogok megsértéséért elítélt Alberto Fujimori is a büntetését tölti, akit egyébként szintén impeachment után mozdítottak el a hatalomból.

Az eseményeket követően több százan vonultak utcára az elnök leváltása ellen demonstrálva, vagy épp azt ünnepelve.

Aldair Mejía / EFE / EPA / MTI A Pedro Castillo perui elnököt őrző limai rendőrfőnökség előtt tüntetők 2022. december 7-én, miután a rendőrség őrizetbe vette az államfőt.

Castillo elmozdításával kapcsolatban a régió több baloldali vezetője is megszólalt. Obrador az elit érdekeit szolgáló, „puha puccsként” értékelte az eseményeket, Gustavo Petro, Kolumbia új elnöke antidemokratikusnak nevezte Castillo lépését, ugyanakkor felszólította az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottságot, hogy avatkozzon be, ugyanis szerinte Castillo nem kaphat tisztességes eljárást Peruban. Luis Ináció Lula da Silva, aki október végén tért vissza a brazil elnöki székbe, elmondta, hogy Castillo elmozdítása „alkotmányos keretek között történt”.

Merre tovább?

Rajtunk múlik, hogy beszélgessünk, párbeszédet folytassunk és megállapodjunk. Időt kérek, hogy megmentsük országunkat a kormányon belüli korrupciótól és inkompetenciától

– fogalmazott eskütétele után Dina Boluarte a törvényhozók előtt, akik tapssal és éljenzéssel fogadták.

Guadalupe Pardo / AP / MTI A törvényhozás elnöke az államfői tisztséggel járó szalagot tűzi fel az eddigi alelnök ruhájára Dina Boluarte eskütételén a limai parlament üléstermében 2022. december 7-én.

Boluartét – aki ugyancsak puccsnak nevezte és elítélte Castillo döntését a kongresszus feloszlatásáról – a kongresszus kérte fel a hatalom átvételére, az alkotmánybíróság vezetőjének javaslatára. A 60 éves elnök első beszédében fegyverszünetet sürgetett a perui politikai pártok között, hogy helyreálljon a nemzet egysége, és a gazdaság újból növekedési pályára álljon.

A jogász végzettségű Boluarte, aki nemcsak alelnökként, de miniszterként is szolgált a Castillo-adminisztráció idején, nem különösebben ismert a peruiak körében. Boluarte már az elmúlt hetekben igyekezett magát eltávolítani Castillótól (az ötödik kabinet megalakulása előtt lemondott a fejlesztési és társadalmi integrációs miniszteri posztjáról), és a jelek szerint egy integratív kormány megalakítására készül: beszédében leszögezte, hogy az új kormány „minden politikai oldalt magában foglal majd”, megnyitva az utat egy lehetséges nagykoalíciós kormány előtt. Boluarte jelenleg függetlenként politizál, azonban Castillo egykori riválisa, Keiko Fujimori már jelezte, hogy pártja, a legtöbb képviselőt delegáló jobboldali Fuerza Popular támogatni fogja az új elnököt.

Hétvégére felforrósodott a hangulat Peruban. A rács mögött ülő elnök támogatói utcára vonultak, a kongresszus feloszlatását és új választások kiírását követelve. A legsúlyosabb helyzet a déli Apurímac tartományban alakult ki, ahol Castillo a szavazatok több mint 80 százalékával nyert 2021-ben. A tartományi fővárosban az elmozdított elnök hívei csúzlival és kövekkel rohamozták meg, majd körbezárták a repülőteret, amire a rendőrség könnygázzal válaszolt. A városban ostromállapot van. Az összecsapásban egy 18 és egy 15 éves fiatal életét vesztette, a perui ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint „vélhetően lövés okozta sérülések következtében”.

Országszerte útlezárásokkal tiltakoznak, százak demonstráltak a limai elnöki palota előtt, míg a vidéki mezőgazdasági dolgozók szakszervezetei és az őslakosokat képviselő szervezetek kedden határozatlan idejű sztrájkba kezdenek, hogy így támogassák Castillót, aki korábban szakszervezeti vezető volt.

Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint Castillo bukása esetén a peruiak túlnyomó többsége egy új választás kiírását szorgalmazná ahelyett, hogy valaki hivatalból beül a székébe. Erre várhatóan előbb lesz lehetőségük, mint amire előzetesen számítani lehetett, ugyanis

Boluarte hétfőn közölte, hogy két évvel előbbre hozzák a választásokat, így a peruiak már 2024-ben dönthetnek az elnök személyéről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik