mondta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Négy hasonló egység már állomásozik Lengyelországban és a balti államokban. A tájékoztatás szerint 40 ezer katona fog állomásozni a NATO keleti határán.
A katonai szövetség vezetői arról is döntöttek, hogy jelentős mennyiségű katonai felszerelést küldenek Ukrajnába, többek között tankelhárító és légvédelmi rendszereket, valamint drónokat. A tájékoztatás szerint szárazföldön lényegesen több katonai erő lesz a szövetség keleti részén és magasabb készültségi állapotban. A levegőben több sugárhajtású repülőgépet vetnek be és a tengeren pedig hosszabb ideig cirkálnak hordozócsapatok, tengeralattjárók és harci hajók.
Stoltenberg hozzátette, hogy a több katonai felszerelés mellett a kibervédelmet is erősítik, és a NATO egyben segít Ukrajnának is megvédeni magát a nukleáris és biológiai fenyegetések ellen. Kijelentette:
Előkerült Kína is, amelynek a NATO azt üzeni, hogy csatlakoznia kell a világ többi részéhez az „Ukrajna elleni brutális háború” elítélésében, ahelyett, hogy Oroszországot gazdasági vagy katonai támogatással segítené.
A főtitkár kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója hosszú távra megváltoztatta biztonsági környezetünket, és a NATO hosszú távon is felkészült. Kitért arra is, hogy Oroszország Ukrajnát és a szövetségeseket azzal vádolta meg, hogy vegyi fegyvert akarnak használni – Stoltenberg azt mondta, hogy ez egész egyszerűen hazugság, ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország korábban már bevetett vegyi fegyvert. Hozzátette: bármilyen vegyi fegyver használata nem csak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelentene, ezért mielőbb be kell fejezni a háborút.
Az ülést követően Joe Biden amerikai elnök kiadott egy közleményt, amelyben megerősítette a csapatok küldését, továbbá hozzátette, hogy a júniusi NATO-csúcsig tartó időszakban további terveket dolgoznak ki a NATO védelmének megerősítésére.
