Belföld europoli

Éles és önveszélyes fegyvert alkotott az Orbán-kormány, de kérdés, hogy valóban bevetik-e

Valeria Mongelli / Hans Lucas / AFP
Valeria Mongelli / Hans Lucas / AFP
Az Integritás Hatóság valódi eszközöket, tág jogköröket kap, vagyis sok múlik majd a vezetők ambícióin és hatékonyságán.

Számos engedményre lett hajlandó a magyar kormány azért, hogy megegyezhessen az Európai Unióval a költségvetési pénzek megszerzéséről. Ezek közül a legnagyobb az Integritás Hatóság felállítása, amely az uniós közbeszerzéseket ellenőrzi majd, de ezen túl is lesznek lehetőségei és feladatai.

Először azt érdemes megnézni, hogy miben sikerült megegyezni. A nemrég benyújtott, megszavazott és hétfőn már ki is hirdetett törvények részei annak a 17 törvénymódosításnak, amelyeket a kormány az úgynevezett kondicionalitási mechanizmusban ajánlott az Európai Bizottságnak. Ezt az eljárást általában jogállami mechanizmusként emlegetjük.

Fontos, hogy ezek a mostani megegyezések alapvetően a hétéves költségvetést érintik, vagyis ezeknek az engedményeknek a végrehajtásával elkerülhetjük, hogy az Európai Tanács elvegye tőlünk a hétéves költségvetésből nekünk járó kohéziós (felzárkóztatási) források jelentős részét. Háromezer milliárd forintról van szó, ami rengeteg pénz, főleg egy olyan nehéz gazdasági helyzetben, mint amiben most Magyarország is van.

Ezen kívül vannak még a Helyreállítási Alap forrásai – ez 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás –, ami gyakorlatilag ingyenpénz, és egy 3500 milliárdos keret egy rendkívül olcsó hitelre. Utóbbi azért is fontos, mert a magyar kamatok jelenleg igen magasak, így csak nagyon drágán tudjuk finanszírozni az ország működését.

A Helyreállítási Alap és a jogállami mechanizmus tárgyalásai az utóbbi időszakban összefolytak, de valójában két külön eljárásról és elvárásrendszerről van szó. Az, hogy a kondicionalitási mechanizmusban – jelenleg úgy tűnik – meg tudtunk majd egyezni, előrevetíti, hogy a Helyreállítási Alappal kapcsolatban is megszülethet a megállapodás. De egyelőre még nem tartunk itt.

Informálisan annyit lehet tudni, hogy a kondicionalitási eljárásban elfogadott magyar reformok és a Helyreállítási Alap megszerzéséért teljesítendő úgynevezett mérföldkövek között átfedés van. Ha az egyiket teljesítjük, akkor a másik egy részét is kipipálhatjuk, de nem az egészet.

Több olyan törvénymódosítás kell még, például az oktatással kapcsolatban is, amelyeket a Helyreállítási Alap pénzeinek megszerzéséért kell előterjesztenie a kormánynak.

A jogállami mechanizmushoz kapcsolódó reformok teljesítésére november közepéig van időnk, a Helyreállítási Alappal kapcsolatos megegyezésre pedig az év végéig, különben a keretnek az ingyenpénz része elveszik. A magyar kormánynak tehát már nem sok ideje maradt a megegyezésre.

A kabinetnek azt a bejelentését, miszerint a Helyreállítási Alap pénzeiért egy új, korrupcióellenes hatóság létrehozását is vállalja, általános kétkedés fogadta. Úgy tűnik azonban, hogy egy „látszathivatalnál” valamivel többet sikerül létrehozni: egy olyan szervezetet, amelynek érdemi jogkörei lesznek, és adott a lehetőség a függetlenségének garantálására is. Ettől még persze alapvetően a politikai szándék dönti majd el, mennyire lehet hatékony ez a szervezet.

Az Integritás Hatóságnak alapvetően háromféle feladatköre van:

  • elemző,
  • vizsgálati
  • és közigazgatási.

Az elemző jogkör a nyilvánosságnak szól. A hatóság jelentéseket írhat, és minden évben kötelező kiadnia egy integritásjelentést az uniós források magyar felhasználásáról, de eseti jelleggel nyilvánosságra hozhat más jelentéseket is, valamint vizsgálhatja adott cégek működését is. Az elemzéseket számos témában elvégezheti: nemcsak a közbeszerzéseket vizsgálhatja, hanem az unió pénzügyi érdekeit sértő szinte minden PIF-bűncselekményt (ezek az Európai Unió pénzügyi érdekeit érintő csalások és egyéb bűncselekmények).

A vizsgálati feladatkör ennél szűkebb, de a felálló hatóság folytathat majd saját vizsgálatot, valamint utasíthat eljárás megindítására európai uniós pénzek felhasználásában feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveket. Ha például azt látja, hogy egy ügyben a hatóságok nem tesznek eleget a kötelességüknek, utasíthatja őket erre. Közigazgatási jogkörben pedig hatósági ellenőrzést folytathat olyan ügyekben, amelyekben legalább részben uniós pénzeket használnak fel, valamint kizárhat cégeket a közbeszerzésekből.

Vagyis az új hatóság konkrétan kizárhat egyes cégeket az uniós közbeszerzésekből, leállíthat közbeszerzéseket, és eljárás indítására kényszeríthet más hatóságokat. Ha nem közbeszerzésről van szó, hanem például csalásról vagy egyéb bűncselekmény gyanújáról, akkor kicsit más a helyzet, de ilyenkor is javaslatot tehet más hatóságoknak.

Azt sem nagyon korlátoznák, hogy mikor indíthat vizsgálatot a hatóság. Gyakorlatilag bármikor:

  • ha saját maga szúr ki valamit,
  • ha anonim bejelentést kap,
  • ha más hivatal tájékoztatja.

A hatóság függetlenségét hivatott biztosítani, hogy a költségvetését saját maga szabja meg, azt a kormány egyedül nem módosíthatja, és nem is csökkenthetik a büdzsét a beleegyezése nélkül. Vagyis nem lehet elvonni a forrásokat a hatóságtól, ha bármely, a kormány számára kellemetlen ügyben kellene nyomoznia. A hatóság vezetőit egy külön erre létrehozott bizottság választja ki. Az igazgatóság tagjait kiválasztó bizottság tagjának gyakorlatilag csak olyan szakértő jelentkezhet, aki az elmúlt öt évben rá se nézett politikai pártra vagy állami vezetői pozícióra. Ráadásul az Integritás Hatóság szabadon léphet kapcsolatba más nemzetközi szervekkel is, ebben sem korlátozza semmi.

Az Integritás Hatóság jogkörei még úgy is érdemiek lesznek, hogy a kormány látványosan igyekezett belőle nem egy újabb Európai Ügyészséget faragni. Innentől viszont már csak a leendő vezetők személyén és politikai kompetenciáján múlik, mennyire lesz hatékony az új szervezet, hiszen gyakran előfordul, hogy nem a jog betűje, hanem a jogi alkalmazás ambíciója korlátozza ezeket a hatóságokat a működésben.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik