Több száz ukrán katona adta meg magát az Azovsztalnál; az ukránok szerint idáig közel 30 ezer orosz katona halt meg a háborúban

Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat – jelentette be Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

„Hivatalosan is újraindítjuk a munkát” – mondta a szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint. Elmondása szerint első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.

Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.

A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de akkor még a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe. Korábban jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, de még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.

Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív – ennél jobb, illetve rosszabb – forgatókönyv is elképzelhető.

A Morgan Stanley feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít. Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.

A Morgan Stanley e forgatókönyv-változata azzal számol, hogy az ukrán GDP-érték 2022-ben 39 százalékkal zuhan, ugyanakkor hosszabb távon az újjáépítéshez nyújtandó nemzetközi pénzügyi segítség jelentős szerephez juthat.

A ház szerint jóllehet jelentős jogi akadályok merülhetnek fel, de az ukrajnai újjáépítéshez az orosz devizakészletből a szankciók által befagyasztott 300 milliárd dollárnyi hányadot is fel lehetne használni.

A cég a bizonytalanságok miatt ennél kedvezőtlenebb, illetve kedvezőbb előrejelzési forgatókönyveket is felvázolt.

A negatív változat azzal számol, hogy az ukrajnai háború egyértelmű megoldás nélkül hosszabb ideig elhúzódik, és Ukrajna elveszíti hozzáférését a Fekete-tengerhez, amelynek kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel 70 százaléka, a fémexportnak pedig több mint a fele indult a célállomások felé. E forgatókönyv-változat esetén a Morgan Stanley számításai szerint az ukrán hazai össztermék az idén 60 százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

A ház kedvező forgatókönyvének alapfeltételezése szerint már 2022 közepére létrejön valamilyen politikai megegyezés, és Ukrajna nem veszít több területet. Ebben az esetben a Morgan Stanley londoni elemzői szerint az ukrán GDP-érték az idén 22 százalékkal esne vissza – e csökkenés zöme az év első felére koncentrálódna -, és jövőre 8 százalékkal emelkedne. (MTI)

A brit katonai hírszerzés szerdán közzétett értesülései szerint valószínűleg több ezer csecsen fegyveres harcol az orosz haderő oldalán az ostromlott ukrajnai Mariupolnál.

Az MTI közlése szerint a londoni védelmi minisztérium beszámolója felidézi, hogy jóllehet az orosz hadsereg már tíz hete bekerítette Mariupolt, a kemény ukrán ellenállás azonban késlelteti a város feletti teljes orosz ellenőrzés megszerzését, emellett az orosz haderő jelentős emberveszteségeket is elszenvedett.

A tárca szerint a brit katonai hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az ukrán ellenállás megtörésére tett kísérletek részeként Oroszország jelentős létszámú „segéderőket” is bevet, és e kontingensekben valószínűleg több ezer csecsen is harcol. A brit védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek. Az utóbbi alakulat alapfeladatai közé tartozik a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov uralmának biztosítása – áll a brit katonai hírszerzés szerdán ismertetett helyzetértékelésében. A beszámoló azt is valószínűsíti, hogy Kadirov szoros, személyes felügyeletet gyakorol az egység ukrajnai bevetése felett.

A brit katonai hírszerzésnek olyan adatai is vannak, hogy Kadirov unokatestvére, Adam Gyelimhanov a Mariupolhoz vezényelt csecsen gárdaalakulat hadszíntéri parancsnoka. Az 52 éves Gyelimhanov – aki az orosz szövetségi parlament alsóházának kormánypárti képviselője és Kadirov tanácsadója – orosz televíziós híradások szerint is kulcsszerepet játszott a mariupoli Azovsztal acélmű bekerítésében, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap az Oroszország Hőse címet adományozta neki.

A brit katonai hírszerzés szerdán ismertetett helyzetértékelése szerint az ennyire „vegyes összetételű” alakulatok alkalmazása azt jelzi, hogy Oroszországnak „jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában, és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az orosz vezénylési rendszer nem egységes.

