A következő élő közvetítés része Moszkvához köthető papokat szankcionál Ukrajna, Putyin lemondta az év végi sajtótájékoztatóját

Oroszország Szerbia és Koszovó körül keveri a lapokat

Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP
Maxym Marusenko / NurPhoto / AFP

A koszovói miniszterelnök a NATO békefenntartó csapatainak beavatkozását kérte, miután a kisebbségi szerb tüntetők elzárták az utakat, és ismeretlen fegyveresek tüzet cseréltek a rendőrséggel a hétvégén az ország északi részén növekvő etnikai feszültség miatt – írja a CNN.

A Pristinában tartott vasárnapi sajtótájékoztatón Albin Kurti miniszterelnök arra konkrétan arra kérte a NATO által vezetett Koszovói Erőket (KFOR), hogy biztosítsák a „mozgás szabadságát”, miközben azt állította, „bűnbandák” zárják el az utakat.

Az elmúlt hetekben a kisebbségi szerbek Észak-Koszovóban erőszakos ellenállással válaszoltak Pristina szerbellenesnek tartott lépéseire. Szombaton szerb tüntetők zárták el a főutakat, Koszovóban őrizetbe vettek egy volt szerb rendőrt. A koszovói rendőrség később több helyen tűzharcba keveredett, az összecsapásokban kézi lőfegyvereket használtak – derül ki az erről szóló közleményből.

A volt rendőrtisztet Koszovóban „terrorcselekmények elkövetésével és az alkotmányos rend elleni támadásával vádolják” konkrétan azzal, hogy támadásokat szervezett az ország választási bizottsága és rendőrsége ellen.

A feszültségek fellángolására válaszul az EU, az Egyesült Államok és a NATO önmérsékletetre szólította a feleket. A koszovói hatóságok áprilisra halasztották a helyi választásokat is, amelyeket a jövő hétvégén kellett volna tartani.

Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton azt mondta, hogy a Belgrád felkéri a KFOR-t, hogy engedélyezze Szerbia katonai és rendőrségi bevetését Koszovóban, de azt elismerte, hogy nincs sok esély az engedély megadására.

Az észak-koszovói önkormányzatok szerb polgármesterei, valamint helyi bírák és mintegy 600 rendőr novemberbe lemondott, tiltakozásul a koszovói kormány azon intézkedése ellen, amely a Belgrádban kiadott autók rendszámát Pristina által kibocsátott rendszámra cseréli. Koszovó később beleegyezett a döntés elhalasztásába, Belgrád pedig közölte, hogy leállítja az új szerb autószámok kiadását.

Az ügyben hétfőn az Ukrajnát februárban lerohanó Oroszország is állást foglalt. Marija Zaharova külügyi szóvivőn keresztül közölték, továbbra is segíteni fogják Szerbiát abban, hogy megvédjék legitim nemzeti érdekeiket Koszovóban. Az MTI azt írja, hogy az orosz külügyi tárca a az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) 1244. számú határozatára hivatkozik. Ennek értelmében a szerbek akár ezer rendőrt és katonát is Koszovóba vezényelhetnének. Az orosz külügyi szóvivő szerint a feszültség fokozódásának határozottan véget kell vetni, a koszovói albánokat pedig vissza kell terelni a „brüsszeli megállapodások” keretébe, mindenekelőtt azáltal, hogy teljesítik a szerb önkormányzatok közösségének létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Szerinte ezt ugyanis már majdnem egy évtizede

szemérmetlenül elszabotálják.

A hivatkozott ENSZ-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására.

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap a Twitteren az ügyről azt írta:

Koszovó a helyi választások elhalasztásával csökkentette a feszültséget. A legutóbbi szerbiai retorika ennek az ellenkezőjét tette. Teljesen elfogadhatatlan a szerb erők Koszovóba küldésének javaslata.

Vissza a közvetítéshez
Olvasói sztorik