Moszkvához köthető papokat szankcionál Ukrajna, Putyin lemondta az év végi sajtótájékoztatóját

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa eldöntötte, hogy további személyeket vesz fel az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedések listájára, azonban még nincs megállapodás a teljes szankciócsomagról, közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Borrell a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően sajtótájékoztatón közölte: a szakminiszterek elvben megegyeztek abban, hogy további mintegy kétszáz orosz személyt, csoportot és szervezetet vesznek fel a szankciós listára, még úgy is, hogy a kilencedik szankciócsomagot még nem hagyták jóvá véglegesen.

Amit már jóváhagytunk, azok az egyéni szankciók. Körülbelül kétszáz személyre és szervezetre vonatkoznak majd

– fogalmazott. A jóváhagyott szankciós lista súlyosan fogja érinti az orosz védelmi szektort és a hadsereget, húzta alá. A megszorító intézkedések az orosz kormány legfelsőbb vezetőit is érintik, a parlament alsózáhában, az Állami Dumában, a felsőházban, a Szövetségi Tanácsban és az igazságszolgáltatásban egyaránt. Mindazokat, akik felelősek az ukrán gabona elrablásáért, valamint az ukrán emberek és különösen a gyermekek Oroszországba történt deportálásáért, mondta.

Borrell a részletek ismertetése nélkül közölte: még finomítani kell az Oroszországgal szemben bevezetendő kilencedik szankciós csomag egyes részeit, valamint azok lehetséges hatásait. Emlékeztetett, hogy a csomag három további orosz bankot céloz meg, korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz, exportkorlátozásokat vezet be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre, valamint az orosz energia- és bányászati szektort érinti.

Az uniós diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy a megszorító intézkedések teljes csomagjáról még a hét vége előtt megállapodás születik.

Borrell végezetül közölte: a Külügyek Tanácsa az Európai Békekeret 2023-as pénzügyi forrásának kétmilliárd eurós emeléséről állapodott meg. A döntés egyértelmű politikai jelzést küld arról, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának és más partnereknek nyújtott katonai támogatás mellett, közölte.

(MTI)

A svájci központú, globális élelmiszeripari cég 1500 új munkahelyet hoz létre a nyugati Volinyi régióban található Szmolihiv településen létesülő gyártóüzemében. Az új gyárban instant élelmiszereket, leveseket, szószókat gyártanak a helyi és az európai piac számára.

Alessandro Zanelli, a Nestlé délkelet-európai piacokért felelős vezérigazgatója szerint a beruházás fontos lépést a Nestlé számára egy Ukrajna számára is kihívásokkal teli időszakban.

Miután Oroszország február végén lerohanta Ukrajnát, a Nestlé az elsők között állította le beruházásait Oroszországban, és nem sokkal később olyan népszerű márkák értékestését is felfüggesztette, mint a KitKat és a Nesquik. A háború sújtotta Ukrajnában ugyanakkor kevés külföldi cég jelentett be hasonló méretű beruházást eddig.

A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az ukrán gazdaság kibocsátása idén 35 százalékkal csökken. A Nestlé jelenleg 5800 embert foglalkoztatott Ukrajnában.

( Reuters / MTI / BBC)

A világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport fontos lépést tett az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjának bevezetésével, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.

Olaf Scholz a G7 csoport vezetőinek online megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a soros német elnökség irányításával dolgozó hetek továbbra is „erős gazdasági nyomást” fejtenek ki az Ukrajnára támadó Oroszországra, és az ársapka bevezetésével fontos lépést tettek az olajexportból származó orosz állami bevétel csökkentéshez.

A csoport erőfeszítései a kőolaj nemzetközi piacának stabilitását és a „túlságosan magas árak” csökkentését is szolgálják, a kevésbé fejlett országok, a „globális dél” érdekében is, fejtette ki a német kancellár, aláhúzva: a hetek azért is dolgoznak, hogy „megvédjék a leggyengébbeket a háború hatásaitól”.

A soros német elnökség tervezett utolsó csúcsszintű megbeszélésén arról is megállapodtak, hogy kialakítanak egy „platformot” az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összehangolásáról, mondta Olaf Scholz.

A háború utáni ukrajnai újjáépítés a Nyugat-Európa második világháború utáni újjáépítését szolgáló nemzetközi segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez mérhető feladat lesz, tette hozzá. Mint mondta, az ukrajnai háború az eddiginél is jobban összeforrasztotta az értékközösséget alkotó G7 csoportot, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont „elszigetelődött”, már „teljesen egyedül van”.