Az utóbbi tény folyamatosan hátráltatja az orosz hadműveleteket is – áll a londoni védelmi tárca által közzétett hírszerzési állásfoglalásban. A brit katonai hírszerzés ezt nem először állapítja meg. Az elmúlt hétvégén a védelmi minisztérium olyan hírszerzési értékelést tett közzé, amely szerint a kisebb kezdeti előrenyomulások ellenére Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős kiterjedésű területeket elfoglalni Ukrajnában, miközben folyamatosan nagyarányú a „lemorzsolódás”.

Ez a jelentés azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni háborújának februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszthette, és az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a folyamatosan alacsony morál.

Egy fegyvertelen civil meggyilkolásában bűnösnek vallotta magát egy orosz katona, akit háborús bűnök miatt állítottak bíróság elé Ukrajnában – írja a BBC.

Vadim Shishimarint azzal vádolták meg, hogy az invázió kezdetén lelőtt egy fegyvertelen, 62 éves civilt, ezért életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az ügyészek szerint további perek várhatók, miután azonosították az orosz erők által elkövetett több ezer bűncselekményt. Moszkva tagadta, hogy csapatai civileket céloztak volna meg.

Svédországnak és Finnországnak fölösleges Törökországba utaznia, hogy meggyőzzenek minket arról, hogy támogassuk a felvételüket a NATO-ba

– jelentette ki Recep Tayyip Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja előtt tartott beszédében.

Érzékenyek vagyunk arra, hogy megvédjük a határainkat a terrorszervezetek támadásaitól. A NATO bővítése számunkra csak úgy nyer értelmet, ha ezt tiszteletben tartják

– tette hozzá a török elnök.

Törökország azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy olyan embereket bújtatnak, akik kapcsolatban állnak a török elnök által terroristának nevezett csoportokkal, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) militáns csoporttal és Fethullah Gülen követőivel, akiket a 2016-os puccskísérlet megrendezésével vádolnak.

Hétfőn a TRT Haber török állami tévé közölte, hogy Svédország és Finnország a törökök követelésével szemben nem adta meg az engedélyt 33 személy hazatelepítésére.

Tehát nem adják ki a terroristákat, de NATO-tagságot kérnek tőlünk? A NATO célja a biztonság garantálása. Nem mondhatunk igent arra, hogy ezt a biztonsági szervezetet megfosszuk a biztonságtól

– mondta Erdogan.

Az orosz külügyminisztériumba szerdán bekérették a moszkvai francia nagykövetet. A misszióvezetőnek a tárca jegyzékben határozott tiltakozásának adott hangot a francia hatóságok „provokatív és indokolatlan” döntése ellen, amely a franciaországi orosz diplomáciai intézmények 41 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította. Moszkva szerint ez a lépés súlyosan károsítja az orosz-francia kapcsolatokat és a konstruktív kétoldalú együttműködést.

A francia diplomatáknak a jegyzék átadásától számított két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők hivatalos tájékoztatása szerint 28 300 orosz katona halt meg azóta, hogy az oroszok február 24-én megtámadták Ukrajnát.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara a Facebook-oldalán közzétett jelentésében közölte, hogy Oroszország az elmúlt nap folyamán további 400 főt veszített el.

Emellett azt is közölték, hogy Oroszország

• 1251 harckocsit,
• 3043 páncélozott járművet,
• 586 tüzérségi rendszert,
• 199 rakétakilövő rendszert,
• 91 légvédelmi rendszert,
• 202 vadászrepülőt,
• és 13 hadihajót veszített.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of May 18, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/EM0NQ2MRrk

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 18, 2022

Független fél nem tudta ellenőrizni az adatok hitelességét.

