Úgy tűnik, hogy az év végére olyan megoldás születhet Magyarország és az Európai Unió vitájában, ami mindkét félnek megfelel. Magyarország megkapja a lehetőséget, hogy minden uniós forráshoz hozzájusson, cserébe valódi reformokat kell véghez vinnie, az Európai Bizottság pedig még jó ideig sakkban tarthatja azért, hogy ezeket véghez is vigye.
- A legkevesebb vita az unió hétéves költségvetéséből nekünk járó források körül volt. A magyar kormány arra vár, hogy az Európai Bizottság elfogadja az általa kitalált operatív programokat, és megkössék a partnerségi megállapodást. Bár sok tagországgal megállapodott már az unió, még bőven időben vagyunk, hiszen ezekből a pénzből a jövő év vége, 2024 eleje előtt várhatóan nem érkezik. A megegyezés valószínű, a tárgyalások a finisben vannak.
- A második vitás ügy szintén a hétéves költségvetést érinti, de ez esetben egy részének – 3000 milliárd forintnyi kohéziós forrásnak – az elvételével fenyegetett az EU. A kondicionalitási (jogállami) mechanizmus során a kormány 17 vállalást tett azért, hogy az Európai Tanács ne szavazza meg e pénzek befagyasztását. Ezek nagy részét már el is fogadta az Országgyűlés. Eddig az Integritás Hatóság létrehozása volt a legnagyobb engedmény, ennek a vezetőit nemrég nevezték ki. Eredetileg november 19-ig kapott határidőt az Orbán-kormány arra, hogy bizonyítsa, komolyan gondolja a korrupció elleni harcot, bár a tanács végül várhatóan csak november végén dönt majd a pénzek sorsáról. Itt is jól áll a kormány, a bizottság elégedettnek látszik a reformok ütemével.
- A harmadik vita a helyreállítási alap pénzeiről szól. Ezt a gigantikus mentőcsomagot a koronavírus okozta károk helyreállítására fogadták el, bár azóta a fókusza az energiafüggetlenség és a klímaváltozás elleni harc felé tolódott. Majdnem annyi pénzről van szó, mint az unió teljes hétéves költségvetése. Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelynek a helyreállítási tervét még nem hagyta jóvá a bizottság. Ez történhet meg a hírek szerint november 22-én, nagyjából akkor, amikor a jogállami mechanizmusról is dönthetnek.
Amíg a kormány és az Európai Bizottság a mechanizmusról tárgyalt, a helyreállítási alap pénzeiről szóló vita nagyrészt pihent. Azóta éledt újra, hogy úgy tűnik, sikerül megegyezni a mechanizmusról, ráadásul részben ugyanazokról a jogállami kérdésekről is szól. Vannak azonban más ügyek is azonban, és ezekben a magyar kormány még az eddiginél is komolyabb változtatásokra lehet hajlandó.
A kormány tagjai – köztük Navracsics Tibor, az uniós pénzek felhasználásáért is felelős miniszter – egy ideje célozgatnak már arra, hogy újabb elvárásai lehetnek az Európai Bizottságnak Magyarországgal szemben a pénzek folyósításáért cserébe.
A Politico most megszerzett egy dokumentumot, amely arról szól, hogy a magyar kormány maga ajánlotta fel, a helyreállítási alap pénzeinek megszerzéséért cserébe megreformálja az igazságszolgáltatás rendszerét.
A változtatásban egészen komoly dolgok vannak, és leginkább az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) viszonyának rendezéséről szólnak, az előbbi jelentős megerősítésével. Az OBT elnökét a bírák maguk közül választják, az OBH vezetőjét az Országgyűlés választja. A kiszivárgott tervek szerint az OBT ezentúl olyan véleményeket publikálhatna, melyeket az OBH elnökének kötelező figyelembe venni a döntéshozatalnál. Emellett konzultálni kellene az OBT-vel az igazságügyet érintő törvényhozási kérdésekben, sőt a bírói tanács is nyújthatna be törvényjavaslatokat.
A kormány vállalná azt is, hogy megszünteti az akadályokat a bírák előtt, hogy azok az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A Kúriát is megerősítenék, és lehetővé tennék, hogy az OBT véleményezze a Kúria elnökének jelölt személyt. Ez már csak azért is lényeges, mert Varga Zs. András 2021-ben úgy került a Kúria élére, hogy az OBT tagjai 13:1 arányban a megválasztása ellen szavaztak. Navracsics a hvg.hu-nak elismerte, hogy az OBT jogkörei erősödhetnek, de hozzátette, nem annyira, hogy megvétózhassa a Kúria-elnök kinevezését. A jogszabály-tervezetet november végén nyújthatják be a parlamentnek, amely még decemberben szavazhat róla.
A kondicionalitási mechanizmusból fennmaradt ügyek mellett
Önmagában az ugyanis, hogy a bizottság rábólint az alap pénzeinek odaadására, majd ezt a tanács is megszavazza, nem jelenti azt, hogy azokat automatikusan meg is kapjuk. Lengyelország pályázatát például már hónapokkal ezelőtt jóváhagyták, mégis kérdéses, hogy valaha hozzájutnak-e a pénzhez, ráadásul éppen a bíróságok függetlensége körüli aggályok miatt. A lengyelek a mérföldkövek jó részét nem teljesítették, és úgy tűnik, nem is akarják őket teljesíteni, ezért nem tudtak eddig teljesítési igazolást leadni a kifizetett pénzek előleg részéről sem.
Magyarországon tehát – ha jóváhagyják is Brüsszelben a helyreállítási alap pénzeinek folyósítását – állandó nyomás lehet a következő egy évben, hogy teljesítse azokat az ígéreteket, amiket vállalt, és úgy teljesítse őket, ahogyan azt a bizottság szeretné. Volt például olyan ügy is, melyet a kondicionalitási mechanizmuson belül a kormány a bizottság számára elfogadható módon teljesített, ám a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokon később mégis változtatásokat kértek.
A menetrend az lehet, hogy november 22-én a bizottság kollégiuma jóváhagyja a helyreállítási alap pénzeinek folyósítását, amelyről december 6-án a tanács is szavazhat. Nagyjából ezzel egy időben a kondicionalitási mechanizmus alól is felmenthetik Magyarországot. Ez lehetőséget adna a kormánynak arra, hogy elálljon a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos vétójától, amelyet a tanács az utolsó pillanatban így mégis elfogadhat. A határidő itt is december 31. Az is lehetővé válna, hogy az Orbán-kormány ne vétózza meg az Ukrajnának szánt segélycsomagot, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter már előre kritizált, sőt az újabb orosz szankciós csomag elfogadását is előmozdíthatja a megállapodás.