Azonban a hetek a nemzetközi közösség többi sürgető gondjáról sem feledkeztek meg, ezt mutatja, hogy elindították Klímaklub elnevezésű éghajlatvédelmi kezdeményezésüket

– mondta a kancellár. Ismertette: a hetek nyitott és nemzetközi kezdeményezése az éghajlat védelme és a klímasemleges gazdaság társadalmilag igazságos kiépítése iránt elkötelezett államok együttműködését hivatott ösztönözni. Így meghívnak minden országot, hogy 2023-tól csatlakozzanak a klubhoz és dolgozzanak együtt a globális éghajlatvédelmi célokért. Egyben felkérik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy a Nemzetközi Energiaügynökséggel (IEA) együtt hozzon létre egy ideiglenes titkárságot az új kezdeményezés körüli feladatok ellátására.

(MTI)

Ukrajnai menekültek újabb, százezres hullámára számítanak Európában a télen a konfliktus sújtotta ország elviselhetetlen életkörülményei miatt – közölte hétfőn Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) főtitkára.

Senki sem tudja biztosan, hogy mennyien lesznek, de százezres nagyságrenddel többre kell számítani, tekintettel arra, hogy a polgári infrastruktúra bombázása kibírhatatlan életkörülményeket teremt nagyon sok helyen

– mondta Egeland a Reuters hírügynökségnek telefonon nyilatkozva.

Attól tartok, hogy ez a válság Európában el fog mélyülni, és háttérbe szorítja majd a világ más tájait sújtó kríziseket, amelyek pedig nem kevésbé fontosak

– tette hozzá az NRC főtitkára, aki nemrég tett látogatást Ukrajnában.

(MTI)

A koszovói miniszterelnök a NATO békefenntartó csapatainak beavatkozását kérte, miután a kisebbségi szerb tüntetők elzárták az utakat, és ismeretlen fegyveresek tüzet cseréltek a rendőrséggel a hétvégén az ország északi részén növekvő etnikai feszültség miatt – írja a CNN.

A Pristinában tartott vasárnapi sajtótájékoztatón Albin Kurti miniszterelnök arra konkrétan arra kérte a NATO által vezetett Koszovói Erőket (KFOR), hogy biztosítsák a „mozgás szabadságát”, miközben azt állította, „bűnbandák” zárják el az utakat.

Az elmúlt hetekben a kisebbségi szerbek Észak-Koszovóban erőszakos ellenállással válaszoltak Pristina szerbellenesnek tartott lépéseire. Szombaton szerb tüntetők zárták el a főutakat, Koszovóban őrizetbe vettek egy volt szerb rendőrt. A koszovói rendőrség később több helyen tűzharcba keveredett, az összecsapásokban kézi lőfegyvereket használtak – derül ki az erről szóló közleményből.

A volt rendőrtisztet Koszovóban „terrorcselekmények elkövetésével és az alkotmányos rend elleni támadásával vádolják” konkrétan azzal, hogy támadásokat szervezett az ország választási bizottsága és rendőrsége ellen.

A feszültségek fellángolására válaszul az EU, az Egyesült Államok és a NATO önmérsékletetre szólította a feleket. A koszovói hatóságok áprilisra halasztották a helyi választásokat is, amelyeket a jövő hétvégén kellett volna tartani.

Aleksandar Vucic szerb elnök szombaton azt mondta, hogy a Belgrád felkéri a KFOR-t, hogy engedélyezze Szerbia katonai és rendőrségi bevetését Koszovóban, de azt elismerte, hogy nincs sok esély az engedély megadására.

Az észak-koszovói önkormányzatok szerb polgármesterei, valamint helyi bírák és mintegy 600 rendőr novemberbe lemondott, tiltakozásul a koszovói kormány azon intézkedése ellen, amely a Belgrádban kiadott autók rendszámát Pristina által kibocsátott rendszámra cseréli. Koszovó később beleegyezett a döntés elhalasztásába, Belgrád pedig közölte, hogy leállítja az új szerb autószámok kiadását.