(Guardian)

A háború kitörését követő hetekben az oroszok megszállták a Kijev környéki területeket és az északi Csernyihiv régió egyes részeit megszálló, ahol önkényesen gyilkolták és kínzásoknak vetették alá a civileket, melyek nyilvánvaló háborús bűncselekményeknek minősülnek – állítja a Human Rights Watch.

Áprilisban a jogvédő szervezet munkatársai a korábban orosz ellenőrzés alatt álló területeken tett látogatása során 22 azonnali kivégzést, kilenc egyéb gyilkosságot, hat lehetséges erőszakos eltűnést és hét kínzási esetet vizsgált 17 faluban és kisvárosban.

A mai napon közzétett jelentés 65 érintettel, köztük volt fogvatartottakkal, kínzást túlélőkkel, az áldozatok családjaival és más szemtanúkkal készített interjúkon alapulnak. A szervezet tárgyi bizonyítékokat is vizsgált azokon a helyszíneken, ahol az állítólagos visszaélések történtek, továbbá az áldozatok és szemtanúk által megosztott fényképeket és videókat is elemzett.

(Al Jazeera)

A béketárgyalások nem haladnak előre, tudomásul vesszük, hogy az ukránok vonakodnak folytatni azokat

– jelentette ki Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője.

Tegnap az Interfax hírügynökség idézte Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettest, aki szerint Oroszország és Ukrajna immár „semmilyen formában” nem folytat tárgyalásokat, mivel Kijev „gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból”.

A Guardian kiemeli, hogy az oroszok kijelentései könnyen lehetnek az információs hadviselés részei, hiszen Peszkov korábban úgy nyilatkozott, hogy a nyugati sajtó alaptalan kitalációja, hogy le akarják rohanni Ukrajnát, és a fehérorosz hadsereggel folytatott hadgyakorlat után csapataik visszatérnek a bázisukra.

Több száz ukrán katona adta meg magát a bekerített mariupoli Azovsztal acélműben – közölte szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Mariupolban az Azov nacionalista alegység fegyveresei és az Azovsztal üzemben magukat elsáncoló ukrán katonák közül is újabbak adták meg magukat. Az elmúlt 24 órában 694 fegyveres adta meg magát, köztük 29 sebesült

– mondta Konasenkov.

A szóvivő szerint május 16-a óta összesen 959 harcos adta meg magát, köztük 80 sebesült. Közülük 51-en kórházi ápolásban részesülnek az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecki Népköztársaság Novoazovszk kórházában.

(MTI)

Az ukrán katonák kimenekítése az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari üzemből csak akkor fejeződik be, ha mindannyiukat evakuáltuk ukrán ellenőrzés alatt álló területre

– mondta Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek, hozzátéve, hogy még mindig nagyon sokan vannak a gyár területén. Megerősítette, hogy tárgyalások jelenleg is folynak, és „nagyon reméli, hogy pozitív eredményre jutnak”.

Szerinte a katonák mentőakciója egy érzékeny művelet, és bármilyen parancs potenciálisan veszélyes lehet az emberek életére.

A moszkvai politikusok azon állításai, miszerint az acélműből kihozott személyek közül többeket háborús bűnök miatt bíróság elé kéne állítani, valószínűleg az oroszországi belföldi propaganda részei

– állítja Majlar.

Egy új Chaplinre van szükség, aki bebizonyítja, hogy a mozi nem néma az ukrán háborúval szemben

– fogalmazott az ukrán elnök.

Kapcsolódó

Zelenszkij a cannes-i filmfesztiválon: „Százak halnak meg mindennap. Nem fognak felállni a forgatás végét jelző csapó után"

A megnyitón beszélt a nézőknek videókapcsolaton keresztül.

Finnország és Svédország benyújtotta hivatalos csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – jelentette be szerda reggel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki történelmi lépésnek nevezte a csatlakozási szándék kinyilvánítását, és úgy vélte, hogy a két ország csatlakozási kérelmének elfogadása gyorsan megvalósulhat, ami állítása szerint növelni fogja a katonai szövetség biztonságát – adta hírül az MTI.