Az ügyben hétfőn az Ukrajnát februárban lerohanó Oroszország is állást foglalt. Marija Zaharova külügyi szóvivőn keresztül közölték, továbbra is segíteni fogják Szerbiát abban, hogy megvédjék legitim nemzeti érdekeiket Koszovóban. Az MTI azt írja, hogy az orosz külügyi tárca a az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) 1244. számú határozatára hivatkozik. Ennek értelmében a szerbek akár ezer rendőrt és katonát is Koszovóba vezényelhetnének. Az orosz külügyi szóvivő szerint a feszültség fokozódásának határozottan véget kell vetni, a koszovói albánokat pedig vissza kell terelni a „brüsszeli megállapodások” keretébe, mindenekelőtt azáltal, hogy teljesítik a szerb önkormányzatok közösségének létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Szerinte ezt ugyanis már majdnem egy évtizede

szemérmetlenül elszabotálják.

A hivatkozott ENSZ-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására.

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap a Twitteren az ügyről azt írta:

Koszovó a helyi választások elhalasztásával csökkentette a feszültséget. A legutóbbi szerbiai retorika ennek az ellenkezőjét tette. Teljesen elfogadhatatlan a szerb erők Koszovóba küldésének javaslata.

Két civil meghalt és további tíz megsebesült a Donyeck régióban található Hirnjk város elleni orosz rakétatámadásokban.

A lövedékek a város központi részét találták el. Ennek következtében két állampolgár meghalt, további tízen pedig különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek. A sérülteket a seljdovei kórházba szállították, szakképzett orvosi ellátásban részesülnek

– közölte az ukrán főügyészség.

Az Ukrajna keleti részén fekvő kisvárosnak 2022 elején közölt adatok szerint mintegy tízezer lakosa van. A jelentésekből kiderül, hogy a mentők a helyszínre siettek, és vizsgálat is indult lehetséges háborús bűncselekmények ügyében.

(Guardian)

Újabb tüzérségi támadásokat hajtottak végre az orosz erők hétfőn a dél-ukrajnai Herszon és peremvidéke ellen, egy nő életét vesztette, négy további polgári személy pedig megsebesült a város egyik lakóövezetének ágyúzása közben, közölte a megyei ügyészség.

Az MTI által idézett jelentés szerint a lakóépületekre leadott célzott lövések egyikével eltaláltak egy toronyházat, amelynek több lakása is kigyulladt. Herszont folyamatosan ágyúzzák az orosz erők azóta, hogy november közepén az ukrán erők visszavették az oroszok által elfoglalt megyeszékhelyt.

Közben a Donyeck megyei Hirnik települést is lőtték hétfőn az orosz csapatok, adta hírül Pavlo Kirilenko megyei kormányzó. Az ukrán főügyészi hivatal tájékoztatása szerint a támadás következtében két civil életét vesztette és tíz megsérült. Kirilenko hozzátette, hogy az orosz erők Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel támadták a települést.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy az ukrán erők hétfőn csapást mértek az oroszok egyik támaszpontjára, amelyet a régióban lévő Szvatove városban állítottak fel egy ifjúsági szálláson. A tisztségviselő közölte, hogy a régióban a helyzet továbbra is meglehetősen súlyos. Az ukrán fegyveres erők nyomulnak előre Szvatove és Kreminna irányában, ugyanakkor folyamatosan újabb és újabb orosz csapatok érkeznek a térségbe.

Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában bejelentette, hogy országa kész MiG-29-es vadászgépeit Ukrajnának adni, és ennek előkészületei a következő hetekben meg is kezdődhetnek. „Még nem adtunk át Önöknek MiG-29-est, de készen állunk rá. Beszélünk NATO-partnereinkkel arról, hogyan tegyük ezt˜” – fogalmazott a tárcavezető.

Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság hétfőn közölte, hogy még mindig jelentős áramhiány van Ukrajna energiarendszerében, az odesszai régióban különösen nehéz a helyzet, de folytatódik a fogyasztói áramellátás helyreállítása.

Az ellenség által az energetikai rendszerben okozott pusztítás még nem teszi lehetővé a hőerőművek kapacitásainak teljes igénybevételét, működésük helyreállításához több időre van szükség. Az odesszai régióban továbbra is nehéz a helyzet

– emelte ki a vállalat. Rámutatott arra, hogy a károk összetettsége miatt a helyreállítási munka tovább tart, ráadásul ezt a kedvezőtlen időjárás, az erős szél és a havas eső is nehezíti.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök idén nem tartja meg év végi sajtótájékoztatóját. Peszkov nem indokolta meg a döntés hátterét, csak annyit tett hozzá, hogy

az orosz vezető rendszeresen beszél a sajtónak, többek között külföldi látogatásaik alkalmával is.

Az elmúlt 10 évben Putyin mindig megtartotta maratoni sajtótájékoztatóját – tavaly több mint négy órán át beszélt.

Putin won’t hold his giant end of year press conference this year, the Kremlin says.
First time in a decade at least he’s skipping it.

Wonder why he might not want to sit in front of 1500 journalists this year…. pic.twitter.com/tG4whWKboJ

— Patrick Reevell (@Reevellp) December 12, 2022

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára levélben fordult Szergej Lavrov orosz külügyminiszterhez, amelyben arra szólította fel Oroszországot, hogy teljesítse nemzetközi jogi kötelezettségeit és maradéktalanul hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű Európai Tanács hétfőn.

Marija Pejcinovic Buric levelében emlékeztett, az Európa Tanács az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül Oroszországot, Moszkvának azonban végre kell hajtania a szervezet felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának rá vonatkozó, szeptember 16-ig meghozott ítéleteit.

A levél szerint jelenleg 2227 olyan nyitott ügy van az emberi jogi bíróság előtt, amelyek végrehajtásra várnak. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta három orosz ügyet zártak le. Az ügyek közül 1874 esetben maradt el a jogosultaknak járó elégtétel kifizetése, a fennálló összeg a késedelmi kamatokkal együtt meghaladta a 2 milliárd eurót.

Levelében Marija Pejcinovic Buric az EJEB-ítéletek azonnali végrehajtására, a megítélt kártérítések kifizetésére szólította fel Oroszországot. Vallási csoportok és civil szervezetekkel szemben hozott orosz intézkedések visszavonására, államközi ügyekben hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó kötelezettségre emlékeztetett, és sürgette az orosz hatóságokat, hogy vezessenek be megfelelő büntetőjogi szankciókat a családon belüli erőszak eseteire és biztosítsák az áldozatok megfelelő védelmét. A lezáratlan esetek között a főtitkár kiemelte, az Európa Tanács mélyen elítéli, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust továbbra is szigorú körülmények között tartják fogva annak ellenére, hogy a bíróság haladéktalan szabadon bocsátására szólított fel.

(MTI)

Magyarország, ahogy eddig is, továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Vöröskereszt véradókamionjának és újabb segélyszállítmányának indulásakor hétfőn Budapesten.

Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke is, azt mondta, Magyarország az elmúlt harminc év legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai háború kitörése óta.

Ebbe a munkában hat nagy karitatív szervezet nyújt segítséget; a Magyar Vöröskereszt a fővárosi BOK-csarnokban és Lónyán, a Református Szeretetszolgálat Záhonyban, a Katolikus Karitász Barabáson, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Beregsurányban, az Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászon és a Baptista Szeretetszolgálat Tiszabecsen – sorolta.

Soltész Miklós kiemelte, eddig 3100 tonna segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben, és 460 ezer embernek segítettek a karitatív szervezetek.

Az államtitkár kitért arra, most úgy látszik, az ukrajnaiak kivárnak, amennyire lehet, helyben szeretnének maradni, viszont éppen ezért hatalmas humanitárius katasztrófa van jelen az életükben, és a magyar kormány a segélyszervezetekkel együtt ezen próbál enyhíteni.

Magyarország mindig is azt mondta és tettekkel bizonyította, hogy kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának. Egyet nem fog tenni: katonát és fegyvert szállítani az országba, ami egybecseng a magyar emberek véleményével – hangoztatta Soltész Miklós.

„Hisszük azt, hogy előbb-utóbb Brüsszelben is felismerik annak jelentőségét, hogy ha már olyan döntéseket hoznak, amelyek szankcióval sújtanak egyes országokat, akkor azt is észreveszik, hogy a segítségnyújtás egyre kevésbé tud hatékony lenni”, hiszen minden ország addig tud segíteni, amíg saját gazdasági és pénzügyi helyzete lehetővé teszi – fogalmazott. Soltész Miklós beszámolt arról is, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot.

Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta, az ukrán vöröskereszt kárpátaljai szervezetének adományozott véradókamion és az újabb segélyszállítmány hétfő délelőtt indul Kárpátaljára, a mostani segélyszállítmány értéke 100 millió forint.

A főigazgató hozzátette: a Magyar Vöröskereszt az NHKT tagjaként fontosnak tartja az egységes és koordinált segítségnyújtást, és az ukrajnai háború kitörése óta 300 millió forint értékben juttattak el segélyszállítmányt a kárpátaljai társszervnek.