A két észak-európai állam csatlakozásának Törökország tehet keresztbe: a napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök határozottan ellenezte Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amiért menedékjogot adnak a Kurdisztáni Munkáspárt „terroristáinak”.

Oroszország több ezer csecsen harcost vethetett be Mariupolban és a Luhanszk régióban, ami a brit védelmi minisztérium szerint aláhúzza az orosz hadsereg „jelentős erőforrás-problémáit”.

A minisztérium szerint:

Annak ellenére, hogy az orosz fegyveres erők több mint tíz héten keresztül tartották bekerítve Mariupolt, az ukránok kitartó ellenállása késleltette az oroszokat, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek a város felett. Az ukránok meghiúsították a stratégiai fontosságú város elfoglalására tett korai kísérleteit, és költséges személyi veszteségeket is okozott.

Emiatt Oroszországnak jelentős mértékben igénybe kellett vennie a tartalékos állományát.

Ezek a csapatok feltehetően egyéni önkéntesekből és a Nemzeti Gárda egységeiből állnak, amelyek alapjáraton csecsen köztársasági vezető, Ramazan Kadirov uralmának biztosítását szolgálják.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1526787550949548034?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1526787550949548034%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fmay%2F18%2Frussia-ukraine-war-latest-news-first-war-crimes-trial-to-begin-in-kyiv-amid-fears-for-azovstal-soldiers-live

A jelentés szerint Kadirov szoros személyes kontrollt gyakorol a bevetés felett, és valószínűleg az unokatestvére a csecsenföldi parancsnok Mariupolban.

A védelmi minisztérium szerint az ilyen megosztott állomány alkalmazása hozzájárulhat a parancsnokság széthúzásához, ami hátráltatja az orosz műveleteket.

(Guardian)

Az ukrán emberi jogi ombudsman szerint az orosz hadsereg több mint 3000 mariupoli civilt tart fogva a kelet-ukrajnai Donyeck területén lévő Olenyivka melletti egykori büntetőtelepen – írja az Al Jazeera.

Ljudmjla Deniszova ombudsman a Telegram fiókján közölte, hogy a civileket a 52-es számú volt büntetőtelepen tartják fogva:

legtöbbjüket egy hónap után elengedik, de a különösen megbízhatatlannak vélt foglyokat, köztük a volt katonákat és rendőröket két hónapig rabosítják.

Deniszova azt is állítja, hogy a fogvatartottak között van 30 önkéntes is, akik humanitárius segélyt szállítottak Mariupolba, amíg az orosz ostrom alatt állt.

Az ukránok feltehetően beleegyeztek az oroszok feltételébe, miszerint a Mariupol melletti Azovsztal acélműből evakuálhatja utolsó katonáit, amennyiben azok megadják magukat – állítja az amerikai székhelyű Institute for the Study of War nevű agytröszt.

Az Azovstal acélgyárban csapdába esett mariupoli védők valószínűsíthetően megadták magukat, miután ukrán tisztviselők evakuálási intézkedésekről tárgyaltak a Kremllel

– olvasható az intézet legújabb háborús értékelésében.

A Kreml azért egyezhetett bele az Azovsztalt védők feltételes megadásába, hogy felgyorsítsa azt a folyamatot, hogy Mariupolt teljes körű ellenőrzése alá vonja

– teszik hozzá.

Note: The Kremlin may have agreed to a conditional surrender of the Azovstal defenders to hasten its ability to declare full control of #Mariupol. It may also be seeking to deflect criticism of the failed Siverskyi Donets River crossings and the overall slow pace of the invasion. https://t.co/zV30jkYi5J

— ISW (@TheStudyofWar) May 18, 2022

Az intézet szerint az orosz közösségi média csatornákon vegyes reakciókat váltott ki az esemény, egyesek az orosz kormányt hibáztatják, amiért ukrán „terroristákkal” és „nácikkal” tárgyal.

(Al Jazeera)