(MTI)

Ukrajna vezető biztonsági tisztviselői büntetőintézkedéseket rendeltek el hét magas rangú egyházi személy ellen – közölte Volodimir Zelenszkij elnök, a nemzetbiztonság szolgálatnak az ukrán ortodox egyház Moszkvához kötődő ága elleni akciósorozatát követően.

Zelenszkij hangoztatta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az agresszor államnak ne legyenek olyan kapcsolatai, amelyek az ukrán társadalmat hátrányosan érinthetik.

Az ukrán Biztonsági Tanács által kiadott rendelet értelmében mind a hét személy vagyonát lefoglalták, számos gazdasági és jogi tevékenységtől eltiltották őket, és utazási tilalom alá helyezték őket.

A Moszkvához kötődő ortodox egyház a februári támadást követően megszakította kapcsolatait a moszkvai patriarchátussal – írta jelentésében a Reuters brit hírügynökség. Az ukrán Biztonsági Tanács a múlt hónapban vizsgálatot rendelt el az egyház tevékenységével kapcsolatban, és jelenleg is vizsgálja az egyház tevékenységének korlátozását célzó jogszabályokat. Az ukrán biztonsági szolgálat sorozatos razziákat tart az ukrán ortodox egyház tulajdonában lévő ingatlanokban. A múlt héten egyben azzal vádolt meg egy magas rangú egyházi személyt, hogy a közösségi médiában közzétett posztjaiban az orosz politikát támogatva ukránellenes tevékenységet folytat.

Az orosz kötődésű egyház szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy mindig az ukrán törvények keretein belül cselekedtek, annak pedig nincs jogi alapja, hogy nyomást gyakoroljanak híveikre.

(MTI)

„A fejétől bűzlik a hal” – jelentette ki egy másfél órás videóban az orosz Igor Girkin, egy befolyásos, Kreml-barát blogger. Az egykori FSZB-s férfi, aki a Guardian beszámolója szerint részt vett a Krím 2014-es, illegális annektálásában, majd oroszbarát milíciákat szervezett Ukrajnában, nemrég a fronton járt és orosz katonákkal beszélgetett.

A videóban, amelyből Anton Gerascsenko, az ukrán külügyminiszter egyik tanácsadója  is közölt egy részletet, Girkin elmondja, hogy a katonák szerint a hadsereg vezetése és maga Vlagyimir Putyin is hibásan kezeli a háborút és hogy mielőbb reformokra van szükség.

Girkin kritizálta a Wagner csoport zsoldosainak tevékenységét is, akiknek szerinte katonai szempontból semmi hasznuk nincs, csak pénzmosásra és korrupcióra jók. A nacionalista blogger szerint a katonai középvezetők között is vannak olyanok, akik nyíltan bírálják Szergej Sojgu védelmi minisztert.

Terrorist, murdered and Russian military "expert" Strelkov/Girkin criticizes Wagner lines (defense lines put up at 🇺🇦 occupied territories and some Russian territories).

"They are for money laundering and corruption but they are no use from a military perspective" pic.twitter.com/AJAo7ltqum

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) December 9, 2022

Milos Zeman azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást az orosz agresszió sújtotta Ukrajnának. A Radiozurnál közszolgálati hírrádióban vasárnap este közvetített interjúban a cseh államfő úgy fogalmazott: a biztonsági érdekeket ebben az esetben a gazdasági érdekek elé kell helyezni.

Nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem a Cseh Köztársaság biztonsága is veszélyben van. Éppen ilyen megfontolásból az első pillanattól kezdve támogatom a segítségnyújtást Ukrajnának

– jelentette ki Milos Zeman.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország valószínűleg továbbra is arra törekszik, hogy kiterjessze az ellenőrzést Donyeck, Luhansk, Zaporizhzhia és Herson régiók felett. A minisztérium szerint azonban Oroszország stratégiája valószínűleg nem éri el céljait. A legfrissebb brit hírszerzési jelentés így szól:

Nagyon valószínűtlen, hogy az orosz hadsereg jelenleg képes olyan hatékony csapásra, amely képes visszafoglalni ezeket a területeket.

Hozzáteszik: nem valószínű, hogy az orosz szárazföldi erők jelentős előrelépést tesznek a következő hónapokban.

Joe Biden vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon. Az amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy prioritásként kezelik az ukrán légvédelem megerősítését. Zelenszkij megköszönte az amerikai elnöknek a „példátlan védelmi és pénzügyi segítségét”. Zelenszkij hozzátette, hogy az orosz rakétacsapások az ukrán energiainfrastruktúra mintegy 50%-át megsemmisítették.